Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-147

156 Az országgyűlés képviselőházának 147. ülése 1Ö28 március 21-én, szerdán. vésbé biztosító vicinális rendszerrel és főút­vonali rendszerrel s egysize remind szakitson azzal az autó- és autobuszközlekedési és Ma­vart-politikával is, amelyre majd később a közlekedési tárcánál leszek bátor rámutatni, s amely az államvasutaknak nem több, hanem kevesebb bevételt nyújt, szakitson azzal a régi közlekedési politikával, amely — mint mond­tam — sem a többtermelést nem szolgálja, sem pedig az államvasutak számára a több-bevétel lehetőségét nem biztositja és jobban támo­gassa a kisvasutakat. Minden oldalról hirdetjük az egész vona­lon való takarékosságot. Helyes. En azonban azt tartom, hogyha a gazdában a termelési kedvet nem emeljük és a gazda nem fog többet termelni, mint ma, akkor az ő teljesítési ké­pessége csökken s akkor ő önként kényszerítve lesz a takarékosságra, holott az ő életszükség­lete többet kívánna. Ez a gazda nem fog vásá­rolni, nem fog befektetni gazdaságába, mert nincs miből és ennek az lesz a következménye, hogy ezt megérzi az ipar, a kereskedelem, de megérzi maga az államháztartás is, mert hi­szen a gazda adózóképessége lényegesen csök­kenni fog. T. Ház! Amint már említettem, a több ter­melés kérdésére óhajtok rátérni és a kereske­delemügyi és a földmivelésügyi tárcánál csak egy-egy példával kívánok a Ház elé jönni. Itt van a sziktelenités kérdése, örvendek, hogy a földmivelésügyi tárca ministere ebben a kér­désben határozott álláspontot foglalt el — ugy tudom — a bizottságokban, de szeretném, ha a beruházásoknál sokkal nagyobb, fokozottab­ban nagyobb tételt venne fel a t. minister ur, mert azt látom, hogy az 1927/28. évi költségve­tésnél az 5 millió pengőből 620 ezer pengőt irányzott elő a szikes talajok javítására. Csonka Magyarországon 1,300.000 katasztrális hold a szikes föld. Ebből 800.000 katasztrális hold az, amely állítólag mésszel javítható, és 300.000 katasztrális hold van olyan, amely kü­lönböző talajműveleti eljárásokkal termőké­pessé tehető. Többi, mint 100.000 hold belvizek­kel van borítva. A szikes talajokhoz számitan­dóknak ismerem azokat a talajokat, amelyek talajvízzel vannak elborítva, mert hiszen szik­telenitéssel ezek kérdését is meg lehetne ol­dani nagyon szépen akkor, ha a költségvetésbe az igen t, földmivelésügyi minister ur lénye­gesebben nagyobb összeget vett volna fél, mint amennyit ennek a sziktelenitésnek a rendezé­sére kíván fordítani. Hogy ez; az 1,300.00 katasztrális hold milyen lényeges javulást jelentene és hogy mennyire előbbre vinné az általunk annyira sürgetett többtermelést, annak részletezésélbe most nem kívánok belebocsátkozni, már csak azért sem, mert azok a statisztikai adatok, amelyeket egyik-másik t. képviselőtársam a költségvetési vita általános tárgyalásánál felhozott, a való­ságnak megfelelnek és azokat újra ismételni felesleges. Igazi agrárreformot a kisgazdasági vas­utak kiépítése nélkül teljesen lehetetlennek tar­tok. A földbirtokreform kapcsán méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy egyes falvaktól és me­zővárosoktól 4—6, sőt 10 kilométerre is vannak tanyák, amelyekhez utak nem vezetnek, amely tanyák lakossága nemcsak a kulturális, ha­nem a gazdasági életből is teljesen ki van kap­csolva. (Gr. Hunyady Ferenc: Teljesen el van szakitva!) Ennek a fontos gazdasági és szociá­lis kérdésnek a megoldásáról még igen sokszor fogunk itt a Házban beszélni. Mármost felhí­vom a kereskedelmi és földmivelésügyi kor­mányzat figyelmét arra, — miajd a jövő fogja felszólalásomat bizonyítani — hogy ezt kérdést másképen megöl dami nem lehet, mint a kis gaz­dasági vasutak kiépítésével. Szerintem, nemzet­mentő munkát végez az, aki a nagy pusztaság sártengerben lakó földmives-lakosságot, a kis­gazidatársadalmat vasutak építésével bekap­csolja nemcsak a kulturális életibe, hanem a gazdasági életbe is. Újra talpraállásukat, bol­dogulásunkat a magyar kanaán földjén, a ma­gyar föld népének romlatlan erényében, ennek a népnek a munkájában, munkája produktu­mának értékesítésében látom. (Jánossy Gábor: Ugy van! Ugy van!) Nagyon szomorúan ta­pasztalom, hogy ezzel a kérdéssel még mindig nem foglalkoznak eleget, s hogy még mindig kevés azoknak a száma, alkik a töb'btermelés kérdésében azokra az eszközökre mutattak rá, amelyeknek alkalmazásával, állami támogatás­sal az biztositható volna. Tegye lehetővé a ke­reskedelmi kormányzat, hogy ezek az uj gazda­sági vasutak kiépíthetők legyenek, tegye lehe­tővé, hogy a már meglévő kis gazdasági vas­utak továbbra is fejlődőképeseik lehessenek. Nem akarok rámutatni a költségvetés egyik­másik tárcájánál olyan beruházásokra, ame­lyek sokkal kevésbé gyümölcsözőek, mint az emiitett és sürgetett kis gazdasági vasutak kiépítése. (Gr. Hunyady Ferenc: Itt a va'llás­és közoktatásügyi tárca! — Jánossy Gábor: Az irredenta célokra szükséges!) A legutóbb a Faluszövetség kongresszusán a Kormányzó ur őfőméltósága programmot adott. Azt mondotta, hogy (olvassa): »Az állani jóléte, gazdagsága, egész ereje végeredmény­ben az erős falun nyugszik«. (Jánossy Gábor: Ugy van! Ugy van! Aranyigazság.) Ügy van, aranyigazság ez. Példát vehetünk e figyelmez­tetésből. De teljes lehetetlenség a gazdatársa­dalom megerősítését biztosítani akkor, ha nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy ez a gazda­társadalom munkájának, — mondhatnám •— verejtékes munkájának eredményét maga él­vezze, ás ne mások. (Ugy van! Ugy van!) Axt pedig, hogy munkájuk eredményét maguk él­vezzék, szerintem mással, mint egészséges köz- > iekedési poiit;kával megvalósítani ^ teljes lehe­tetlenség. Hogy most ennél a költségvetésnél hivom fel különösen a kereskedelmi kormány figyelmét erre a kérdésre, annak oka az, hogy a kereskedelemügyi minister ur útépítésekre — igen helyesen — tetemes ősséget állított be a költségvetésbe évekre visszamenőleg és a jö­vőre is. Administer urnák egy költségvetési beszédéből hallottam azt, hogy évente 22 mil­lió pengőt óhajt beállítani utak kiépítésére. Ha vizsgálom a költségvetést, akkor azt látom, — elismerés a kereskedelemügyi ministernek érte — hogy 1927. év végéig 57,345.36u pengőt állított be, ugyanebben az esztendőben pótló­lag pedig 7,100.000 pengőt. A jelenlegi költség­vetésbe és a beruházások között 3,930.000 pen­gőt állitott be erre a célra. Azonkívül a nép­szövetségi kölcsönből — ha jól emlékszem — 6,600.000 pengőt, sőt a költségvetési feleslegből Pintén jelentékeny összeget akar útépítésekre fordítani. (Gr. Hunyady Ferenc: És az összes utakat rosszul épiti.) De itt van még az autó­adó is, amelyet teljes egészében az utak építé­sére óhajt az igen t. kereskedelemügyi minis­ter ur előirányozni. (Gr. Hunyady Ferenc: Legalább jól építene!) A legközelebbi jövőben az utak és evvel szoros kapcsolatban az autó­busz-vonalak . kérdése igen fontos szerepet fog játszani. Én helyesnek tartom, hogy az igen t. minister ur útépítésre ilyen hatalmas összeget állit be és elismerem, hogy az útépítés és a

Next

/
Thumbnails
Contents