Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-147
Az országgyűlés képviselőházának 14.7. ülése 1928 március 21-én, szerdán. 191 Az ételneműek beadásának megvolt a maga rossz következménye, rossz hatása a fogházak belső rendje szempontjából is. Megvolt a rossz hatása elsősorban abban, hogy módot adott igen sok csempészésre, — a kenyérben leveleket csempésztek be stb. — aminek azután a fogház benső rendjére kihatása volt annyiban, hogy igen sok fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés vált szükségessé*. De ez a rendelkezés ilyen módon — igazán mondhatom — antidemokratikus is volt. Antidemokratikus volt. — s az igen t. interpelláló képviselő urnák méltóztassék ezt a demokrácia nevében tudomásul venni — amennyiben a vagyonosok és a tehetősek tudták hozzátartozóikat élelmezni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) a szegények pedig kénytelenek voltak a lecsökkentett kosztot élvezni, aminek azután megint meg lett a maga visszahatása a letartóztatási intézetben. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A gazdasági helyzet és viszonyok javul tavai gondoskodás történt fogházi kertészetek és rabgazdaságok felállításáról és ezekkel az intézményekkel odáig tudtunk haladni, hogy a rabélelmezést fokról-fokra emelni tudtuk és már január hó folyamán olyan intézkedést tudtunk tenni, amellyel a rabélelmezést a háborúelőtti élelmezés színvonalára tudtuk emelni. Én ezt a szinvonalat nem önhatalmúlag, hanem az igazságügyi orvosi tanács meghallgatása után, az ő véleménye alapján összeállított étrend és étlap alapján állapítottam meg. Ha megszűnt az a vis major, amely engem a törvény betartásától eltávolított, a törvény rendjének és a törvény rendelkezéseinek megóvása érdekében nekem, mint a törvény őrének, elsősorban kötelességem, hogy a törvényes rendhez visszatérjek. (Helyeslés a jobboldalon.) Miután pedig^ — amint kifejteni bátor voltam — az élelmezés minőségét fel tudtam emelni arra a mivóra, amilyen volt a háború előtti időkben, kénytelen voltam megtenni azt a rendelkezést, hogy az élelmiszerbeadások és beszállítások megszűnjenek. (Helyeslés ) Ezekből aiz indokokból nem is vagyok hajlandó ezt a rendelkezést megváltoztatni, mert a külső körülményekben abszolúte nincsen semmi mentség számomra a tekintetben, hogy a törvény rendelkezéseit továbbra is mellőzzem. Ami pedig az államfogházra Ítélteknek és a kivételes törvény hatálya alatt államfogház helyett fogházzal sújtottaknak kérdését illeti, erre vonatkozólag csak azt mondhatom, hogy ez a március elseje nagyon alkalmas pillanat volt abban a tekintetben is, hogy ez a kontroverzia is megszűnjék, mert március elsején jelent meg az amnesztia-rendelet, amely a politikai foglyoknak, az izgatásért és hasonló bűncselekményekért elitélteknek visszamenőleg amnesztiát adott. Az a panasz tehát, amelyet a képviselő ur erre vonatkozólag felhozott, helyt nem álló. Akit pedig ezután ítélnek el a kivételes törvény alapján fogházra vagy börtönre, annak a büntetőtörvénykönyv 41. §-a alapján módja van arra, hogy kérje azt a kivételes intézkedést, amelyet élelmezés tekintetében a törvény számára biztosit. Ezeknek figyelembevételével tisztelettel kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan a viszonválasz jogával élni. Györki Imre: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügyminister ur a március elsejei terminust kapcsolatba hozta a kiadott amnesztia-rendelettel és ugy állította be a kérdést, mintha ezért történt volna a kívülről való élelmezés megszüntetése. (Pesthy Pál igazságügyminister: Dehogy is azért, csak véletlenül esett össze!) Véletlenül esik tehát össze március elseje azzal, hogy akkor szabadult ki az amnesztia alapján a politikai foglyok tekintélyes része. Nekem, aki a gyakorlati életben mozgok, sajnálattal kell megállapítanom, hogy bizony ez az amnesztia-rendelet, amelytől mindnyájan oly sokat vártunk, nem felelt meg a várakozásoknak, mert ennek az amnesztiarendeletnek ezer kibúvója van és lehetővé válik emellett, hogy a politikai foglyoknak még egész sora szenvedje el a maga büntetését, különösen a politikai okokból elkövetett rágalmazási bűncselekményekért, amelyekre vonatkozólag oly labilis rendelkezéseket tartalmaz az amnesztia-rendelet, hogy annak alapján még alig helyeztek valakit szabadlábra. (Pesthy Pál igazságügyminister: Aviszszaesés nem labilis!) Ami az igen t. minister urnák egyéb kijelentéseit illeti, azt méltóztatott állítani, hogy a fogházi élelmezés kérdését az 1880-ban kiadott rendelet szabályozza. (Éhn Kálmán: És akkor jobban éltünk, mint most!) Méltóztassék elképzelni, hogy 1880-tól egészen 1928-ig 48 esztendő telt el; 48 esztendő alatt annyit haladt a világ ugy élelmezési, mint egyéb kérdésekben, hogy igazán ideje lenne az 1880-ban kiadott rendeletet, amelyet teljesen r elavultnak kell tekinteni, revízió alá venni és ennek alapján uj rendelkezést életbeléptetni. Az én információm, igen t. minister ur, az, hogy az az élelmezés, amelyet március elsejétől kapnak a foglyok, nem felel meg a békebeli élelmezési nivónak. sőt jóval alatta marad. (Krisztián Imre: Senkié sem felel meg, nemcsak a börtönben lévőké!) Nem önnek feleltem! Nem a kisüstről és a pálinkafőzésről van szó! (Krisztián Imre: Nem mintha tiszteletnek venném. Csak megjegyeztem!) Én is csak megjegyeztem! (Krisztián Imre: Ön szereti a pálinkát, mindig azt emliti! — Zaj.) Ugy vagyok informálva,, hogy békeidőben még szalonnát is szoktak volt adni a letartóztatási intézetekben lévőknek, de ma ezek a szalonnaadagolások egyáltalán nem történnek meg és igy az élelmezés tényleg alatta marad a békebeli élelmezésnek. Azt is méltóztatott mondani, hogy a belső rendre rossz hatással volt a csomagoik beadása, mert a csempészés lehetővé vált e rendelkezés miatt. Ezer módja van annak, hogy a letartóztatás! intézetekben a csempészést megakadályozzák. Az én információm és gyakorlati tapasztalatom az, hogy a letartóztatási intézetekben olyan körülményesen, olyan alapossággal vizsgálják át« a beadott csomagokat, hogy a legnagyobb ritkaságszámba megy, ha élelmiszer utján csempésznek be bizonyos leveleket vagy híreket. Ezeknek a leveleknek, híreknek vagy egyéb értesitéseknek becsempészése vagy beadása nem élelmiszer utján történik, hanem ezer és ezer mód van arra, hogy a letartóztatási intézetekben lévő foglyokkal valamit közöljenek. Arra is méltóztatott az igen t. minister urnák hivatkozni, hogy a demokrácia követelményeinek felel meg a mostani intézkedés. Végtelenül sajnálom,^ hogy a demokráciát pont ezen a vonalon akarja ez a kormány megválósitani. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Egén is!) Ezer más módja és tere van, ahol a demokráciát meg-