Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-149

256 Az országgyűlés képviselőházának 149. ülése 1928 március 23-án, pénteken. magam állítottam össze, én pedig- nem vagyok huncut, bocsánatot kérek t. képviselőtársam. (Csontos Imre: Nem oda mondtam! — Várnai Dániel Nagy megértést talál saját pártjában jobbról és balról.) Itt van t. Ház még egy cikk, amelyet szin­tén meg kell még emlitenein azért, mert van­nak tényleg jogosan és indokoltan az átlagos indexen felül drágult cikkek. Ilyen például a mész, amelynek ára valóban 2.55-ről 4.40 emel­kedett, azonban ennél a cikknél fontos tényező a szén, mivel pedig a szén ára tudvalevően na­gyon emelkedett, a mész ára is bizonyos fokig emelkedett. Itt van azután a superfoszfát, amely a sokat szidott kartell tevékenység foly­tán állitólag indokolatlanul drágitja meg 1 a mezőgazdasági termelést. Erre a cikkre nézve még Sándor Pál t. képviselőtársam is megálla­pítja, hogy olcsóbb lett a háború előtti árhoz képest, amennyiben 0.58-ról leesett 0.53 pengőre, tehát az indexe csak 91. Ma a petróleum és a super foszfát az egyedüli két iparcikk, amely­nek ára a háború előtti árnivó alatt van,, de csakis Magyarországon, amit bátor leszek még számszerűleg 1 is beigazolni. Nagyon hosszadalmas lennék, ha a Sándor Pál t. képviselőtársaim által felsorolt Összes többi cikkekre is kitérnék, úgyhogy csupán a talpbőr indexét emiitettem meg, amelynek indexe, mint mondtam, 106, a felsőbőrét elfe­lejtettem eimliteni, tehát pótlólag itt közlöm, hogy ennek indexe 116, tehát ez a cikk is lé­nyegesen alatta van a nyers marhabőr indexé­nek. A cipő és a csizma indexe valóban 132 és 137, szóval magasabb, mint a bőrök indefce, azonban még ezek az indexszámok is alatta vannak az általános indexnek. Miután pedig ezt a két cikket főleg a kisiparosság készíti, jogosan emelkedett az ára, hiszen a kisiparos­ság még igy sem tudja megkeresni békebeli standardját, épen amiatt, mert a mezőgazda­sági cikkek, vagyis az élelmiszerek ára is magas. Azonban én konklúziót is szeretnék levonni ezen kiragadott példákból. Azt hiszem, a leg­frappánsabb konklúzió az, ha vámtarifánk árdrágító hatását indexszámokban kiszámítva, összehasonlítom más államok indexszámaival. Meg kell állapitanom, hogy azokban az álla­mokban, melyekben a miénknél alacsonyabb vámtarifák vannak érvényben, nevezetesen Svédországban, Hollandiában, Angliában és Svájcban az iparcikkek és általában a megél­hetési cikkek indexe lényegesen magasabb, mint nálunk. így példáiul Svájcban az általá­nos indlex — amely nálunk 135 — 149, Német­országban 140, a legalacsonyabb vámtarifával biró Hollandiaibán pláne 150, Svédországban 148, Angliában pedig 140. (Várnai Dániel: Eh­hez tessék hozzávenni a kereseteket és a mun­kaibéreket!) Ez nem tartozik ide, de igazat adok t. képviselőtársamnak. Még egyet kell vizsgálnom. Azt, hogy 1925 január elseje óta, amikor az uj autonóm vám­tarifa életbelépett, ami Gaal Gaston t. kép­viselőtársaim szavai szerint óriási módon érez­teti drágító hatását minden téren, a belföldi árak indexe nem emelkedett, hanem ellenkező­leg csökkent. Megállapítom, hogy a belföldi árak indexe ezen idő alatt 157-rőí lecsökkent 135-re. Ugyanakkor pedig az összes európai államok indexe a miénknél lényegesen maga­sabb. \ r ' Szükségesnek tartom részletesebben fog­lalkozni »elhány olyan cikkel, mely a magyar mezőgazdaságot különösképen iritálja. Az előbb már rámutattam arra, hogy a szuper­foszfát indexe egyike azon fehér hollóknak, amelyek a háború előtti árhoz képest alacso­nyabbak, vagyis csak 91, hangoztattam, hogy egyedül Magyarország az az állam, amely nem csatlakozott a nagy nemzetközi műtrágya­kartellhez, mert van a földmivelési kormány­nak is egy gyára. (Farkasfalvi Farkas Géza: Az is belépett a kartellba!) Nem lépett be, mert Magyarországon nincs szuperfoszfát­kartell. Megemlíthetem, hogy nálunk egy aranykorona a szuperfoszfát vátoija, ugyan­akkor Lengyelországé 1'65, Jugoszláviáé — mely kizárólag agrárállam, tehát önmagának drágítja a vámot — 210, illetve a szerződéses vám 1-57; Csehországé 1-01, a szabadkereskedő Ausztriáé 1-50, holott Ausztria ujabban már autochtonul rendezkedik be mezőgazdasági termelésre s az osztrák kormányzat mindent el­követ, hogy mezőgazdaságát fejlessze és mégis 1-50 aranykoronás vámot állapit meg a szu­perfoszfátra. Az adatok szerint tehát a kör­nyező államokban a szuperfoszfát ára lénye­gesen magasabb is, mint nálunk. Felemiithetem egy másik cikknek, a trak­toroknak vámtételeit is. Ez szintén fájó sebe a magyar mezőgazdaságnak. Én objektíve meg­állapítom, hogy itt a vám valóban sok esetben ok nélkül drágitja a traktor árát, mert nálunk még nincsen minden talajnak megfelelő traktorgyártás. Koncedálom tehát, hogy ennek a vámtételnek bizonyos reviziójára szükség van. Én tehát csakis összehasonlitásképen, ^— nehogy a gazda-képviselőtársaim azt higyjék, hogy prohibitiv traktorvám van nálunk — felsorolom a többi államok traktor vámtéte­leit. Ausztria traktorvámja 80 aranykorona, Csehországé 112, pedig ott igazán intenzive gazdálkodnak, a mezőgazdasági Romániáé 75. Ezzel szemben nálunk a traktorok vámjasúly­szerint van differenciálva és kitesz a súly és típus szerint 60—65—75 aranykoronát; ezek szerint egyedül Románia vámtételei vannak azon a nívón, amelyen a mi legmagasabb téte­lünk, a többi környező államok traktorvámja magasabb. Szükségesnek tartom még a nagyon sokat tárgyalt petróleum- és benzinkérdésről is »né­hány szót szólni. Gaal Gaston t. képviselőtár­sam azt állitotta, hogy petróleumkartell is van nálunk. Elmondottam beszédem elején, hogy Magyarország ma már egyike azon kevés or­szágnak, • ahol nincs petróleumkartell, amint­hogy ez a petróleumtermékek árában feltétle­nül kifejezésre is jut. Méltóztassék megen­gedni, hogy a március 21-iki, tehát egészen friss árakat ismertessem. Magyarországon a petróleum ára általános fogyasztásban 34 pengő, a mezőgazdasági felhasználásban adó­mentesen 22 pengő 80 fillér. Ausztriában 66 pengő. ' Lengyelországban — amely maga nyersolajtermelő ország — 36 pengő 48 fillér és Csehországban 47 pengő 30 fillér. A benzin ára Magyarországon általános^ fogyasztásban 45 pengő, a mezőgazdaság részére adómentesen 33 pengő 80 fillér. Jugoszláviában — egy agrár­országban — 100 pengő, Romániában, amely maga lát el bennünket petróleummal, tehát nyersolajtermelő ország, 38 pengő 50 fillér; lé­nyegesen drágább tehát, mint nálunk, a mező­gazdaság részére adómentesen eladott benzin. Lengyelországban, amely szintén nyersolaj­termelő ország, 56 pengő 32 fillér, Ausztriában 46 pengő 50 fillér, Csehországban 49 pengő 28 fillér, illetőleg a könnyebb fajsúlyú 55 pengő. Igen t. Képviselőház! Emiitettem már, hogy a benzinindexszáma tényleg 131-re növe­kedett, tehát az általános ipari index alatt van;

Next

/
Thumbnails
Contents