Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-147

Az országgyűlés képviselőházának 14.7. ülése 1928 március 21-én, szerdán. 191 Az ételneműek beadásának megvolt a maga rossz következménye, rossz hatása a fogházak belső rendje szempontjából is. Megvolt a rossz hatása elsősorban abban, hogy módot adott igen sok csempészésre, — a kenyérben leveleket csempésztek be stb. — aminek azután a fogház benső rendjére kihatása volt annyiban, hogy igen sok fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés vált szükségessé*. De ez a rendelkezés ilyen módon — igazán mondhatom — antidemokratikus is volt. Anti­demokratikus volt. — s az igen t. interpelláló képviselő urnák méltóztassék ezt a demokrácia nevében tudomásul venni — amennyiben a va­gyonosok és a tehetősek tudták hozzátartozói­kat élelmezni, (Ugy van! Ugy van! a jobbolda­lon.) a szegények pedig kénytelenek voltak a le­csökkentett kosztot élvezni, aminek azután megint meg lett a maga visszahatása a letar­tóztatási intézetben. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A gazdasági helyzet és viszonyok javul ta­vai gondoskodás történt fogházi kertészetek és rabgazdaságok felállításáról és ezekkel az in­tézményekkel odáig tudtunk haladni, hogy a rabélelmezést fokról-fokra emelni tudtuk és már január hó folyamán olyan intézkedést tud­tunk tenni, amellyel a rabélelmezést a háború­előtti élelmezés színvonalára tudtuk emelni. Én ezt a szinvonalat nem önhatalmúlag, hanem az igazságügyi orvosi tanács meghallgatása után, az ő véleménye alapján összeállított ét­rend és étlap alapján állapítottam meg. Ha megszűnt az a vis major, amely engem a törvény betartásától eltávolított, a törvény rendjének és a törvény rendelkezéseinek meg­óvása érdekében nekem, mint a törvény őrének, elsősorban kötelességem, hogy a törvényes rendhez visszatérjek. (Helyeslés a jobboldalon.) Miután pedig^ — amint kifejteni bátor voltam — az élelmezés minőségét fel tudtam emelni arra a mivóra, amilyen volt a háború előtti időkben, kénytelen voltam megtenni azt a ren­delkezést, hogy az élelmiszerbeadások és be­szállítások megszűnjenek. (Helyeslés ) Ezekből aiz indokokból nem is vagyok haj­landó ezt a rendelkezést megváltoztatni, mert a külső körülményekben abszolúte nincsen semmi mentség számomra a tekintetben, hogy a törvény rendelkezéseit továbbra is mellőz­zem. Ami pedig az államfogházra Ítélteknek és a kivételes törvény hatálya alatt államfogház helyett fogházzal sújtottaknak kérdését illeti, erre vonatkozólag csak azt mondhatom, hogy ez a március elseje nagyon alkalmas pillanat volt abban a tekintetben is, hogy ez a kontro­verzia is megszűnjék, mert március elsején je­lent meg az amnesztia-rendelet, amely a po­litikai foglyoknak, az izgatásért és hasonló bűncselekményekért elitélteknek visszamenőleg amnesztiát adott. Az a panasz tehát, amelyet a képviselő ur erre vonatkozólag felhozott, helyt nem álló. Akit pedig ezután ítélnek el a kivéte­les törvény alapján fogházra vagy börtönre, annak a büntetőtörvénykönyv 41. §-a alapján módja van arra, hogy kérje azt a kivételes in­tézkedést, amelyet élelmezés tekintetében a törvény számára biztosit. Ezeknek figyelembevételével tisztelettel ké­rem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan a viszonválasz jogával élni. Györki Imre: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügyminister ur a március elsejei terminust kapcsolatba hozta a kiadott am­nesztia-rendelettel és ugy állította be a kér­dést, mintha ezért történt volna a kívülről való élelmezés megszüntetése. (Pesthy Pál igazságügyminister: Dehogy is azért, csak véletlenül esett össze!) Véletlenül esik tehát össze március elseje azzal, hogy akkor szaba­dult ki az amnesztia alapján a politikai fog­lyok tekintélyes része. Nekem, aki a gyakorlati életben mozgok, sajnálattal kell megállapítanom, hogy bi­zony ez az amnesztia-rendelet, amelytől mind­nyájan oly sokat vártunk, nem felelt meg a várakozásoknak, mert ennek az amnesztia­rendeletnek ezer kibúvója van és lehetővé válik emellett, hogy a politikai foglyoknak még egész sora szenvedje el a maga bünteté­sét, különösen a politikai okokból elkövetett rágalmazási bűncselekményekért, amelyekre vonatkozólag oly labilis rendelkezéseket tar­talmaz az amnesztia-rendelet, hogy annak alapján még alig helyeztek valakit szabad­lábra. (Pesthy Pál igazságügyminister: Avisz­szaesés nem labilis!) Ami az igen t. minister urnák egyéb kije­lentéseit illeti, azt méltóztatott állítani, hogy a fogházi élelmezés kérdését az 1880-ban ki­adott rendelet szabályozza. (Éhn Kálmán: És akkor jobban éltünk, mint most!) Méltóztas­sék elképzelni, hogy 1880-tól egészen 1928-ig 48 esztendő telt el; 48 esztendő alatt annyit haladt a világ ugy élelmezési, mint egyéb kér­désekben, hogy igazán ideje lenne az 1880-ban kiadott rendeletet, amelyet teljesen r elavult­nak kell tekinteni, revízió alá venni és ennek alapján uj rendelkezést életbeléptetni. Az én információm, igen t. minister ur, az, hogy az az élelmezés, amelyet március elsejé­től kapnak a foglyok, nem felel meg a béke­beli élelmezési nivónak. sőt jóval alatta ma­rad. (Krisztián Imre: Senkié sem felel meg, nemcsak a börtönben lévőké!) Nem önnek fe­leltem! Nem a kisüstről és a pálinkafőzésről van szó! (Krisztián Imre: Nem mintha tiszte­letnek venném. Csak megjegyeztem!) Én is csak megjegyeztem! (Krisztián Imre: Ön sze­reti a pálinkát, mindig azt emliti! — Zaj.) Ugy vagyok informálva,, hogy békeidőben még szalonnát is szoktak volt adni a letartóz­tatási intézetekben lévőknek, de ma ezek a szalonnaadagolások egyáltalán nem történnek meg és igy az élelmezés tényleg alatta marad a békebeli élelmezésnek. Azt is méltóztatott mondani, hogy a belső rendre rossz hatással volt a csomagoik be­adása, mert a csempészés lehetővé vált e ren­delkezés miatt. Ezer módja van annak, hogy a letartóztatás! intézetekben a csempészést megakadályozzák. Az én információm és gya­korlati tapasztalatom az, hogy a letartóztatási intézetekben olyan körülményesen, olyan ala­possággal vizsgálják át« a beadott csomago­kat, hogy a legnagyobb ritkaságszámba megy, ha élelmiszer utján csempésznek be bizonyos leveleket vagy híreket. Ezeknek a leveleknek, híreknek vagy egyéb értesitéseknek becsempé­szése vagy beadása nem élelmiszer utján tör­ténik, hanem ezer és ezer mód van arra, hogy a letartóztatási intézetekben lévő foglyokkal valamit közöljenek. Arra is méltóztatott az igen t. minister ur­nák hivatkozni, hogy a demokrácia követelmé­nyeinek felel meg a mostani intézkedés. Végte­lenül sajnálom,^ hogy a demokráciát pont ezen a vonalon akarja ez a kormány megválósitani. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Zaj és fel­kiáltások a jobboldalon: Egén is!) Ezer más módja és tere van, ahol a demokráciát meg-

Next

/
Thumbnails
Contents