Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-151

Az országgyűlés képviselőházának 15 jai voltak többek között : Almássy Pál gróf, Ángyán Béla, Beck Lajos, Bársony Elemér, Bornemissza Lajos, Bálás György, Beczkói-Biró Henrik, Benkő Gábor, Bittner János, Bogya János, Bánffy Zoltán, Battenberg La

1 os, Darányi Ferenc, Dániel Tibor, Darányi Kálmán, Eckhardt Vilmos, Eitner Zsigmond, Fabritius Endre, Festetich Sándor gróf, Friedrich István, Fangler Béla, Fráter Lóránt, Gál Endre, Hoór Tempi s Móric, Hegedűs Gyula. Józan Miklós unitárius püspök, Jatzkó Pál, Jankovics Marcell, Kailinger Mihály, Kirá y Aladár országgyűlési képviselő — nem a másik, nehogy megijedjen (Zaj.) —. Kéthly Endre, Létai Ernő, Lutzenbacher Pál, Maczky Emil, Maday Gyula, Borbély-Matzky Emil, Nemes Bertalan, Oberschall Pál, Platthy György, Pethes László, Preszly Elemér, Sármezey Endre, Sebess Dénes, Somssich Andor, Szakács Andor, Székely Aladár, F. Szabó Géza, Sziklay Ottó, Timon Ákos, Vay Miklós báró, Vay Gábor gróf, Zlinszky István, Dréhr Imre, Becsey Antal, Ripka Ferenc. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Azt hiszem, egy szuszra elég. (Zaj.) Később, ha ujabb kételyek merülnek fel, ha ujabb destruktiv vádakat fognak kovácsolni, leszünk majd bátrak ebből a névsorból szemelvényeket hozni. (Jánossy Gábor : Mi haszna van ebből az országnak *?) Egy haszna mindenesetre lesz. Remélem, meglesz az a haszna, hogy ezek után majd önök meg fogják gondolni, mielőtt a vádakkal dobálóznak. (Csontos Imre : A képviselő ur szereplését nem irták meg benne ?) Ha nem fognak ezután sem arra a belátásra jutni. (Zaj.) hogy a forradalomnak hánytorgatásából és vádak kovácsolásából valóban nincs az országnak sok haszna, akkor ennek a felsorolásnak sincs sok haszna. Még valamit a székely nemzeti tanácsról. Tudjuk nagyon jól, hogy akkor gombamódra szaporodtak a nemzeti tanácsok és többek között a székely nemzeti tanács is megalakult. Az első székely nemzeti tanácsnak lagjai voltak : Sándor László, Bálás György, Benedek Sándor, Csizmadia Endre, Domokos Andor, Anka János. Egyes erdélyi urakat az első székelv nemzeti tanács végrehajtó bizottságából kihagytak. Hogy miért, azt természetesen nem tudom, de ezek az urak sértőnek tartották ezt magukra nézve és alakítottak egy második számú székely nemzeti tanácsot Budapesten, egy kontra székely nemzeti tanácsot, és hirdették félreértések elkerülése végett, hogy ez a második számú székely nemzeti tanács az igazi székely nemzeti tanács. (Kabók Lajos : A második az első !) »A második nak, az utóbbi székely nemzeti tanácsnak, amelynek mint belüsryminister« — mondja az, aki ezt a könyvet irta — »én adtam helyiséget az országházban, vezére Bethlen István gróf, Magyarország ezidőszerinti ministerelnöke volt.« (Elénk éljenzés a jobboldalon !) Remélem, hogy forradalmi minőségben méltóztatnak őt éljenezni (Nagy zaj és felkiáltások a jot boldalon : Nem ! — Schandl Károly : Nem is volt forradalmár ! — Jánossy Gábor,: Azért éltetjük, mert székely vezéreinket védte ! — (Zaj.) A tanács elnöke pedig Ugrón Gábor volt belügyminister volt. (Élénk éljenzés a jobboldalon.) Kérem, én végtelenül boldog vagyok, ha önök a forradalmárokat éljenzik. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Nem forradalmárok ! — Jánossy Gábor : Jóravaló magyar emberek voltak ! — Kabók Lajos: Azok forradalmárok voltak akkor, most nem forradalmárok ! — (Folytonos zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Maday Gyula : Mind függetlenségi politikusok voltak ! — Zaj). Elnök : Csendet kérek képviselő urak minden oldalon. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. X. t. ülése 1928 március 28-án, szerdán. 369 Propper Sándor : Önök tagadják az ő forradalmi mivoltukat, de az írás megerősiti és az események bizonyítják, hogy Ők benne voltak, de azután kikerültek belőle. Nekem nagy a gyanúm, hogy ha a forradalmi köztársaság megmaradt volna, akkor azok az urak akikről itt szó van, mind mint népköztársasági funkcionáriusok szerepelnének. (Csontos Imre : A forradalmárok hátba támadták a székely katonákat Erdélyben, amikor ezek meg akarták védeni Erdélyt az oláhoktól ! — Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat ne méltóztassanak állandóan közbeszólni és a tanácskozást zavarni. Propper Sándor: T- Ház! A keresztény szociális párt részéről különösen sokszor találkozunk vádakkal, amelyek ismeretesek. A keresztény szociális párt az 1918. októberi forradalom után, rögtön a forradalom legelején kopogtatott a forradalom ajtaján és sietett letenni a hűségesküt a nemzeti tanács kezébe. Igen illusztris névsor ez is. A következő urak voltak a bizottság tagjai: Bartos János, Dömötör Mihály, Ernszt Sándor, Giesswein Sándor, Haller István, Haller József, Huber János, Huszár Károly, Miklós Ferenc, Molnár János, Rakovszky István, Simonyi-Semadam Sándor, Székely János, Szmrecsányi György, Túri Béla, Vass József, Zboray Miklós és Zichy Aladár gróf. (Zaj. — Kabók Laios : Nem csendőrök vezetteK oda őket, az biztos! — Kálmán Jenő : Mi lett volna, ha nem teszik le a hűségesküt?! — Rothenstein Mór: Nem kellett őket csalogatni ! ) 1918. december 22-ikén a Vigadóban köztársasági nagygyűlés volt, amelyen a pártok szónokai szólaltak fel. Természetesen a forradalomhoz csatlakozott keresztény szociális párt szónoka is ott volt a dobogón, még pedig Haller István, aki meleg szavakban fejezte ki újból pártja elhatározását és támogatását Károlyi Mihály gróf ministerelnök irányában- (Lingauer Albin : Károlyi akkor már nem volt ministerelnök, hanem köztársasági elnök volt!) Én ugy olvastam fel, ahogy nyomtatva van; szívesen rendelkezésére bocsátom a t. képviselő urnák, s akkor ezt ellenőrizheti. (Egy hang jobbfelől: Ez Batthyány Tivadar könyve?) El méltóztatott találni, valóban Batthyány Tivadar könyve, aki a világ elé terjesztette^ az ő élményeit és az ő védekezését. Nagyon elővigyázatosan és loyálisan kezeli a kérdést, de az igazat — ugyebár — kénytelen megmondani, és igy megmondja többek között azt is, hogy kik csatlakoztak annakidején a forradalomhoz. Nem lesz már annyi időm, hogy ezt itt felolvassam, csak még egy-két tételt akarok felhozni. Dr. Bleyer Jakab egyetemi tanár, dr. Steuer György kormánybiztos, Nitsch Mátyás és dr. Huber János, mint a német néptanács vezetői, akik előbb a nemzeti tanác-hoz csatlakoztak, 1918. december 18-án a magyar népköztársaság kormán nyához intézett beadványukban bejelentették a magyar nemzeti tanácshoz való csatlakozásukat azzal, hogy szívvel-lélekkel helyezkedtek a forradalom alapjára. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület csatlakozását is felolvasom, hogy az urak ne maradjanak egyedül és hogy meglehetősen előkelő társaságba kerüljenek. Az Omge csatlakozását a magyar nemzeti tanácshoz a következő illusztris urak irták alá: Rubinek Gyula igazgató, Szilassy Zoltán aligazgató, Buday Barna főtitkár, dr. Mutschenbacher Emil ügyvezető-titkár, Krolop Hugó titkár stb. Majd alkalomadtán folytatni fogom a felolvasást. (Derültség és zaj jobbfelől.) El is állok tőle nagyon szívesen, — nem keresek pikantériákat — 49