Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-147

147. ülése 1928 március 21-én, szerdán. 140 Az országgyűlés képviselőházának azonban egy olyan megoldáshoz, amely gyakorlatilag oldja meg a kérdést, anélkül, hogy bármilyen oldalon, amely ebben a kérdésben állástfoglalt, elvi szempontból, a kérdésnek olyan megitélését vonná magával, amely az illető oldal által nem tápláltatik. Szívesen járulok hozzá a kérdésnek ehhez a megoldásához, mert hiszen a kormány mindig nagy súlyt helyezett és súlyt helyez ma is arra, hogy a Ház tanácskozása normális és békés atmoszférában bonyolódjék le. (Élénk helyeslés.) Elismerem, hogy a kérdés felvetése kontroverziákra ós pedig jóhiszemű kontroverziákra adhat alkalmat. De épen azért, hogy a jövőben ilyen kontroverziák elkerülhetők legyenek, bejelentem, egyúttal azt_ is, hogy a kormány a legközelebbi jövőben javaslattal fog jönni a Ház elé a házszabályok módositására abból a célból, hogy a költségvetési tárgyalások megrövidíttessenek, illetve esetleg az appropriáció és a költségvetés együttesen legyenek tárgyalhatók. Ezzel természetszerűleg a kérdés a túloldal felfogása szerint is olyan megoldást nyerne, amely a házszabálytoknak és közjogunknak teljesen megfelel. Elvi álláspontomnak fentartása mellett tehát kérem, méltóztassék a pénzügymin ister ur bejelentését tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Minthogy a pénzügy min ister ur az appropriáció« javaslatot visszavonta, annak további tárgyalása tárgytalanná vált; a folytatólagos együttes, általános vita azonban a költségvetésre és vele kapcsolatban az 1926/27. évi . költségvetési év bevételi többlete terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügyministeri jelentésre vonatkozólag határozat érintése nélkül tovább folyik. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Szólásra következik Perlaki György képviselő ur, aki beszédéneik elmondására előző ülésünkről halasztást kapott. Perlaki György: Mélyen t. Képviselőház! Ötvös Lajos t. képviselőtársam tegnapi beszédében nagyon helyesen összekapcsolta a többtermelés problémáját az értékesitéssel. (Halljuk! Halljuk!) Ez a két kérdés tényleg egymástól szétválaszthatatlan, mert hiába termelünk többet, hogyha az értékesítés maga nehéz, vagy pedig lehetetlen. A többtermelés és értékesités tehát egymással a legszorosabb kapcsolatban vannak. Ez a két probléma egymástól szétválaszthatatlan, tehát a kormánynak akkor, amikor a többtermelés problémájával foglalkozik, mindent el kell követnie arra vonatkozólag is, hogy az értékesités kérdése szintén megoldást nyerjen. Minden tárgyilagosan gondolkodó és bíráló embernek be kell látnia, hogy a kormány az értékesités előmozdítására mindent elkövetett; sajnos, nem rajtunk múlott, hogy ez a kérdés még teljésen egészséges megoldást nem nyert. Arra kérem a kormányt, hogy továbbra is kövessen el mindent, és hasson oda, hogy minden külföldi piacot, amely mezőgazdaság szempontjából értékes és súllyal bir, a magyar mezőgazdaság részére szerezzen meg. A mezőgazdaság súlyos helyzetének egyik olkát épen abban látom, hogy az értékesités nehezen megy, hogy a mezőgazda terményeit alig tudja értékesíteni. Egyes cikkeknél majdnem ki van zárva az értékesités, a forgalom egyes cikkeikre vonatkozólag teljesen szünetel és teljesen megállott. Különösen a borkérdésnek megoldása igen sürgős és igen égető, (ügy van! U.qy van! a jobboldalon.) mert a bortermelő vidékekeii. a gazdák pincéi tele Vantnak borral. Forgalomba alig hozhatnak valamit, legfeljebb azt tudják eladni, amit a hazai piac felvesz, (Uffy van! a jobboldalon.) ez pedig bortermelésünk további fenmaradására való tekintettel nem kielégítő. _ Ezért támogatnunk kell a t. földmivelésügyi ministeriumnak azt az akcióját, hogy a borértékesítést, illetve a magyar bornak népszerüsitését külföldön borházaknak felállításával akarja keresztülvinni. (Helyeslés.) Helyeslem ezt az akciót azért is, mert sajnos, a háború alatt s már a háború előtt is tönkretették a magyar bornak hírnevét; ezt tehát csakis az ilyen állami akcióval lehet újra helyreállítani. Ez az akció nem irányul tulajdonképen a borkereskedelem ellen, ez az akció a borkereskedelemnek alátámasztását is célozza, mert egyedül célja az, hogy a magyar bor hírnevét újból helyreállítsa, a magyar borok részére ez utón megszerezze a külföldi piacokat, amely piacok megszerzése a kereskedelemnek is érdeke. A borkereskedelem részéről a földmivelésügyi kormányt ért támadások tehát minden alapot nélkülöznek, mert ha tárgyilagosan meggondolják a helyzetet, az ő érdekük is azt kívánja. hogy a külföldi piacokat még áldozatok árán is megszerezzék. (Uay van! a jobboldalon.) Ötvös Lajos t. képviselőtársam az értékesítéssel kapcsolatban megemlítette a szövetkezeti kérdést is. A szövetkezeti* kérdés rendezésével akarja az értékesítést szintén előmozdítani. Elismerem, hogy a szövetkezeteknek az értékesités terén nagy feladatokat kell megoldaniok. A szövetkezeteknek különösen azon a téren kell értékesítési működésüket kifejteni, amely térre a kereskedelem eddig nem ment és amely tereken még nagyon sok fontps cikket találhatnak az export szempontjából. Épen ezért én is szükségesnek tartom a szövetkezeti kérdés rendezését, a szövetkezeteknek működését pedig ugy kell rendezni, hogy azok tényleg altruista feladatokat oldjanak meg és különösen az értékesités terén kezdjék meg azt a működést, amelyet a mezőgazdaság érdekében kell kifejteni. A szövetkezeti problémának helyes megoldásával kiküszöböljük azt az ellentétet is, amely a kereskedelem és a szövetkezetek között fennáll, mert a kereskedelem és a szövetkezeti gondolat egymással nem ellentétes, azok együttesen működhetnek és együttesen oldhatják meg az értékesitésnek nehéz problémáit. Itt különösen fel akarom hivni a földmivelésügyi kormány figyelmét a tejszövetkezetek kérdésére. Ezek a tejszövetkezetek egyes vidékeken nagyon szép működést fejtettek ki. Egyes vidékeken az állattenyésztés fejlesztését is a tejszövetkezetek utján sikerült keresztülvinni. Fontos ezeknek a tejszövetkezeteknek felkarolása, mert kisgazdáinknak egyes vidékeken egyedüli pénzszerzési lehetősége a tejtermelés és mint már emiitettem, a tejértékesités következtében gazdáinkat rávezettük arra, hogy az állattenyésztés nívóját is emeljék, mert az által, hogy tejtermékeit értékesíteni tudták, pénzhez jutottak és rájöttek arra, hogy milyen fontossága van a jó minőségű állatok tenyésztésének. Egyes vidékeken a gazdák a minőség feljavítása érdekében már hajlandók nagy áldozatokat hozni, egyes vidékeken már nagyon erőteljes mértékben megindult az a mozgalom, hogy svájci importállatokkal javitsák fel állattenyésztésüket. Itt a földmivelésügyi kormánynak a gazdáknak segítségére kell jönnie és helyeslem azt, hogy a földmivelésügyi ministerium a tenyészállatoknak beszerzése céljából nagyobb összeget vett fel, amellyel a gazdákat segiteni