Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-144
Az országgyűlés képviselőházának 144 haladás mutatkozik. Ha azonban már a kereskedelmi részt vizsgálom, itt azt kell látnom, hogy különösen a vámtarifák rendkivüli mértékben érvényesülnek. Senki sem gondolt arra, amidőn az autonóm vámtarifát megcsináltuk, hogy ez teljes erővel érvényesülni fog. Mi azt gondoltuk, hogy a legközelebbi időben módunkban lesz ezt a területet szerződések révén a kívánalmak szerint kidolgozni. Azt látjuk azonban, hogy ez roppant lassúsággal ment előre, sőt még azok a szerződések sem stabilisak, amelyeket megkötöttek és még azok is csak rövid életűek. Nagyon természetes, hogy ezek a vám jövedelmek, amelyek egyrészről lehetővé tettek az ipar számára némely konjunktúrák felhasználását, másrészről súlyosan nehezednek rá a nemzet gazdasági életére. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy egy-két szóval rátérjek külügyi helyzetünkre. (Halljuk! Halljuk!) Az utolsó genu napok bennünket bizonyos tekintetben megvigasztailtak. Az előzmények, amelyeket mi a genfi napok előtt láttunk, bizonyos aggályokkal töltöttek el bennünket. Azt láttuk, hogy ellenfeleink rendkívül mozgékonyak. Azt láttuk, hogy Európában mindenfelé, különösen Parisban a sajtónak rendkívül nagy része, a jobboldali sajtó úgyszólván kivétel nélkül, de részben még a többi is, teljesen Benes álláspontjára helyezkedett. Azt láttuk, hogy Benes Prágában kongresszust hiv össze a biztonság érdekében és láttuk, hogy óriási nagy elö'ikészületek történtek. Azt láttuk, hogy a francia külügyminiszter maga is folyton változtatja álláspontját és nézeteit, de azután mégis azt láttuk, hogy az utolsó genfi konferencia máskép végződött, mint ahogy a imi ellenségeink várták. Én ezt nagyrészt Apponyi Albert gróf urnák tulajdonítom. (Éljenzés és tans a Ház minden oldalán.) Magas korában óriási bölcsességgel és azzal a rendkívül sok tapasztalattal, amellyel ő a parlamentáris élet terén fél századon át kifejtett munkásságában bír és azzal a tehetséggel, amellyel őt az Isten megáldotta és améllvel ő külön, mint a magyar Géninsz képviselője multatkozik kint a külföldön, (TJgy van! Upy van!) érte el ezt a változást. Én az Istent csak arra kérem, hogy a következő stádiumokban és a későbbi körülmények között a nemzetünknek mindig hasonló emberei legyenek, akik Európa uiacán és küzdőterem megjelennek. (Éljenzés.) Ha a végeredményt nézem, azt kell látnom, hogy Magyarország ez idő szerint nincs annyira izolálva, mint ahogyan egynéhányan gondolják. Sőt ha nézzük a nagyhatalmakat és osztályozzuk őket. azt kell látnunk, hogy a hatalmak egy része valóban közeledést, sőt szimpátiát mutat. Azt látjuk, hogy ez a szerencsétlen Magyarország az Ő megalázott és megszégyenített állapotában, az ő nyomorúságában és felosztottságában nehezen, de lassacskán mégis európai kérdéssé kezd válni (TJny van! a baloldalon.) Ellenfeleinknek rendkivüli ügyességükkel sikerült korábban elérni azt hogy Magyarország feldarabolását eltüntették, ugy, hogy az európai közvélemény nem vette észre és nem törődött vele, az ujabb időben azonban ezek az állapotok mindenfelé kezdenek változni. Még egy dolog yan hátra, hogy a mi belügyi állapotainkról beszéljek, amire épen nem alkalmas a mai nao, amidőn az ellenzéknek nae-y része, «őt majdnem teljes egésze kivonult a Házból. Én azonban természetesen folyton azon vagyok, hogy Magyarországon egységes 'nemzet legyen és olyan nemzet legyen, amelyKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. X. í. ülése 1928 Március 14-én, szerdán. 25 ben mindenki a lehetőség szerint meg van elégedve. Nekünk folyton azon kell lennünk, hogy egyrészről a nemzetet erősítsük és a nemzet fejlődni képes legyen, de másrészről annyi szabadság és annyi jog legyen ebben a nemzetben, amennyi csak megadható. A mai körülmények között feltétlenül kellene egy lépést előbbre tennünk a multakhoz képest és ha mi a mutban megerősödtünk és ha a választójog terén olyan álláspontot foglaltunk el, amely alkalmas volt arra, hogy a nemzetet megerősítse, ma talán lehetne egy lépéssel előbbre menni. (Helyeslés a baloldalon.) És miután az ellenzéken és a demokratikus fejlődés folyton annyira hangsúlyozzák és emlegetik a titkosság kérdését, azt gondolom, talán mégis lehetne egy lépést előre tenni és a rendezett tanácsú városokat és azok környékét r egybefoglalni és a lista szerinti titkos szavazással haladni egy lépést előbbre. (Helyeslés a baloldalon) Nemcsak azért fontos ez, mert az ellenzéket kell esetleg olyan, állapotba hozni, amelyben tovább tud együttérezni mindenkivel, aki a hazában jót akar és előbbre akar menni, nemcsak ebből a szempontból fontos ez, hanem fontos azért, mert a nemzetet folyton szoktatni és nevelni kell, hogy a szabadságokkal és jogokkal élni tudjon. Tehát adjon szabadságot és jogot mindenütt, ahol lehet adni és menjünk előre. (Helyeslés a baloldalon.) Ha pedig a magyar nemzet társadalmának struktúráját tekintem, az utolsó esztendőben történtek nagyoibbszerü lépések. Ilyen volt a földbirtokreform és annak végrehajtása. Azonban megálltunk ezen a téren és nem fejeztük be teljesen a földbirtokreformot. Itt van a sokezer holdra menő terület, amelyet a nagybirtokosok vagyonváltság cimén leadtak. Ez a kérdés még semmiképen sincs megoldva. Valamikor Oroszországban egy nagy államférfiú, aki az ujabb kornak igazán egyik legnagyobb embere volt, akinek lelkében a legtöbb iniciativa volt, aki rendkívül sokat tett nemzetéért, Stolypin nemzetét át akarta vezetni azokon a nehézségeken, amelyekben hazájának társadalmi struktúrája abban az időben lel edzett. Stolypinnek iniciativája volt ezen a téren és ha a 'kormány arra tart számot, hogy valami nagyot alkosson, erre feltételenül hivatva van 1 . Ha tehát arról van szó, hogy az államnak feleslegei vannak, hogy pénzügyi helyzete megszilárdult, akkor ez arra való, hogy az állam struktúráját javítsuk 1 és egy lépést tegyünk előre ezen a téren. Itt vannak ezek a vagyonváltság címén leadott nagy földbirtokok, tegyen a kormány egy lépést előre, kezdje kolonizálni ezeket a területeket, adjon földet ujabb és ujabb néprétegeknek, tegye azokat polgárokká és a nemzet tagjaivá minél előbb. Ha a nemzetnek van pénze, ha van feleslege, r akkor rójja le polgáraival szemben a tartozásainak egyrészét és teljesítse azt a hivatását, hogy javítsa a nemzet struktúráját és az alsó néprétegek elhelyezkedését ezeken a földbirtokokon. Most nyugalom van, most a kormány könnyű helyzetben van, pénze is van, most tegyen a kormány valamit ezen a téren. Én a költségvetést egyébként elfogadom. (Élénk helyeslés és tavs a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyziő: B. Kray István! B. Kray István: T. Képviselőház! Aki elfogulatlanul birálja csonka országunk mai helyzetét, figyelembe véve azt a körülményt, hogy szerencsétlen nemzetünket eg négy évig tartó világháború dicsőségesen kiállott borzalmai után a zavarosban halászni akaró ál4
