Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-156

130 Az országgyűlés képviselőházának lt esetben, amikor tudomására jön, hogy tarthatatlan indokok alapján akadályozzák meg a munkások gyülekezését és egyesülését, közbelépni, alantas közegeit megfelelően kioktatni és elejét venni annak, hogy jövőben hasonló indokok alapján akadályozzák meg a gyülekezést vagy egyesülést. A monori járás főszolgabirája nem vesz tudomásul egy gyűlést, amely folyó évi március 20-ára volt egybehíva és indokolásában egyszerűen azt mondja, hogy nincsenek megjelölve az egyének polgári foglalkozása, a szónokok nevei és egyáltalában a bejelentésben nincs megjelölve, hogy a központból ki az előadó szónok. Hát azt sem lehet. t. minister ur, továbbra fentartani, hogy előre be kell jelenteni, hogy ki fog arra a gyűlésre elmenni, hogy előre be kell jelentenie az illetékes szövetségnek, hogy azon a gyűlésen melyik megbízott lesz jelen. Hát ha valami baja támad annak az illetőnek időkőzben, akkor ez már ok arra, hogy azt a gyűlést egyáltalában ne lehessen megtartani, mert a bejentett szónok nincs ott, más helyette nem mehet el és akkor a gyűlés már nem tartható meg. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. A képviselő ur beszédideje lejárt. Kabők Lajos : Azonnal befejezem. Bár még igen sok adat állana rendelkezésemre, amelyekkel bizonyitanám azt, hogy az egyesülés és gyülekezés igen erőteljesen meg van akadályozva (Zaj a jobboldalon.), ezt nem folytathatom, mert lejárt beszédidőm és az elnöki intelmet nem akarom figyelmen kívül hagyni. Azzal fejezhetem be a belügyi tárca általános vitájához elmondott beszédemet, hogy a forradalmak után 9 esztendővel végre elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy tényleg konszolidált állapotok következzenek be, hogy a belügyi igazgatásnál se maradhasson meg az, hogy az egyes belügyi közigazgatási közegek saját tetszésük szerint tilthassák be a gyűléseket, és olyan indokolásokkal élhessenek, amelyekre azt hiszem a minister ur sem lehet büszke, mert az indokolások között olyanokat lehet találni, amelyek csak szégyenére válhatnak azoknak a belügyi közigazgatási közegeknek. Minthogy a tárca pénzügyi előirányzatából sem látom azt, amit már magam is megemlitettem, vagyis a takarékosságot, hanem olyan kiadásokat találok, amelyeket fölöslegeseknek tartok és minthogy általában az egész kormányzat, de mindaddig, amíg az egyesülés és gyülekezés terén ilyesmiket találok, a belügyi kormányzattal szemben is bizalmatlansággal viseltetem, a belügyi tárca költségvetését a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Madarász Elemér ! Madarász Elemér : T. Képviselőház ! Az előttem szólott t. képviselő ur hosszasan foglalkozott a belügyi tárca magas személyi kiadásaival és ezzel kapcsolatban a csendőrséggel. Bátor vagyok két megnyugtató tételre felhívni a t. Ház szives figyelmét. (Zaj a baloldalon. — Elnök csenget) Az egyik egy minus 2es számjegy. Összegszerűen nem sokat jelent ugyan, de a többi tárcákkal összehasonlítva, amelyekkel most természetesen foglalkozni nem kívánok, mégis egy megkülönböztetés, hogy ez az egyedüli tárca, ahol a jövő költségvetési év folyamán a minister ur létszámcsökkentéssel dolgozik. A másik tétel a 4. címnél a csendőrség javára szóló beruházásokra vonatkozik. A beruházások költségei vonatkoznak egyrészt a csendőrnyomozó szakaszok felállítására. A csendőrség nyomozati szolgálatát ezideig ugyanazok a közegek végezték, akik a megelőző szol'. ülése 1928 április 19-én, csütörtökön. < gálatot teljesítették, ugyanazzal a felszereléssel és ruházattal és a nyomozáshoz szükséges időt a megelőző szolgálatra szabott időből szakították. Ennek nagy hátrányai voltak. Egy nyomozó járőr napokig, sőt esetleg 1—2 hétig távol tartotta magát a szolgálattól. A nyomozó-osztagokban a nyomozó szolgálatban különösen kitűnt egyéneket fogják erre a célra koncentrálni, a munkamegosztás elvénél fogva pedig ugyanazon létszámmal remélhetőleg nagyobb és eredményesebb munka lesz végezhető. Különösen megjegyzem még azt a külső körülményt is, hogy az illetők részére a minister ur polgári ruhát és mindazon felszerelést rendelkezésre bocsát, amelyek a speciális nyomozó szolgálat vitelére szükségesek. A másik beruházási tétel a kerékpárok és motorkerékpárok beszerzésére vonatkozik. Ez a csendőrség megelőző szolgálatának helyesebb vitelére nézve fontos- Mert egyrészt nagyobb mozgékonyságot biztosit az őrsöknek, másrészt pedig különösen a nagyobb országutak portyázására, ellenőrzésére nézve fontos, (Esztergályos János : Ott lóháton járnak ! — Felkiáltások jobbfclől : Nagyon hevesen!) mert köztudomású, hogy az országutak, mióta a világ áJl, a bűncselekmények és kihágások rendes helyei voltak és itt a csendőrség fokozottabb ellenőrzése szükséges. Ma pedig, amikor a forgalom túlnyomórészt géperejű jármüveken bonyolódik le, anakronizmus volna odaállítani a gyalog vagy lóháton haladó csendőrjárőrt a gépkocsi-forgalom kellő ellenőzésére. Bátor vagyok itt még egy ideát felvetni és a t. minister ur szives figyelmét arra felhívni. (Halljuk ! Halljuk !) Tudomásom szerint ez a külföldön már gyakorlatba is van véve- Nevezetesen be lehetne hozni azt a nem jogát, hanem alternatíváját a rendfentartó csendőr-járőrnek, hogy olyan esetekben, ha valakit kihágáson tetten érnek, ha tehát a kihágás elkövetése nyilvánvaló, vitára, bizonyításra nem szorul s az illető belenyugszik abba, hogy ő azonnal megfizesse azt a bírságot, amelyet az a csendőr-járőr ennek ellenében beszedhet, a csendőr-járőr ennek a birságnak beszedésére feljogosittassék. Mindenesetre a közigazgatás egyszerűsítésével, a sok aktának kevesbitésével járna ez. Arra az ellenvetésre pedig, hogy a csendőrségnél talán nem látnák el kellő objektivitással, vagy kellő szakértelemmel ezt a feladatot, azt vagyok bátor felhozni, hogy minden átmenet nehézségekkel, zökkenőkkel jár, de másrészről arra az intelligens csfmdőraltisztre, akit mi hosszú hónapokon keresztül iskoláztattunk és aki, mielőtt altiszti rangját eleimé, ugy elméletben, mint gyakorlatban levizsgázik rátermettségéről, akire, életet, vagyont rábízunk, talán rábízhatnánk egy bizonyos korlátok közé szoritott birságbeszedési feladatot is, akkor, amikor még mindig megmarad az illető megbirságoltnak az a joga, hogy a birság megfizetése helyett az illetékes rendőrbiró előtt való tárgyalás megtartását kérje. Kérem a t. belügyminister urat, hogy a nemzeti erők teljes kifejtése és előrehaladásunk érdekében közigazgatásunkat a közösség és a magánérdek mai követelményeinek kielégítésére megfelelő állapotba hozza és ebben az állapotban tartsa, vagyis reformáltassék megfelelően az adminisztráció és az a jövőben Is állandóan a folyó élet követelményeinek megfelelő színvonalon tartassák. Nem agyonközigazgatást, nem kényszerboldogitást értek ezalatt, de azt, hogy a közigazgatás mindenkor képes legyen azoknak a kérdéseknek megfelelő megoldására, amelyeket akár a közösség érdeke, akár a törvényszerűen megnyilvánuló magánérdek megkövetel. Ez okból az első lépés lenne az autonómiák helyreállítása, vagyis a