Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

Az országgyűlés képviselőházának 144 haladás mutatkozik. Ha azonban már a keres­kedelmi részt vizsgálom, itt azt kell látnom, hogy különösen a vámtarifák rendkivüli mér­tékben érvényesülnek. Senki sem gondolt arra, amidőn az autonóm vámtarifát megcsináltuk, hogy ez teljes erővel érvényesülni fog. Mi azt gondoltuk, hogy a legközelebbi időben mó­dunkban lesz ezt a területet szerződések révén a kívánalmak szerint kidolgozni. Azt látjuk azonban, hogy ez roppant lassúsággal ment előre, sőt még azok a szerződések sem stabili­sak, amelyeket megkötöttek és még azok is csak rövid életűek. Nagyon természetes, hogy ezek a vám jövedelmek, amelyek egyrészről le­hetővé tettek az ipar számára némely konjunk­túrák felhasználását, másrészről súlyosan ne­hezednek rá a nemzet gazdasági életére. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy egy-két szóval rátérjek külügyi helyzetünkre. (Halljuk! Halljuk!) Az utolsó genu napok ben­nünket bizonyos tekintetben megvigasztailtak. Az előzmények, amelyeket mi a genfi napok előtt láttunk, bizonyos aggályokkal töltöttek el bennünket. Azt láttuk, hogy ellenfeleink rendkívül mozgékonyak. Azt láttuk, hogy Európában mindenfelé, különösen Parisban a sajtónak rendkívül nagy része, a jobboldali sajtó úgyszólván kivétel nélkül, de részben még a többi is, teljesen Benes álláspontjára helyezkedett. Azt láttuk, hogy Benes Prágá­ban kongresszust hiv össze a biztonság érde­kében és láttuk, hogy óriási nagy elö'ikészüle­tek történtek. Azt láttuk, hogy a francia kül­ügyminiszter maga is folyton változtatja ál­láspontját és nézeteit, de azután mégis azt láttuk, hogy az utolsó genfi konferencia más­kép végződött, mint ahogy a imi ellenségeink várták. Én ezt nagyrészt Apponyi Albert gróf ur­nák tulajdonítom. (Éljenzés és tans a Ház min­den oldalán.) Magas korában óriási bölcsesség­gel és azzal a rendkívül sok tapasztalattal, amellyel ő a parlamentáris élet terén fél szá­zadon át kifejtett munkásságában bír és azzal a tehetséggel, amellyel őt az Isten megáldotta és améllvel ő külön, mint a magyar Géninsz képviselője multatkozik kint a külföldön, (TJgy van! Upy van!) érte el ezt a változást. Én az Istent csak arra kérem, hogy a következő stá­diumokban és a későbbi körülmények között a nemzetünknek mindig hasonló emberei legye­nek, akik Európa uiacán és küzdőterem meg­jelennek. (Éljenzés.) Ha a végeredményt nézem, azt kell látnom, hogy Magyarország ez idő sze­rint nincs annyira izolálva, mint ahogyan egynéhányan gondolják. Sőt ha nézzük a nagy­hatalmakat és osztályozzuk őket. azt kell lát­nunk, hogy a hatalmak egy része valóban kö­zeledést, sőt szimpátiát mutat. Azt látjuk, hogy ez a szerencsétlen Magyar­ország az Ő megalázott és megszégyenített ál­lapotában, az ő nyomorúságában és felosztott­ságában nehezen, de lassacskán mégis európai kérdéssé kezd válni (TJny van! a baloldalon.) Ellenfeleinknek rendkivüli ügyességükkel si­került korábban elérni azt hogy Magyarország feldarabolását eltüntették, ugy, hogy az euró­pai közvélemény nem vette észre és nem törő­dött vele, az ujabb időben azonban ezek az álla­potok mindenfelé kezdenek változni. Még egy dolog yan hátra, hogy a mi bel­ügyi állapotainkról beszéljek, amire épen nem alkalmas a mai nao, amidőn az ellenzéknek nae-y része, «őt majdnem teljes egésze kivonult a Házból. Én azonban természetesen folyton azon vagyok, hogy Magyarországon egységes 'nemzet legyen és olyan nemzet legyen, amely­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. X. í. ülése 1928 Március 14-én, szerdán. 25 ben mindenki a lehetőség szerint meg van elé­gedve. Nekünk folyton azon kell lennünk, hogy egyrészről a nemzetet erősítsük és a nemzet fej­lődni képes legyen, de másrészről annyi szabad­ság és annyi jog legyen ebben a nemzetben, amennyi csak megadható. A mai körülmények között feltétlenül kel­lene egy lépést előbbre tennünk a multakhoz képest és ha mi a mutban megerősödtünk és ha a választójog terén olyan álláspontot foglal­tunk el, amely alkalmas volt arra, hogy a nem­zetet megerősítse, ma talán lehetne egy lépés­sel előbbre menni. (Helyeslés a baloldalon.) És miután az ellenzéken és a demokratikus fejlődés folyton annyira hangsúlyozzák és emlegetik a titkosság kérdését, azt gondolom, talán mégis lehetne egy lépést előre tenni és a rendezett tanácsú városokat és azok környékét r egybe­foglalni és a lista szerinti titkos szavazással ha­ladni egy lépést előbbre. (Helyeslés a balolda­lon) Nemcsak azért fontos ez, mert az ellenzé­ket kell esetleg olyan, állapotba hozni, amely­ben tovább tud együttérezni mindenkivel, aki a hazában jót akar és előbbre akar menni, nemcsak ebből a szempontból fontos ez, hanem fontos azért, mert a nemzetet folyton szoktatni és nevelni kell, hogy a szabadságokkal és jo­gokkal élni tudjon. Tehát adjon szabadságot és jogot mindenütt, ahol lehet adni és menjünk előre. (Helyeslés a baloldalon.) Ha pedig a magyar nemzet társadalmának struktúráját tekintem, az utolsó esztendőben tör­téntek nagyoibbszerü lépések. Ilyen volt a föld­birtokreform és annak végrehajtása. Azonban megálltunk ezen a téren és nem fejeztük be tel­jesen a földbirtokreformot. Itt van a sokezer holdra menő terület, amelyet a nagybirtokosok vagyonváltság cimén leadtak. Ez a kérdés még semmiképen sincs megoldva. Valamikor Orosz­országban egy nagy államférfiú, aki az ujabb kornak igazán egyik legnagyobb embere volt, akinek lelkében a legtöbb iniciativa volt, aki rendkívül sokat tett nemzetéért, Stolypin nem­zetét át akarta vezetni azokon a nehézségeken, amelyekben hazájának társadalmi struktúrája abban az időben lel edzett. Stolypinnek iniciati­vája volt ezen a téren és ha a 'kormány arra tart számot, hogy valami nagyot alkosson, erre feltételenül hivatva van 1 . Ha tehát arról van szó, hogy az államnak feleslegei vannak, hogy pénzügyi helyzete meg­szilárdult, akkor ez arra való, hogy az állam struktúráját javítsuk 1 és egy lépést tegyünk előre ezen a téren. Itt vannak ezek a vagyon­váltság címén leadott nagy földbirtokok, te­gyen a kormány egy lépést előre, kezdje kolo­nizálni ezeket a területeket, adjon földet ujabb és ujabb néprétegeknek, tegye azokat polgá­rokká és a nemzet tagjaivá minél előbb. Ha a nemzetnek van pénze, ha van feleslege, r akkor rójja le polgáraival szemben a tartozásainak egyrészét és teljesítse azt a hivatását, hogy ja­vítsa a nemzet struktúráját és az alsó népréte­gek elhelyezkedését ezeken a földbirtokokon. Most nyugalom van, most a kormány könnyű helyzetben van, pénze is van, most tegyen a kormány valamit ezen a téren. Én a költség­vetést egyébként elfogadom. (Élénk helyeslés és tavs a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyziő: B. Kray István! B. Kray István: T. Képviselőház! Aki el­fogulatlanul birálja csonka országunk mai helyzetét, figyelembe véve azt a körülményt, hogy szerencsétlen nemzetünket eg négy évig tartó világháború dicsőségesen kiállott borzalmai után a zavarosban halászni akaró ál­4

Next

/
Thumbnails
Contents