Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-147
156 Az országgyűlés képviselőházának 147. ülése 1Ö28 március 21-én, szerdán. vésbé biztosító vicinális rendszerrel és főútvonali rendszerrel s egysize remind szakitson azzal az autó- és autobuszközlekedési és Mavart-politikával is, amelyre majd később a közlekedési tárcánál leszek bátor rámutatni, s amely az államvasutaknak nem több, hanem kevesebb bevételt nyújt, szakitson azzal a régi közlekedési politikával, amely — mint mondtam — sem a többtermelést nem szolgálja, sem pedig az államvasutak számára a több-bevétel lehetőségét nem biztositja és jobban támogassa a kisvasutakat. Minden oldalról hirdetjük az egész vonalon való takarékosságot. Helyes. En azonban azt tartom, hogyha a gazdában a termelési kedvet nem emeljük és a gazda nem fog többet termelni, mint ma, akkor az ő teljesítési képessége csökken s akkor ő önként kényszerítve lesz a takarékosságra, holott az ő életszükséglete többet kívánna. Ez a gazda nem fog vásárolni, nem fog befektetni gazdaságába, mert nincs miből és ennek az lesz a következménye, hogy ezt megérzi az ipar, a kereskedelem, de megérzi maga az államháztartás is, mert hiszen a gazda adózóképessége lényegesen csökkenni fog. T. Ház! Amint már említettem, a több termelés kérdésére óhajtok rátérni és a kereskedelemügyi és a földmivelésügyi tárcánál csak egy-egy példával kívánok a Ház elé jönni. Itt van a sziktelenités kérdése, örvendek, hogy a földmivelésügyi tárca ministere ebben a kérdésben határozott álláspontot foglalt el — ugy tudom — a bizottságokban, de szeretném, ha a beruházásoknál sokkal nagyobb, fokozottabban nagyobb tételt venne fel a t. minister ur, mert azt látom, hogy az 1927/28. évi költségvetésnél az 5 millió pengőből 620 ezer pengőt irányzott elő a szikes talajok javítására. Csonka Magyarországon 1,300.000 katasztrális hold a szikes föld. Ebből 800.000 katasztrális hold az, amely állítólag mésszel javítható, és 300.000 katasztrális hold van olyan, amely különböző talajműveleti eljárásokkal termőképessé tehető. Többi, mint 100.000 hold belvizekkel van borítva. A szikes talajokhoz számitandóknak ismerem azokat a talajokat, amelyek talajvízzel vannak elborítva, mert hiszen sziktelenitéssel ezek kérdését is meg lehetne oldani nagyon szépen akkor, ha a költségvetésbe az igen t, földmivelésügyi minister ur lényegesebben nagyobb összeget vett volna fél, mint amennyit ennek a sziktelenitésnek a rendezésére kíván fordítani. Hogy ez; az 1,300.00 katasztrális hold milyen lényeges javulást jelentene és hogy mennyire előbbre vinné az általunk annyira sürgetett többtermelést, annak részletezésélbe most nem kívánok belebocsátkozni, már csak azért sem, mert azok a statisztikai adatok, amelyeket egyik-másik t. képviselőtársam a költségvetési vita általános tárgyalásánál felhozott, a valóságnak megfelelnek és azokat újra ismételni felesleges. Igazi agrárreformot a kisgazdasági vasutak kiépítése nélkül teljesen lehetetlennek tartok. A földbirtokreform kapcsán méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy egyes falvaktól és mezővárosoktól 4—6, sőt 10 kilométerre is vannak tanyák, amelyekhez utak nem vezetnek, amely tanyák lakossága nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági életből is teljesen ki van kapcsolva. (Gr. Hunyady Ferenc: Teljesen el van szakitva!) Ennek a fontos gazdasági és szociális kérdésnek a megoldásáról még igen sokszor fogunk itt a Házban beszélni. Mármost felhívom a kereskedelmi és földmivelésügyi kormányzat figyelmét arra, — miajd a jövő fogja felszólalásomat bizonyítani — hogy ezt kérdést másképen megöl dami nem lehet, mint a kis gazdasági vasutak kiépítésével. Szerintem, nemzetmentő munkát végez az, aki a nagy pusztaság sártengerben lakó földmives-lakosságot, a kisgazidatársadalmat vasutak építésével bekapcsolja nemcsak a kulturális életibe, hanem a gazdasági életbe is. Újra talpraállásukat, boldogulásunkat a magyar kanaán földjén, a magyar föld népének romlatlan erényében, ennek a népnek a munkájában, munkája produktumának értékesítésében látom. (Jánossy Gábor: Ugy van! Ugy van!) Nagyon szomorúan tapasztalom, hogy ezzel a kérdéssel még mindig nem foglalkoznak eleget, s hogy még mindig kevés azoknak a száma, alkik a töb'btermelés kérdésében azokra az eszközökre mutattak rá, amelyeknek alkalmazásával, állami támogatással az biztositható volna. Tegye lehetővé a kereskedelmi kormányzat, hogy ezek az uj gazdasági vasutak kiépíthetők legyenek, tegye lehetővé, hogy a már meglévő kis gazdasági vasutak továbbra is fejlődőképeseik lehessenek. Nem akarok rámutatni a költségvetés egyikmásik tárcájánál olyan beruházásokra, amelyek sokkal kevésbé gyümölcsözőek, mint az emiitett és sürgetett kis gazdasági vasutak kiépítése. (Gr. Hunyady Ferenc: Itt a va'llásés közoktatásügyi tárca! — Jánossy Gábor: Az irredenta célokra szükséges!) A legutóbb a Faluszövetség kongresszusán a Kormányzó ur őfőméltósága programmot adott. Azt mondotta, hogy (olvassa): »Az állani jóléte, gazdagsága, egész ereje végeredményben az erős falun nyugszik«. (Jánossy Gábor: Ugy van! Ugy van! Aranyigazság.) Ügy van, aranyigazság ez. Példát vehetünk e figyelmeztetésből. De teljes lehetetlenség a gazdatársadalom megerősítését biztosítani akkor, ha nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy ez a gazdatársadalom munkájának, — mondhatnám •— verejtékes munkájának eredményét maga élvezze, ás ne mások. (Ugy van! Ugy van!) Axt pedig, hogy munkájuk eredményét maguk élvezzék, szerintem mással, mint egészséges köz- > iekedési poiit;kával megvalósítani ^ teljes lehetetlenség. Hogy most ennél a költségvetésnél hivom fel különösen a kereskedelmi kormány figyelmét erre a kérdésre, annak oka az, hogy a kereskedelemügyi minister ur útépítésekre — igen helyesen — tetemes ősséget állított be a költségvetésbe évekre visszamenőleg és a jövőre is. Administer urnák egy költségvetési beszédéből hallottam azt, hogy évente 22 millió pengőt óhajt beállítani utak kiépítésére. Ha vizsgálom a költségvetést, akkor azt látom, — elismerés a kereskedelemügyi ministernek érte — hogy 1927. év végéig 57,345.36u pengőt állított be, ugyanebben az esztendőben pótlólag pedig 7,100.000 pengőt. A jelenlegi költségvetésbe és a beruházások között 3,930.000 pengőt állitott be erre a célra. Azonkívül a népszövetségi kölcsönből — ha jól emlékszem — 6,600.000 pengőt, sőt a költségvetési feleslegből Pintén jelentékeny összeget akar útépítésekre fordítani. (Gr. Hunyady Ferenc: És az összes utakat rosszul épiti.) De itt van még az autóadó is, amelyet teljes egészében az utak építésére óhajt az igen t. kereskedelemügyi minister ur előirányozni. (Gr. Hunyady Ferenc: Legalább jól építene!) A legközelebbi jövőben az utak és evvel szoros kapcsolatban az autóbusz-vonalak . kérdése igen fontos szerepet fog játszani. Én helyesnek tartom, hogy az igen t. minister ur útépítésre ilyen hatalmas összeget állit be és elismerem, hogy az útépítés és a