Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-157

Az országgyűlés képviselőházának 157. ülése 1928 április 20-án, pénteken. Hl A kérdés lényege az, igaz-e. hogy odáig sülylyedt az önkormányzat, hogy előzetes biztatásért ott járogatott a kormánynál? Ez előttem a fontos. Különösen ajánlom a vármegyei reformra vigyázó urak figyelmébe, hogy amikor itt a törvényhatóságok reformja elkövetkezik, vigyázzanak az önkormányzat védelmére, (Felkiáltások jobbfelől: Fogunk vigyázni!) vigyázzanak arra, hogy a vármegyének ősi tradíciói, amelyek nem kicsinyelhetek le, meg ne szűnjenek. A vármegyében az a szellem él, amely a magyar guvernementális autonómiának gondolatát minden korokon keresztül őrizte, mindig azt a szellemet szolgálta, hogy a kormánytól való független és demokratikus erő az, amely fentartja a polgári öntudaton keresztül az autonómiát, az önkormányzatot. Ezt megváltoztatni olyan intézkedésekkel, amelyeket akár a tárgyalásii rendre, akár a tárgyalási anyagnak mikénti tárgyalására vonatkozóan törvénybe óhajt iktatni a mélyen t. minister ur, (Scitovszky Béla belügyminister: Ugy van.) ugyebár, jól ismerem a szándékát, — nem egyéb, mint a centrális erőnek reánehezedése arra az önkormányzatra, amely ennek a jognak legalább a foszlányait meg akarja óvni. Mire ment vele a mélyen t. minister ur? Hiszen gyakorolta -ezt a szokást már régen. Nézze meg például a vármegyei és a törvényhatósági kölcsönöket, ahol fentartotta magának az előzetes jóváhagyás jogát, ahol a mini steriumban jártak a vármegye urai és a törvényhatóságok emberei, hogy a Speyerféle kölcsön valahogyan keresztülmenjen, mind koldusa neki, nem tudják sem az inveszticiót, sem a kamatoknak fizetését kellőképen betartani. (Scitovszky Béla belügyminister: Többet elköltöttek, mint amennyit felvettek.) Bocsánatot kérek, akkor a törvényhatóság ellenőrző hatalma majd segít rajta. Akkor azonban miért méltóztatott ezeket az előzetes centrális tárgyalásokat folytatni? Nincsen egyforma törvényhatóság. Mindenütt a lakosság rétégeződésétől^ függ az, hogy mi a helyes közigazgatás és miképen történjenek ezek a vagyoni juttatások és minden más. Nem ismerem részletesen, hogy a minister ur milyen javaslattal fog idejönni, csak arra kérem, hogy kettőre vigyázzon nagyon, mert ha ezt a kettőt megvalósitja és ez a kettő lesz a vezető szellem, akkor Magyarországon mindaddig nem lesz demokrácia, csak az ajkakon, a valóságban soha, amig ez a retrográd irányzat létezik. Az egyik a virilizmusnak a visszaállítása. Ha ön a főváros törvényhatóságában egy plutokratikus többséget akar .beültetni,... (Bródy Ernő: Ilyen gondolat!) Ezt a gondolatot hallottuk a mélyen t. minister úrtól. (Bródy Ernő: Visszaessünk a középkorba? Hogyan lehet ez? — Pakots József; Te Amerikában jártál, ezt nem érted!) Igenis arról van szó, hogy a fővárosban vissza akarják állítani azt a régi rendszert, amikor még szó sem volt demokratikus lendületről, amikor a háziurak, a kapitalisták és a bankok exponensei ültek a törvényhatóságban, amikor ott ültek a nagybankoknak vezérigazgatói, akik kölcsönöket juttattak a fővárosnak és akik ezeket a pénzügyi érdekeket hozták mindig harmóniába és meg tudták nyugtatni lelkiismeretüket, mert hiszen ők voltak a nagy kapitalizmus képviselői. Ez jön vissza, ezt a korszakot akarja viszszaálmodni az, aki a virilizmust vissza akarja állítani. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy ez lehetetlenség, (Bródy Ernő: Nevetséges!) A főváros mai dolgozó rétegei, a millió dolgozó ember mellett lehetetlenség visszamenni ebbe a retrográd irányzatba, lehetetlenség ezt a virilizmus utján visszacsempészni. Önök azt mondják erre. hogy ez a tekintély és a nyugodt tárgyalási menet biztosítását jelenti. Nekem nem kell az ilyen nyugalom, mert ez a halál nyugalma; nekem az élet vibrálása és az az eleven ereje kell, amely igenis tomboljon olyankor, ha kardinális polgári jogok vannak veszélyben és veszendőben. (Scitovszky Béla belügyminister: Tudja a képviselő ur, hogy lesz virilizmus? Ki ellen hadakozik a képviselő ur? — Malasits Géza: Nem kell Cumberlandnak lenni, hogy ezt kitalálja!) Örömmel A^enném ezt tudomásul, (Scitovszky Béla belügyminister: Tessék megvárni! Kár az erőket előre pocsékolni!) azonban a minister urnák egy kijelentése hatalmazott fel erre a feltevésre, mert hiszen nem egyszer volt kegyes azt mondani: gondolkozom azon, ne kelljen-e a cenzusos választójogot az uj fővárosi törvényjavaslatban visszaállitani. (Scitovszky Béla belügyminister: Nem virilizmus^ a cenzusos választójog!) Mihelyt cenzusos választójogot teremt és mihelyt valamelyes vagyoni képesítéshez vagy adófizetési többlethez köti a választójogot, abban a pillanatban ez a demokratikus erő meghamisítása, (Scitovszky Béla belügyminister: De nem virilizmus!) Egészen mindegy, annál rosszabb. (Scitovszky Béla belügyminister: Fogalomzavar! Annyiban nem mindegy! — Bródy Ernő: Az adófizetésnél nincs cenzus!) Méltóztatnak látni, hogy egészen jól hibáztam rá erre a dologra, (Jánossy Gábor Nem hiszem!) mert azt mondja a minister ur, hogy virilizmus nem, de cenzus igen. (Scitovszky Béla belügyminister: Azt nem mondtam, képviselő ur! —- Bródy Ernő: A forgalmiadónál nincs cenzus!) Arra kérem a mélyen t. minister urat, kegyeskednék már végre a törvényjavaslatot leküldeni a főváros törvényhatóságának véleményezés végett, ne csak a tekintetes tanácsnak. (Scitovszky Béla belügyminister: Nem küldöm le!) Nem méltóztatik leküldeni? Nem is kíváncsi a minister ur arra, hogy mi a polgárság véleménye ebben a kérdésben? (Scitovszky Béla belügyminister: Meg fogok közülük egyesieket hallgatni, de a törvényhatóságot nem!) Ha. vaila.ki illetékes, a törvényhatóság az,. (Scitovszky Béla belügyminister: A törvényhatóság a legkevésbé! — Derültség a jobboldalon*) A törvényhatóság ezt a megtiszteltetést megköszöni a belügyminister urnák; azt hiszem, ezzel nyugtázhatom. T. Képviselőház! Abban a sajátszerű helyzetben, amelyben a belügyi igazgatás mutatkozik, rá kell térnem a magyar állampolgárság kérdésének taglalásaira. Amikor múlt évi költségvetési beszédemben felhoztam azt, hogy a magyar állampolgársági kérvények 50.000-nyi létszáma miért nem apad, a mélyen t. minister ur volt kegyes kilátásba helyezni, hogy t ez a legrövidebb idő alatt jelentékeny mértékben apadni fog. (Scitovszky Béla belügyminister: Meg is történt! Ebből a komplexumból már csak 6000 van!) Már csak 6000 van? Más országban, ha valaki állampolgár akar lenni és büntetlen előéletű, feddhetetlen jellemű ember, 24 óra alatt veszik fel az illető állam kötelékéibe. (Friedrich István: Próbálják meg Csehszlovákiában! Haza sem tudunk menni! Hogyan lehet ilyent mondani? — Egy hang a jobboldalon: Kirakják, kidobják őket!) A képviselő ur nagyon jó példával áll elő. Miért nem áll elő a nyugateurópai államokkal? Miért jön nekem azokkal, akik mivelünk homlokegye-