Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-148

Az országgyűlés képviselőházának 1.48. teszem még, hogy épen azoknak a köröknek a javára is, amely körök ennek a mai helyzetnek kiváltságait élvezik. Mert méltóztassanak el­hinni, hogy bizonyos dolgokat csak bizonyos ideig lehet konzekvenciák nélkül fenntartani és ha a magyar gyáripar nem akarja azt, hogy a konzekvenciák azután messzebbmenők legyenek, mint ahogy az az ország szempontjából kívá­natos, akkor ajánlatos, hogy idején térjen észre és csak a normális, észszerű, mindenki által jogosnak elismert vámvédelemhez ragaszkodjék (Farkasfalvi Farkas Géza; Ugy van !), amelyet készséggel hajlandók vagyunk részére, mint egy nélkülözhetetlen és nagyon fontos közgazda­sági ág részére a magunk részéről is koncedálni. Ha azonban igy folytatja tovább, mint ahogy most teszi, ennek csak egy következménye lehet : robbanás ezen a ponton is, a közgazdasági élet ezen vonatkozásában is és olyan ellenhatás, amely azután esetleg sokkal nagyobb károkat fog a mélyen t. gyáriparnak okozni, mint az, hogy akár saját szempontjából, akár országos szem­pontból kívánatos lenne. (Úgy van! a jobboldalon.) Eá kell térnem most, mélyen t. Képviselőház, vámpolitikánk megszületésének ismertetésére. Mert hiszen ezzel a szerencsétlen gyerekkel történt meg az, hogy az összes valóságos, mostoha és nevelőszülői kitagadták. Rövid egypár napon belül levette a kezét a vámtörvényről mindenki. A ministerelnök ur kijelentette a következőket : — saját szavait fogom idézni, nehogy valami mást mondjak, mint amit ő mondott — (Olvassa.) »A kormánynak nem volt szándékában a magas ipari vámok forszirozása.« Ez világosan érthető, ugye bár? «Az autonóm vámtarifa nem annyira a kormány politikájának kifejezője.« Ez is érthető. »E téren az Omge és a Gyosz kiküldötteinek tárgyalásai alkalmával jött létre megegyezés, amely az autonóm vámtarifában csúcsosodott ki.« (Zaj a jobboldalon.) A ministerelnök ur tehát kitagadta a saját torzszülöttjét. Mit jelent magya­rul ez a kifejezés, hogy : »az autonóm vámtarifá­ban csucsosodot ki.« Magyarul ez annyit jelent, hogy a ministerelnök ur azt mondja, hogy : nekem soha sem kellett tulaj donképen a vámtörvény, én csak szót fogadtam azoknak a köröknek, amelyek ezt a vámtörvényt szükségesnek tartották és amely körök tárgyalásainak eredménye gyanánt csúcso­sodott ki a most érvényben levő vámtarifa. A gazdák azóta a legenergikusabban meg­cáfolták, hogy ők bármi néven nevezendő meg­egyezést létesítettek volna és a Gyosz kiküldöt­teivel valaha is tárgyaltak vagy megegyeztek volna. Ha nem csalódom, a ministerelnök ur a rnult hét szerdáján beszélt erről vagy az azelőtt való héten beszélt^a múlt hét vasárnapján pedig a gazdák a leghatározottabban tagadták — cikkek jelentek meg, Hadik János gróf a felsőházban nyilatkozott, — hogy soha megegyezés létre nem jött, ők egyáltalában nem egyeztek meg senkivel. Szerdán azonban megjelent egy interjú, amelyet Herrmann Miksa kereskedelemügyi mi­nister ur adott le a Ház folyosóján, akinek kompetenciáját ebben a kérdésben mégis csak legalább is száz százalékig honorálni illik még erről az oldalról is, arról az oldalról meg eo ipso honorálni kell. Herrmann Miksa kereskedelem­ügyi minister urat megkérdezte egy ujságiró a Ház folyosóján, hogy : Mit szól Nagyméltóságod a Köztelekben megjelent Mutschenbacher-féle nyilatkozatra és Gaal Gastonnak a Pesti Naplóban erre vonatkozólag megjelent cikkére ? Ez történt most egy hete, a múlt hét szerdáján, amikor is Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister ur a következőket mondotta (Olvassa): »Én nem vagyok hivatva a ministerelnök ur beszédének eme részére vonatkozólag felvilágosításokat adni, ülése 1Ô28 március 22-én, csütörtökön. 233 de indiszkréció nélkül a következőket kijelent­hetem: »Az autonóm vámtarifa törvény, amelyet a parlament szavazott meg« — ezt ugy-e tudjuk, ez nem újság — »és amelyet előzőleg természe­tesen az illetékes gazdasági ministériumok letár­gyaltak az érdekeltségekkel. Csak az érdekelt­ségekkel történt megállapodások vannak benne az autonóm vámtarifában, amelyet a parlament törvényhozási utón szabályozott«. (Rassay Károly : Akkor még nem tudta, hogy a ministerelnök ur tévedett !) Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister ur mindenben megerősíti gróf Bethlen István ministerelnök urnák azt a nyilatkozatát, hogy az nem a kor­mány javaslata volt, a kormány erről nem is akart jóformán tudni, a kormány kész dolgot akceptált, a kormány azt hozta ide, amit az érde­keltségek, megegyezvén egymás között, akkor jó­nak találtak és a kormány — amint később Bethlen ministerelnök ur mondja, — azt csak harcieszköznek fogadta el. Ezen a réven akarták biztosítani a mezőgazdasági kivitelt, hogy legyen rekompenzációs eszköz a mezőgazdasági kivite­lért. (Simon András közbeszól. — Zaj.) Erre később rátérek t. képviselő ur. Az a baj, hogy a t. képviselő ur akkor még iskolába járt, mikor eze­ket a dolgokat tárgyaltuk, igy tehát későn szüle­tett. Majd ismertetni fogom a dolgot. A képviselő ur nem hibás, abszolúte nem hibáztatom a kép­viselő urat, nem tehet róla, ő még akkor ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozott. Szóval, ugy állunk, hogy van nekünk egy vámtarifának nevezett törvényünk, amely három év óta törvény és három év óta végre van hajtva. Másfél évig teljes merevségben érvényesültek a tarifák, 1925-től egészen a kereskedelmi szerződé­sek tárgyalásának megkezdéséig, illetőleg azok megkötéséig, 1926 közepéig, azóta pedig, mióta a kereskedelmi szerződéseket megkötöttük, a bizo­nyos vonatkozásokban leszállított tarifák vannak érvényben, amely leszállitásnak ellenorvosságát azonban azóta vigan megtalálta a gyáripar, amint­| hogy ezt a gyáripar egy igen illusztris képviselő­jének saját szavaival fogom bizonyitani. (Zaj.) Itt van tehát egy törvény, amelyre a kor­mány azt mondja : nem az én törvényem, nekem nem kellett, készen hozták, én elfogadtam. A képviselőházban, minthogy a kormány ezt mondta, valószínűleg a többség is ezt mondta, legalább is feltételezem,hogy a többség ebben a kérdésben nincs ellentétben a kormánnyal. A hivatkozott mezőgazdasági körök szintén azt mondják : kérem, nemhogy nem a mienk, hanem a legmesszebb­menőén elleneztük, memorandummai is fordultunk a kormányhoz és a nemzetgyűléshez, mindent elkövettünk, hogy ezek az infernális vámtételek ne nyomorítsák agyon az országot. Hadik gróf, aki benne van a mezőgazdasági vámpolitikai központban - gondolom, ö az elnöke —, a leg­messzebbmenőén tiltakozik az e len, hogy bármi köze is lett volna ehhez a törvényhez, hogy azt a legcsekélyebb mértékben is valaha magáévá tette volna. Szóval itt van egy szerencsétlen gyermek, amelynek sem apja, sem anyja. (Egy hang a középen : Törvénytelen !) Törvényes apja és anyja nincs ; törvénytelen, az van t. képviselő ur, (Mozgás a középen.) Majd megkeresem mindjárt. Amikor én ennek a szerencsétlen gyermeknek kerestem a szüleit és visszamenően próbáltam kihámozni, hogy honnan jött hát, micsoda világ­rész szülte és hozta ide, megtaláltam a követ­kezőket : Már 1921-ben a kereskedelemügyi mi nisterium­nak egy tanácsosa, akinek kezdőbetűje dr. Pe­renczy Izsó (Mozgás), kidolgozott egy autonóm

Next

/
Thumbnails
Contents