Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-147

Az országgyűlés képviselőházának 147, aki alkalmas arra, hogy a két haragos között a közeledést valahogy létrehozza. Kitűnően érti a munkás viszony okát tehát igénybe vették. Ennek az urnák, aki ellen interpellálok, az elődjét X esetben vették igénybe a munkások ilyen békéltető tárgyalásoknál és ő X esetben állt ugy a munkásoknak, mint a munkáltatóknak rendelkezésére és soha nem kifogásolta ezt senki. Most sem kifogásolnám, ha a rendőrség beleavatkozott volna és próbálta volnja a békét megteremteni. Én azt kifogásolom, t. (minister ur és azért nem vehetem válaszát tudomásul, hogy karddal és revolverrel felfegyverezve magyar munkásleányokat egy nemzetközi kapitalista intézményből kikergettek. A rendőrségnek nem lehet hivatása az, hogy az erősebbnek a pártjára álljon, hogy minden bérmozgalomnál mindenáron kommunistagyanus eseteket szimatoljon. Méltóztatik-e tudni, hogy hogy jártak vasárnap a keresztényszocialisták Sopronban? Tartottak egy gyűlést, azon meg akartak beszélni egy alázatos emlékiratot, amelyet a sopron-gráci vasgyárnak! akartak benyújtani a munkabérek javitása érdekében. A kiküldött rendőrtisztviselő a iliegkiméletlenebbül lépett fel és megakadályozta, hogy a keresztényszocialisták ezt a memorandumot megbeszéljék. Azok az esetek, amelyek az utóbbi időben előfordultak, feljogosítanak engem annak kijelentésére, hogy itt, nem mondom, hogy magasabb célokért, nem akarom azt sem mondani, hogy utasitás szerint, de érzés szerint: a rendőrség minden esetben az erősebb pártját fogja. Ezért nem vehetem a minister ur válaszát tudomásul. Elnök: Következik a határozathozatal Kérdem,, iméltóztatnak-e a belügyminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többségi A Ház a belügyminister válaszát tudomásul vette. Következik Malasits Géza képviselő ur második interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminister úrhoz, Győr városa 1927/1928. évi költségvetéséből törölt és kislakásos bérházak építésére szánt 1,200.000 pengő törlése iránt. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Győr városában a lakásviszonyok mennyire rosszak, és arról, hogy a rossz lakásviszonyok a munkásosztályhoz ós az alsóbb alkalmazotti kategóriákhoz tartozó polgárokat sújtják? Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy Győr városa még egyáltalán nem felelt meg szociális kötelezettségeinek az eddigi lakások építésével? Az eddig épitett lakóházakban ugyanis legkevesebben laknak azok közül, akiket a lakásínség sújt. Hajlandó-e a belügyminister ur felvilágosítást adni arra nézve, hogy mi tette szükségessé és indokolttá az 1,200.000 pengőnek a város költségvetéséből való törlését? Hajlandó-e a belügyminister ur a törölt 1,200.000 pengőnek kislakásos bérházak építése céljából a város költségvetésébe való felvételéhez hozzájárulni? Malasits Géza s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Egyizben már inKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. X. ülése 1928 március 21-én, szerdán. 187 terpelláció formájában tettem szóvá azokat a szörnyű lakásviszonyokat, amelyek Győr városában vannak. Rámutattam akkor arra, hogy Győrben mintegy 60—65 olyan család van, aki istállóban, fészerben és ólban lakik. Rámutattam arra, hogy a Dunaparton két gabonaraktárat alakítottak át lakóházakká és hogy az átalakítás ugy történt, hogy a falakat kidobták és deszkából és fagerendákból összetákoltak ottan lakásokat, amelyeket havi 10 pengő bérért adnak ki az embereknek. Egy-egy ilyen hatalmas hodályban 33 darab lakás van, amelyek a legelemibb higiénikus berendezéseket is nélkülözik. A másik házban» Dunaszer 16. szám alatt, 52 darab ilyen lakás van, amelyeknek lakói 10 pengő 30 fillért fizetnek havonkint egy aránylag szűk kis szobáért, amelynek más mellékhelyisége nincs, mosókonyha és más ilyen kényelmi helyiség alig van, ami pedig van, az annyira hiányos, hogy alig lehet használni. Van a városnak két barakkja, az egyik katonai kórház volt, a másik pedig katonai kisegitő barakk veit. Mind a két barakk meglehetősen elhanyagolt állapotban van, az emberi higiénenak egyáltalán nem felel meg. Amikor tehát a lakások ilyen borzalmasak, az épitett házaknak nagy része is Győrben elavult, ósdi, javításra szoruló, ilyen körülmények között a város elhatározta, hogy a felveendő kölcsönből lakásokat fog építeni. így történt azután, hogy a Speyer-kölcsönből a város 98 darab egyszobás lakást, 60 darab kétszobás lakást, 21 darab háromszobás lakást, 3 darab négyszobás lakást építtetett. Most ezeket a lakásokat építették a Speyer-kölcsönből. Megjegyezni kivánom, hogy a két-, három- és négyszobás lakásokba sem a város alkalmazottait nem vették be, sem pedig a Győrben lakók közül nem jutottak elegen azokhoz, hanem olyan urak, akiknek esetleg a városon kívül van birtokuk, kapták meg egyszerűen ezeket a lakásokat, nem pedig azok, akik ezekre rászorultak. Az egyszobás lakásokba pedig azokat telepitették be, akik a Káptalan-dombra a kommün idején behurcolkodtak és a Káptalanban lakók helyét foglalták el. Úgyhogy ezeknek a lakásoknak lakás céljaira való átadása a lakásínségen Győrben egyáltalán nem segített semmit sem. Ilyen körülmények között a város közönsége elhatározta, hogy 2,000.000 pengőt vesz fel lakásépítés céljaira. Ezt az összeget fel is vette, illetőleg be is illesztette a költségvetésébe, és főképen az volt a cél, hogy ebből 200 darab kislakást építsenek, azért, mert az úgynevezett Fluvia-barakk már teljesen lakhatatlan kórházbarakk, tűzveszélyes, a Dunaszeren lévő két barakk pedig szintén teljesen tűzveszélyes és megtörténhetik egy, a soltinál még borzalmasabb katasztrófa is. Ezért, mondom, a város elhatározta, hogy 200 kislakást építtet, kizárólag olyanok számára, akik ezekben a^ barakkokban laknak, amely barakkokat már régen le kellett volna bontani. Nagy megrökönyödést keltett azonban a városban az, hogy a belügyminister urnák 45.408/1

V. számú határozatával nem hagyta jóvá a város költségvetésének ezt a részét, hanem 1,200.000 pengőnek a törlését rendelte el azzal a megokolással, hogy a város az eddigi építkezésekkel szociális feladatának már megfelelt. Kérem, az igen t. minister urnák módjában áll egyszer Győrbe elmenni, vagy valamely közegével Győrben a lakásviszonyokat megvizsgáltatni, s akkor meg métóztatik győződni ar25