Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-150

Az országgyűlés képviselőházának 150. ülése 1928. évi március hó 27-én, kedden, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1928/29. évi állami költségvetés és az 1926/^7. költségvetési év bevételi többlete terhére megállapított beruházásokról szóló pónzügyministeri jelentés együttes általános tárgyalása. Felszó­laltak: Farkas István, Kállay Tibor, Dencz Ákos, Bleyer Jakab. — Elnöki előterjesztések. — A leg­közelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az indítvány- és intorpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, Herrmann Miksa, Mayer János, Pesthu Pál (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző ur; a javaslatok mellett felszó­lalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző ur, a javas­latok ellen felszólalókat pedig Gubicza Ferenc jegyző ur. Napirend szerint következik az 1928/29. évi állami költségvetés és a beruházásokra vonat­kozó pénzügyministeri jelentés (írom. 499, 511) folytatólagos együttes tárgyalása. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Az előt­tünk fekvő költségvetés ugyanazon a csapáson halad, mint az előbbi, ugyanúgy az egyoldalú osztályszempontokat veszi figyelembe és fen­tartja azt az igazságtalan adórendszert, amely különösképen a fogyasztásiadókkal való meg­terhelésben jut kifejezésre. A pénzügyi bizottság jelentésében, a pénz­ügyminister ur pedig* felszólalásában arra utalt, hogy rendbehozták az államháztartást s nemcsak az előirányzott bevételeket kapta meg az állam, hanem ezenkivül még nagy felesle­gek is vannak. Maga ez a hivatkozás bizo­nyítja, hogy akik ezt állit ják és vallják — ugy a pénzügyi bizottság jelentése, mint maga a minister ur is — érzik valahogyan, hogy mi­lyen igazságtalanság jelentkezik abban a tény­ben, hogy az előirányzatoknál jóval nagyoK' összegeket vesz be az állam, mert hiszen az ál­landó erre való utalás, a szanálásnak oly ér­telmű megmagyarázása és beállitása, hogy Magyarország dolgozó népessége s általában az egész polgárság, együttvéve az egész ország lakossága nagy teherbiró képességgel bir, két­ségtelenül nagy ellenétet mutat az ország és e között a kormányzati álláspont között, amely ellentét nagy ürt hagy maga után s feltárja azután itt azt al véghetetlen nagy nyomort, az adóprésnek azt a rettenetesen erős működteté­KÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. X. sét, amely itt az országon keresztül érvényesül s amely zaklatja, üzi, hajtja az embereket. A pénzügyi bizottság azt mondja jelentésé­ben, hogy (olvassa): »Az 1928/1929. költségvetési év lesz a harmadik azóta, hogy a Magyarország pénzügyi egyensúlyának helyreállítására nézve megállapított időtartam letelt. Az időközben eltelt csaknem két esztendő alatt — amint ezt a költségvetések és a pénzügyminister ur havi jelentései mutatják — az államháztartás hely­zete folytatólagosan megerősödött, a gazdasági élet pedig* hatalmas fejlődést ért el«. Ez az utolsó az, ami nem áll, mert az adóprésnek, az adósrófnak erős végrehajtása nem jelent egye­temben hatalmas gazdasági fellendülést, sőt mindenki tudja, hogy a gazdasági élet az egész vonalon pang, amire később részletesen rá fo­gok térni. Annak ellenére azonban, hogy az az előirányzat többet hozott, a kormány megint magasabb előirányzatokat vett be a költségve­tésbe az előző költségvetéssel szemben és igy megint nagyobb összegeket akar behajtani. Az állami közigazgatásnál 114,360.700 pengő, a személyi járandóságoknál 38,314.070 pengő, a nyugellátásoknál pedig 21,207.590 pengő az emelkedés. Az alkalmazottak létszáma 614-gyel többre van előirányozva, mint az előző költség­vetésben. Hatalmas nagy többleteket akar te­hát megint a kormány az orszagból kivasalni. Hogy mennyire igazságtalan az egész költség­vetés, az akkor tűnik ki, ha szembeállítjuk az egyenesadókra és a közvetett adókra előirány­zott összegeket. Ha ezt tesszük, akkor azt lát­juk, hogy miig az 1927/28. évi költségvetésében egyenesadókból 160 millió, közvetett adókból 261 millió volt előirányozva, addig az 1928/29. évre szóló költségvetésben egyenesadókból 171,500.000 pengő, közvetett adókból 343,893.000 pengő az előirányzat. A közvetett adóknál 82,905.500 pengővel több az előirányzat, mint az előző esztendőben volt. Tehát épen a fogyasz­tási adóknál, a vámoknál és általában mind­azoknál a tételeknél, amelyek a fogyasztást terhelik, van "horribilis nagy emelkedés. Ez a nagy emelkedés az, amely drágítja az életet, amely ipari pangást idéz elő és amely kétség­telenül kitermeli a nagy nyomorúságot. De ezekkel a kérdésekkel részletesen foglal­38

Next

/
Thumbnails
Contents