Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-147

147. ülése 1928 március 21-én, szerdán. 140 Az országgyűlés képviselőházának azonban egy olyan megoldáshoz, amely gya­korlatilag oldja meg a kérdést, anélkül, hogy bármilyen oldalon, amely ebben a kérdésben állástfoglalt, elvi szempontból, a kérdésnek olyan megitélését vonná magával, amely az illető oldal által nem tápláltatik. Szívesen já­rulok hozzá a kérdésnek ehhez a megoldásához, mert hiszen a kormány mindig nagy súlyt he­lyezett és súlyt helyez ma is arra, hogy a Ház tanácskozása normális és békés atmoszférában bonyolódjék le. (Élénk helyeslés.) Elismerem, hogy a kérdés felvetése kontroverziákra ós pe­dig jóhiszemű kontroverziákra adhat alkalmat. De épen azért, hogy a jövőben ilyen kontrover­ziák elkerülhetők legyenek, bejelentem, egy­úttal azt_ is, hogy a kormány a legközelebbi jövőben javaslattal fog jönni a Ház elé a ház­szabályok módositására abból a célból, hogy a költségvetési tárgyalások megrövidíttessenek, illetve esetleg az appropriáció és a költségve­tés együttesen legyenek tárgyalhatók. Ezzel természetszerűleg a kérdés a túloldal felfogása szerint is olyan megoldást nyerne, amely a házszabálytoknak és közjogunknak teljesen megfelel. Elvi álláspontomnak fentartása mellett tehát kérem, méltóztassék a pénzügymin ister ur bejelentését tudomásul venni. (Élénk he­lyeslés.) Elnök: Minthogy a pénzügy min ister ur az appropriáció« javaslatot visszavonta, annak további tárgyalása tárgytalanná vált; a foly­tatólagos együttes, általános vita azonban a költségvetésre és vele kapcsolatban az 1926/27. évi . költségvetési év bevételi többlete terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügy­ministeri jelentésre vonatkozólag határozat érintése nélkül tovább folyik. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Szólásra következik Perlaki György kép­viselő ur, aki beszédéneik elmondására előző ülésünkről halasztást kapott. Perlaki György: Mélyen t. Képviselőház! Ötvös Lajos t. képviselőtársam tegnapi beszé­dében nagyon helyesen összekapcsolta a több­termelés problémáját az értékesitéssel. (Hall­juk! Halljuk!) Ez a két kérdés tényleg egymás­tól szétválaszthatatlan, mert hiába termelünk többet, hogyha az értékesítés maga nehéz, vagy pedig lehetetlen. A többtermelés és értékesités tehát egymással a legszorosabb kapcsolatban vannak. Ez a két probléma egymástól szétvá­laszthatatlan, tehát a kormánynak akkor, ami­kor a többtermelés problémájával foglalkozik, mindent el kell követnie arra vonatkozólag is, hogy az értékesités kérdése szintén megoldást nyerjen. Minden tárgyilagosan gondolkodó és bí­ráló embernek be kell látnia, hogy a kormány az értékesités előmozdítására mindent elköve­tett; sajnos, nem rajtunk múlott, hogy ez a kérdés még teljésen egészséges megoldást nem nyert. Arra kérem a kormányt, hogy továbbra is kövessen el mindent, és hasson oda, hogy minden külföldi piacot, amely mezőgazdaság szempontjából értékes és súllyal bir, a magyar mezőgazdaság részére szerezzen meg. A mezőgazdaság súlyos helyzetének egyik olkát épen abban látom, hogy az értékesités ne­hezen megy, hogy a mezőgazda terményeit alig tudja értékesíteni. Egyes cikkeknél majd­nem ki van zárva az értékesités, a forgalom egyes cikkeikre vonatkozólag teljesen szünetel és teljesen megállott. Különösen a borkérdés­nek megoldása igen sürgős és igen égető, (ügy van! U.qy van! a jobboldalon.) mert a borter­melő vidékekeii. a gazdák pincéi tele Vantnak borral. Forgalomba alig hozhatnak valamit, legfeljebb azt tudják eladni, amit a hazai piac felvesz, (Uffy van! a jobboldalon.) ez pedig bortermelésünk további fenmaradására való tekintettel nem kielégítő. _ Ezért támogatnunk kell a t. földmivelés­ügyi ministeriumnak azt az akcióját, hogy a borértékesítést, illetve a magyar bornak nép­szerüsitését külföldön borházaknak felállításá­val akarja keresztülvinni. (Helyeslés.) Helyes­lem ezt az akciót azért is, mert sajnos, a háború alatt s már a háború előtt is tönkretették a ma­gyar bornak hírnevét; ezt tehát csakis az ilyen állami akcióval lehet újra helyreállítani. Ez az akció nem irányul tulajdonképen a borkereske­delem ellen, ez az akció a borkereskedelemnek alátámasztását is célozza, mert egyedül célja az, hogy a magyar bor hírnevét újból helyre­állítsa, a magyar borok részére ez utón meg­szerezze a külföldi piacokat, amely piacok meg­szerzése a kereskedelemnek is érdeke. A bor­kereskedelem részéről a földmivelésügyi kor­mányt ért támadások tehát minden alapot nél­külöznek, mert ha tárgyilagosan meggondol­ják a helyzetet, az ő érdekük is azt kívánja. hogy a külföldi piacokat még áldozatok árán is megszerezzék. (Uay van! a jobboldalon.) Ötvös Lajos t. képviselőtársam az értékesí­téssel kapcsolatban megemlítette a szövetkezeti kérdést is. A szövetkezeti* kérdés rendezésével akarja az értékesítést szintén előmozdítani. El­ismerem, hogy a szövetkezeteknek az értékesi­tés terén nagy feladatokat kell megoldaniok. A szövetkezeteknek különösen azon a téren kell értékesítési működésüket kifejteni, amely térre a kereskedelem eddig nem ment és amely tere­ken még nagyon sok fontps cikket találhatnak az export szempontjából. Épen ezért én is szük­ségesnek tartom a szövetkezeti kérdés rendezé­sét, a szövetkezeteknek működését pedig ugy kell rendezni, hogy azok tényleg altruista fel­adatokat oldjanak meg és különösen az értéke­sités terén kezdjék meg azt a működést, ame­lyet a mezőgazdaság érdekében kell kifejteni. A szövetkezeti problémának helyes megol­dásával kiküszöböljük azt az ellentétet is, amely a kereskedelem és a szövetkezetek között fennáll, mert a kereskedelem és a szövetkezeti gondolat egymással nem ellentétes, azok együt­tesen működhetnek és együttesen oldhatják meg az értékesitésnek nehéz problémáit. Itt különösen fel akarom hivni a földmive­lésügyi kormány figyelmét a tejszövetkezetek kérdésére. Ezek a tejszövetkezetek egyes vidé­keken nagyon szép működést fejtettek ki. Egyes vidékeken az állattenyésztés fejlesztését is a tejszövetkezetek utján sikerült keresztülvinni. Fontos ezeknek a tejszövetkezeteknek felkaro­lása, mert kisgazdáinknak egyes vidékeken egyedüli pénzszerzési lehetősége a tejtermelés és mint már emiitettem, a tejértékesités követ­keztében gazdáinkat rávezettük arra, hogy az állattenyésztés nívóját is emeljék, mert az ál­tal, hogy tejtermékeit értékesíteni tudták, pénz­hez jutottak és rájöttek arra, hogy milyen fon­tossága van a jó minőségű állatok tenyésztésé­nek. Egyes vidékeken a gazdák a minőség fel­javítása érdekében már hajlandók nagy áldo­zatokat hozni, egyes vidékeken már nagyon erőteljes mértékben megindult az a mozgalom, hogy svájci importállatokkal javitsák fel állat­tenyésztésüket. Itt a földmivelésügyi kormánynak a gaz­dáknak segítségére kell jönnie és helyeslem azt, hogy a földmivelésügyi ministerium a tenyész­állatoknak beszerzése céljából nagyobb össze­get vett fel, amellyel a gazdákat segiteni

Next

/
Thumbnails
Contents