Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-144
6 Az országgyűlés képviselőházának forgatná alkotmányunknak, ha nem is alapelveit, de sarkalatos tételeit. (Rassay Károly: A törvény világos rendelkezéseit.) Arra külön fogok rátérni. Legyen szabad t. képviselőtársam nagybecsű figyelmébe ajánlani, hogy annak, hogy a költségvetést együtt tárgyalják az appropriációval, vagy pedig hogy a költségvetést belefoglalják a felhatalmazási törvénybe, — a házszabályokra és a törvényekre később fogok rátérni — magához az. alkotmányhoz semmi köze sincsen. (Rassay Károly: Elmondtam, cáfolja meg!) Nincs köze hozzá alkotmányjogi szempontból, mert jól méltóztatik tudni, hogy olyan országokban, amelyeknek parlamenti rendje t. képviselőtársaim előtt inkább ideál, mint a hazai... (Rassay Károly: Például?) Például Franciaországban, például Belgiumban, például Németországban és Ausztriában — a legnagyobb készséggel bocsátom rendelkezésére az 1928. évi osztrák költségvetést és felhatalmazási törvényjavaslatot, mely a kezeimben van — mindezekben az országokban a két törvényjavaslat egybe van foglalva. (Rassay Károly: Nálunk is egybe van foglalva, amikor már letárgyalták.) Méltóztatik tévedni, már a két törvényjavaslat s nem a törvény van összefoglalva. (Rassay Károly: Itt is, tessék elővenni 60 évre visszamenőleg.) Azt méltóztatik éppen nehezményezni, hogy eddig nem volt összefoglalva és külön lett előterjesztve a költségvetés is, a megajánlás is. Ezzel szemben a tény az, hogy most együttesen lett előterjesztve, a most emiitett külföldi államokban is együttesen van összefoglalva és előterjesztve a költségvetés és a megajánlás. Evidens dolog, hogy alkotmányjogi sérelemről, vagy alkotmánytani sérelemről beszélni csupán ezen okoknál fogva nem lehet. (Propper Sándor: Reánk érvényesek azok a külföldi alkotmányok! — Farkas István: Vegyük át az egész osztrák alkotmányt! — Rothenstein Mór: Az általános titkosat is!) Én a Rassay képviselő ur törvényes és házszabályi aggodalmaira is rá fogok térni. (Rassay Károly: 1867 óta mindig benne volt a törvényjavaslatban!) Soha, (Rassay Károly: Tessék elővenni a törvénykönyvet!) A költségvetés külön lett előterjesztve és utána lett előterjesztve mindig a megajánlási javaslat. (Rassay Károly: És abban a megajánlási törvényjavaslatban mi volt?) A költségvetés. (Rassay Károly: Nahát, erről van szó!) Ezekben a külföldi államokban ... (Propper Sándor: Vegyük át a weimari alkotmányt egészében!) Az imént idézett országokban együtt terjesztik elő mind a kettőt és ez a gyakorlat, amit most mi követni kivánunk. De talán fontosabbak a magvar törvényes rendelkezések, amelyekbe méltóztatott alludálni és amelyekre vonatkozólag azt méltóztatik mondani, hogy a magyar törvények eat a megoldást kifejezetten kizárják. T. kéüviselőtársam, én is elolvastam az 1848 : IV. törvén vei kket, (Rassay Károly: 1848:111.!) az 1868:X. törvénycikket, (Rassay Károly : Az 1867 : X. !) és az 1897 : XX. törvénycikket és nem tud nekem t. képviselőtársam olyan paragrafust felmutatni, amelyben az lenne elrendelve kifejezetten, hogy a két törvényjavaslat együttesen nem tárgyalható. (Rassay Károly : Nagyon sajnálom !) Lehet eizekből a szakaszokból törvénymagyarázat utján t. képviselőtársam felfogása szerint megállapítani, hogy ez^ következik belőlük, azonban semmiféle törvénye- intézkedésünk nincs, (Rassay Károly : De van !) amely kifejezetten előirn^, hogy először kell előterjeszteni a költségvetésit és a költségvetés 44. ülése 1928 március 14-én, szerdán. megszavazása után lehet csupán a megajánlási törvényjavaslatot előterjeszteni. (Ellentmondások a baloldalon.) Nagyon sajnálom, akkor köztünk ez a vita van. (Rassay Károly: Nincs vita, mert eldönti a törvény!) Méltóztatott a törvényt felolvasni, és abban sincs benne. Az a megállapítás, mintha idevonatkozó törvényeinkben, az 1848:111., az 1867 : X. é\$ az 1897 : XX. törvénycikkekben ez kifejezetten benne volna, a valóságnak nem felel meg. Most azzal kell foglalkoznom, van-e ilyen tiltó megállapítás a házszabályokban. A házszabályok idevonatkozólag nem tartalmaznak rendelkezést. Rassay Károly t. képviselőtársamnak a házszabályok 200. §-ára való hivatkozása — megengedem — alkalmas lehet ilyen magyarázatra, ilyen konzekvenciára, azonban sem a 200. §-ban, sem a következő §-okban nincs sehol megmondva, hogy amennyiben pedig a költségvetés és az appropriáció együttesen terjesztetik be, azokat ne lehetne együtt tárgyalni és az sincs kimondva... (Rassay Károly: És az sincs kimondva, hogy az uborkasaláta és a méz együtt nem jók!) ... ezt se kell kimondani. Én idevonatkozólag nem tudok, akármennyire szellemesen igyekezett is felhasználni a t. képviselő ur a házszabályok idevonatkozó rendelkezéseit, olyan szakaszt, amelyben ez meg volna mondva, vagy meg volna tiltva. A t. képviselő ur a 200. §-t a contrario idézte és a contrario igyekezett az elnök ur javaslatával szemben a maga álláspontját megvilágítani. A 200. §. azonban nem igy értelmezendő, ennek más az értelme. Ez a szakasz csak annyit mond, hogy nem lehet^ addig rátérni a részletes vitára, amig az általános vitával nem végezitek és azután a szakasz második bekezdése megmondja, hogy a részletes vitánál micsoda módosítások lehetnek, hogy össze lehet foglalni és szét lehet bontani egyes szakaszokat. A 200. §. tehát arra vonatkozólag, hogy az általános líárgyalás miképen történjék, rendelkezéseket egyáltalán nem tartalmaz:. Elnök (csenget): A házszabályok 212. §-ának harmadik bekezdésében előirt idő letelt. Östör József: Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék felszólalásom idejét szintén 15 perccel meghosszabbítani. (Helyeslés.) Elnök: Kérem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni ahoz, hogy a képviselő ur felszólalásának időtartama 15 perccel meghosszabbittassék'? (Igen!) Ugy látom, a t. Ház hozzájárul. Östör József: Bocsánatot kérek, hogy ezekkel a kérdésekkel igénybevettem a t. Ház figyelmét, de kénytelen voUam, mert hiszen a javaslatot, ellenző Rassay Károly t. képviselőtársam ezekre alapította ellenzési indítványát. Azt hiszem, hogy sikerült ezek után kimutatnom, — illetőleg megcáfolni azt, amit mondott, — hogy sem törvényes rendelkezések, sem a házszabályok rendelkezései az elnök ur javaslatát nem tiltják, vagy pedig az eddigi eljárását imperative és kifejezetten elő nem irják. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval — miután végeztem t. képviselőtársam felszólalásával — (Rassay Károly: Csak gondolja! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Dehogy! Észre sem vetitük, hogy végzett volna vele!) rátérjek arra, hogy tulajdonképen miről van szó, tulajdonképen mi a dolog lényege és mit kell itt a kérdéssel kapcsolatban néznünk. T. Képviselőház! A vitának magvát tulajdonképen az alkotja, vájjon fennforog-e a jelenlegi házszabályok szerint házszabálysértés és a Ház abba a helyzetbe hozható-e, hogy házhatá-