Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

20 Az országgyűlés képviselőházának okokra vezethető vissza, mint a személyi .járandóságok emelkedése, ugyanis a nyugdíjak emelkedtek és ezzel kapcsolatban a lakbérek is. Bizonyos mértékben a nyugdíjazottaik létszáma is emelkedett, amennyiben 2882 főnyi emelkedést látunk az üzemek és közigazgatási alkalmazottak nyugdíjasai és azok hozzátartozói létszámában. A nyugdíj mindenesetre óriási ballasztként nehezedik egész állami költségvetésünkre és nem tudom eléggé felhívni erről a helyről is a kormány szíves figyelmét, hogy ezt a terhet igyekezzék azokra az utódállamokra áthárítani, amelyek kötelesek volnának az elűzött tisztviselők nyugdíjait vállukna venni. (Helyeslés.) Az autonómiáknak nyújtott hozzájárulások szintén személyi természetű kiadások, amelyeket esupán azért kell külön venni a költségvetésben, mert azok mégsem a tulaj donkép eni állami alkalmazottak illetményei, de végeredményben mégis csak személyi járandóságok. A dologi természetű kiadásoknak csak az arányszáma csökkenlt, abszolút számokban azonban az 1927/28. évi 477.5 millió pengőről 527.5 millió, pengőre emelkednek. E többlet legnagyobb részében a bevételek megfelelő emelkedésével van ellensúlyozva, mint például a dohányjövedék kiadásainak 5.2 milliós, a sójÖvedéknek 0.4 milliós többlete, vagy például a gépjármű-adóból fedezendő kiadásokra előirányzott 3 millió pengő; részben pedig időközi külön törvényes rendelkezésekre vezethető vissza, így például a háború anyagi károsultjainak segélyezésére, vagyis a hadikölcsönakcióra előirányzott 6 millió pengő, az Országos Munkásbiztositó Intézet és a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztositó Intézet céljaira szolgáló 1.4 milliós többlet, az ösztöndijakra felvett 1 millió pengős, az állategészségügyi célokra előirányzott 0.3 millió pengős többlet. Idetartoznak az időközi házbéremelések folytán előirányzott többletek is. A beruházásokkal kapcsolatban már emiitettem, hogy azok emelkedése nem jelenti az állami kiadások emlkedését, csak azt. hogy az eddig a költségvetések keretein kivül fedezett beruházásoknak egy része ezutlílal szintén felvétetett a költs%rvetésbe. Az állami adósságok szükséglete nagyrészben a külföldi fizetési eszközök árfolyamának alakulásától függ, a békeszerződési terhek pedig a jóvátételi bizottsággal 1924-ben kötött megállapodás rendelkezései szerint voltak eloirányzandók. Az állami üzemek előirányzata nemcsak egyensúlyban van, de azok rendes kezelése 20,930.040 pengő felesleggel zárult, amely felesleg az üzemek beruházásainak fedezésére irányoztatván elő, a kiadások összegét a bevételek összegére emeli. Az állami üzemek rendes kezelésének fölöslegeiből csak a jelentékenyebbeket említve, 10-1 millió a posta, távirda és távbeszélő, 69 millió az Államvasutak, 2 millió az, állami vas-, acél- és gépgyárak, 1-7 millió az állami mezőgazdasági birtokok fölöslege. Ez a fölösleg az üzemek szükségleteit is mérlegelve, a következő üzemek beruházásainak fedezésére irányoztatott elő: a posta, távirda, távbeszélő beruházásaira 10*1 millió, az Államvasutak beruházásaira 8-7 millió, az állami vas-, acél- és gépgyárak beruházásaira 2 millió, az állami erdő- és mezőgazdasági birtokok beruházásaira 10-1 millió. Ezúttal nem kívánok az egyes költségvetési fejezetek fontosabb tételeivel s az azok körében észlelhető jelenségekkel foglalkozni, mert 144. ülése 1928 március 14-én, szerdán. az egyes tárcák egyenkénti tárgyalásának körébe tartozik. Csupán általános, az államháztartás egészét felölelő számadatokat kívántam felhozni annak igazolására, hogy az államháztartás fejlődése egészséges alapokon nyugszik és egészséges irányban halad. (Helyeslés.) Egyúttal azt vagyok bátor bejelenteni, hogy az egyes tárcák tárgyalása a következő sorrendben történik és az egyes tárcák előadói a következő t. képviselőtársaim lesznek: a ministerelnökség és a kisebb tárcák előadója: Örffy Imre, a külügyi tárca előadója Görgey István, a belügyi tárcáé Hegedűs Kálmán, a kereskedelmügyi tárcáé Görgey István, a földmi velésügyi tárcáé Marschall Ferenc, a népjóléti tárcáé Ernszt Sándor, a kultusztárcáé Oberhammer Antal, az igazságügyi tárcáé Örffy Imre» a honvédelmi tárcáé Hegedűs Kálmán és végül a pénzügyi ítárca előadója Temesváry Imre. (Beck Lajos: Ez lesz a sorrend is!) Igen. Áttérve már most a beruházási jelentés taglalására, az 1928/29. évi költségvetés előterjesztésével kapcsolatban a pénzügyminister ur eleget tett az 1927:XI. te. 9. §-áfean előirt annak a kötelezettségének, hogy az 1926/27. évi bevételi többletek terhére az idézett törvény megalkotása óta megállapított beruházásokról jelentést kell tennie. A kormány ez alkalommal 56,800.439 P 75 f felhasználásának programmját terjeszti elő. A szóban levő összegből 1 millió pengő a külügyi igazgatás keretében a quirináli követség részére szükséges ház megvételére szolgál. 2,185.000 P a belügyi igazgatás keretében közbiztonsági berendezéskere fordittatik. A pénzügyministerium pedig 5,900.000 P-t fordit a hitelélet alimentálására, A kereskedelemügyi ministerium 14,623.000 P-t nagyrészben utak és hidak építésére vesz igénybe. A földmivelésügyi ministerium pedig 7,500.000 P-t fordit közvetlenül a mező- és erdőgazdaság céljaira. A népjóléti és munkaügyi ministerium 2,570.000 P-vel részesedik ebből az összegből, amelyet közegészségügyi célokra használ fel. A vallásés közoktatásügyi ministerium 7,410.000 P-nyi hitelénél legnagyobb részét tanyai iskolák létesítésére fordítja. Különféle honvédelmi célokra 5,000.598 pengő szükséges. 10,014.439 pengő az állami üzemek beruházásaira szolgál. Az, egyes tételekhez fűzött indokolás részletes tájékoztatást nyújt a megállapított összegek mikénti felhasználására. Ezeket részemről feleslegesnek tartom bővebben indokolni. Részemről esupán arra kívánok még rámutatni, hogy a programba vett kiadások kivétel nélkül elsőrendű közszökségleti célok megvalósítására szolgálnak és azt bizonyítják, hogy a kormány nagy gondot fordit a gyenge anyagi erővel rendelkező társadalmi osztályok támogatására, részben pedig hitellel való ellátásra, részben munkaalkalmak teremtése által is mindent elkövet, hogy a gyenge gazdasági egyedeket erősítse. És én kívánatosnak tartanám, hogy a következő költségvetési években is legalább is ezekhez az összegekhez hasonlóan tudná a magángazdaságot támogatni. Vélgíül t. Ház rátérek a megajánlási törvényjavaslatra. (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyminiszter ur az 1928—29. évi állami költségvetéssel együtt az 1928—29. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot is előterjesztette, amelyet a következőkiben vagyok bátor ismertetni. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem azt, hogy ez a megajánlási törvélnyjavaslat egyáltalában semmi mást niem tartalmaz, kizá-