Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-149

'Az országgyűlés képviselőházának 149 lelte úgyhogy még magam sem tudom;, miként lesz az a 128 millió pengő felhasználva. T. Ház! Nem azért mondom el ezt a — mondhatnám — bizalmas beszélgetést, mintha aposztrofálni akarnám a minister urat, hanem pusztán azért mondom el, mert erősiteni akarom abbeli állításomat, hogy a 128 millió pengőnek beruházási célokra való felhasználása még igen távoli dolog, távoli különösen azért, mert a részletes tervek még egyáltalában kidolgozva nincsenek, és — tessék elképzelni — először még tényleg be kell fejezni a külföldi tárgyalásokat. Hogy egy ilyen külföldi kölcsönnek felvétele mennyi bajjal jár, és hogy annál mennyi akadályt kell leküzdeni, erről azt hiszem, nem kell beszélnem, ezt a t. képviselő urak nagyon jól tudják. Ennek legfényesebb bizonyítéka a Talbot-féle centralen ak megvalósítására felveendő külföldi kölcsön ügye, amely még mindig nines elintézve s amelyet még mindig nem folyósítottak. Nem folyósítottak azért, mert a főváros és a kormány között fennálló ellentéteket, vagyis az elektromos áramfejlesztő telep áramhasználatának kérdését még mindier nem tisztázták, s az angol pénzkölcsönzők addig, amig ezt biztosítva nem látják, nem perfektuálják a kölcsönt. Ezt is csak azért említem meg, hogy ezzel is bizonyítsam, hogy egy külföldi kölcsön teljes lebonyolítása sokféle akadályba ütközik, sokféle tanácskozással jár, s többször kell maid kiutazni Angliába, mig végre azt lehet majd mondani, hogy végre ez az eerész külföldi kölcsön perfektuálva van s azt fel lehet használni rendeltetésére. T. Ház! Ha tehát ez igy áll, akkor joggal kutathatom elsősorban azt a beruházási programmot, amelyet a kormány részben az egyes tárcák keretébe beoszt, részben pedig a múlt esztendő bevételi többletének terhére irányoz elő. mert a másik csak egy későbbi dolog, s én egészen valószínűnek tartom, hogy a. külföldi kölcsönnek a beruházási Programm megvalósítására való felhasználására ebben az esztendőben még egyáltalában nem kerülhet a sor, mert arról is van már bő tapasztálatom. hogy amikor már megvan a kölcsön, amikor az öszszeg már valamiképen biztosítva van, akkor az egyes tárcák között hosszú vita folyik, amig végre meg tudnak egyezkedni, hogy melyik tárcában mi legyen felhasználva. S habár erre a kölesönre nézve a válasz az, hogy az kifejezetten az Államvasutak reorganizációjára lesz felhasználva, még mindig vitás annak részletes programmja, mert hiszen nem lehet tudni, hogy mennyit fognak felhasználni a Knorr-féle féknek beszerzésére, vasúti kocsik, motorkocsik, vagonok beszerzésére, uj vasútvonalak építésére, vasúti felépítmények rendbehozatalára, vasúti biztosító berendezések és más ilyen felszerelések beszerzésére. Ezek mind ismeretlen dolgok, s amig ezeknek részletes és tüzetes megállapítása meg ne'm történik, addig várni kell, s a részletekbe való belebocsátkozás addig nem történhetik meg, amíg a külföldi kölcsönre vonatkozó tárgyalásoknak utolsó stádiumába nem jutnak. Ez okból teljesen jogos az a feltevésem, hogy ennek a nagyobb államvasuti beruházási programúinak a megvalósítása áthúzódik a jöyő esztendőre. Annak ellenére, hogy most márciusban, a tavasz kezdetén vagyunk mégis azt kell mondanom, hogy a munkanélküliség enyhülését ettől az egyébként komoly összegű beruházási programmtól ebben az esztendőben várni aligha lehet. Mi van most már ezenkívül? Én részleteiKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. X. ülése 1928 március 23-án, pénteken. 269 ben is megvizsgáltam a kérdést és azt láttam, hogy az egyes tárcák keretében a következőképen oszlik meg ez a kerek összegben kifejezett 51 millió pengős beruházás: ministrelnökség 520.000 pengő, pénzügyministerium 3,210.000, népjóléti 2,190.000, igazságrügyministerium 1,300.000, honvédelmi ministerium 1800.000, közoktatásügyi ministeriuím 7,880.000. földmivelésügyi ministerium 6,470.000, belügyministerium 1,980.000, kereskedelemügyi ministerum 4,650.000 és az állami üzemek — ez a leglényegesebb része a beruházásnak — 20,933.000 pengő. így jön ki azután kerek összegben az az 51 milliós összeg, amely a beruházási proigranim keresztülvitelére az egyes ministeri tárcák keretébe van beosztva. Mindennemű olyan beruházást, amely a munkaalkalmak szaporítását jelenti, olyan beruházásnak t tudok nevezni, amely beruházást annak idején értettek, ^aimidőn elkezdték a népszövetségi kölcsönből az első beruházásokat. De. mint a korábbi esztendőkben, ugyanúgy a folyó, vagyis tárgyalás alatt levő költségvetési esztendőben is beruházási cím alatt felvesznek olyan kiadásokat, amelyek szerintem beruházásnak nem nevezhetők, legalább is olyan beruházásnak nem nevezhetők, amelyek a munkaalkalmakat szaporítják. Mert hogy az államvagyon szempontjából beruházást jelent az, ha egy épületet vásárolnak, mert az az államvagyont szaporítja, ezt megengedem. A beruházást azonban — ismétlem — mi abból a szempontból tekintjük, amely szempontból annak idején legelőször megvilágították: a munkaalkalmak szaporítása szempontjából. Épen azért minden olyan összeget, amely nem a tényleges munkaalkalom szaporítását jelenti, amely nem szolgálja a munkanélküliség enyhülését, én komoly beruházásnak nem tekinthetek. És ha részleteiben vizsgálom az egyes tárcák kereteiben feltüntetett beruházásra szánt összegeket, akkor megállapíthatom azt, hogy rendkívül sok az olyan öszszeg, az olyan tétel, amely a munkaalkalmakat nem szaporítja, a munkanélküliséget nem enyhíti. Például akár a ministerelnökség keretében is lehet olyan összeget találni, amely a munkanélküliséget nem enyhíti. Az angórai követség elhelyézére például előirányoznak 20.000 pengőt. Nem nagy összeg, az tagadhatatlan. De ha tovább kutatom a részleteket, ennél lényegesen nagyobb összegeket lehet találni. Összegezve pedig azután ezeket az összegeket, meg lehet állapítani, hogy bizony a tényleges munkaalkalmakat szaporító beruházási összegek emiatt lényegesen kisebbre zsugorodnak össze. Ezenkívül van még egy másik súlyosbitó körülmény is, és pedig az, hogy valójában sok tétel azért nem is jelent munkaalkalom szaporodást, mert már régen túl vagyunk rajta. Különösen az elmúlt évi költségvetés beruházási többletének terhére előirányzott beruházási összeg legnagyobb része idejét múlt valami, amelytől munkaalkalom szaporodást egyáltalában. senki sem várhat, mert azok már befejezett tények, azokon már túl vagyunk; azoknak legnagyobb részét azért hajtották végre, mert a kormány tudatában volt annak, hogy háta mögött t egy nagy többség van és az ő elvégzett ezirányu munkáját senki sem fogja kifogás tárgyává tenni, legalább is azt megdönteni nem fogja senki. Ha tehát a legközelebbi jövőt pillantjuk, a kormány beruházási programmjából bizony nagyon kevés jót lehet kihámozni. Nagyon kevés olyan beruházást lehet találni, amely tényleg a munkaalkalmak szaporítását jelenti. Az igen t. képviselő ur megjegyzésére csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy itt sem azt 36