Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-146
124 Az- országgyűlés képviselőházának a magyar büntetőtörvénykönyv gyatrán védi a gyermeket, gyatrán védi a női becsületet, de leggyatrábban védi a meg nem született emberi életet. Méltóztatnak tudni, hogy mit jelent ez Budapesten, mit jelent ez a magyar nemzet általános szaporodása szempontjából? Erre vonatkozólag is néhány statisztikai adatot fogok felhozni. Budapesten az élve születések száma 1926-ban 16.767 volt. Ezer lélekre esik tehát 17-4 élveszületés, amely a 25-2 ezrelékes országos átlaggal szemben borzalmasan kevés. Pedig Budapesten nagyobbnak kellene lenni a születések arányszámának, épen a klinikák és a buda* pesti orvosi praxis miatt. Most ha azt veszem, hogy Budapesten a halálozások száma ugyanabban az évben 15.301 volt, akkor a természetes szaporodás Budapesten 1455 főt tesz ki, A többit méltóztassanak a tiltott műtétek áldozatainál keresni. Érdeklődtem az orvosoktól, hogy milyen nagy a tiltott műtétek száma Budapesten 1 ? Ezt a mai rendőri könnyelmű kezelés mellett, amikor úgyszólván senki nem fordit erre gondot, hivatalosan statisztikai adatokkal konstatálni nem lehet, de bizalmas beszélgetésekből megkapja az ember az adatokat. Bizalmas beszélgetésekből, baráti körből származó adatokból állítom, — és lelkiisnieretbeli meggyőződésem, hogy igy van, mert forrásaim megbizhatók — hogy Budapesten a tiltott műtétek száma egy évben 25—30.000-et tesz ki. Méltóztatnak tudni, hogy Budapesten nagyon sokan ebből élnek? Ez csak Budapest, ahol legalább ezt az emberölést, ezt a nemzetpusztitást Orvosi felügyelet mellett végzik el, de méltóztassanak megnézni és meggondolni, mi van az egykés vidékeken, ahol ezt tapasztalatlan bábaasszonyok csinálják, (Simon András: Boszorkányok!)) a boszorkányok, mint ahogy t. képviselőtársam mondja, telitve teljesen a vidéki tudatlanság által.. Az ilyen azért a néhány pengőért megcsinálja a tiltott műtétet, amelybe belehal nemcsak a gyermek, hanem az anya is, mint ahogy legutóbb is olvastuk az újságban néhány kétségbeejtő esetet. T. Képviselőház! A rómaiak a tiltott műtéteket magánjogi szempontból vizsgálták. A római magánjog megmaradt, de a római nép elpusztult, mert ha egy nép fél a gyermekáldástól, akkor nem lesz az az uj generáció, amely az ő házát, földjét a beözönlő idegenek ellen a nemzetek versenyében megóvja. Ha erősek akarunk lenni a nemzetek versenyében, akkor a gyermekáldást ne tiltsuk el, akkor az legyen a mi legnagyobb kincsünk, mert az a mi jövőnk, az a mi boldogságunk. Az egyke elleni küzdelmet tartom a legközelebbi jövő egyik legsürgősebb feladatának és ebben irgalmatlanul és kérlelhetetlenül járnék el. Büntetőjogi szempontból is, de közigazgatási szempontból is felvenném azokat az egykés területeket statisztikailag és ahány ilyen egykével fertőzött terület van, mint ahogy Mackensen annak idején a szerbiai offenzíva idején kiürítette a mögöttes országrészt a szerbektől, és ezeket az egykés területeket kiüríteném a jelenleg ott működő szülésznőktől, valamennyit felfüggeszteném állásától és uj külön fogadalmat tett, külön felügyelet alatt álló lelkiismeretes szülésznőkkel látnám el azokat a vidékeket. Ez volna legeslegelső indítványom, amelyet teszek és ez a körülmény az, amelyre felhivom a kormány figyelmét. (Helyeslés.) Még mindig ennél a témánál tartva, szükségesnek tartom azt is, hogy a szülésznők helyzetével foglalkozzék a népjóléti kormány, hogy 146. ülése 1928 március 20-án, kedden. a szülésznők államosításának kérdését is felvessük, másrészt igen fontos kérdés az is, hogy a tiltott műtétek legyenek valósággal tiltottak. Ma egy ilyen műtétet két orvos egyszerűen elvégez azzal, hogy az egyik véleményezi, a másik végrehajtja. Semmilyen műtéti beavaiKozást másnak, mint a hatósági orvosnak engedélye alapján végrehajtani nem engednék. Méltóztassék ezt egyedül a hatósági orvosra, a tiszti orvosokra bízni, s én egészen nyugodt vagyok, hogy sokkal több magyar lesz. Mert nem igaz az, hogy ennyi tiltott műtétre — 20—25.000 tiltott műtétre — szükség volna Budapesten. Nem igaz. Budapesten az évi halálozások száma 1926-ban 15.301 volt és ebből gyermekágyi elhalálozás mindössze 85 volt. Nincs tehát olyan nagy veszedelem, hogy mindenáron rögtön műtéti beavatkozással annyi gyermekéletnek kelljen elpusztulni. Ezt a nemzetgyilkosságot, nemzetpusztitást feltétlenül meg kell akadályozni. Tekintettel az idő előrehaladott voltára, kérem méltóztassék egy pár perc szünetet engedélyezni; képviselőtársaim is kérik ezt. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez a kéréshez hozzájárulni? (Igen!) Az ülést Öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólag Krüger Altdár képviselő urat illeti meg. Krüger Aladár: T. Képviselőház! A szünet alatt egyik képviselőtársam azt mondotta, hogy azokra nézve, amiket a nemzet propagativ, a nemzet szaporodó erejének csökkenéséről előadtam, 50%-ban igazat ad nekem. Erre azt feleltem, hogyha végighallgatja okfejtésemet, valószínűleg a másik 50% -ot is el fogja fogadni. Nevezetesen mig eddig ezzel foglalkoztam, hogy erkölcsi, főképen erkölcsi, továbbá büntetőjogi és egyéb jogi szempontból minő rendszabályokkal, a felfogásomnak minő megváltoztatásával lehet az egykének útját állni, most rá fogok mutatni azokra az egyéb körülményekre is, amelyek az egyke terjedését sajnálatosan előmozdítják az. országban. Az előbb a családon kívül álló okokkal foglalkoztam, most a családon belül fennálló okokra fogok rátérni, és ezek már inkább gazdasági természetűek. A családot tekintve mindenekelőtt helyesnek kell elfogadnunk azt. amit Láng János t. képviselőtársam mondott délelőtti felszólalásában, amikor hangsúlyozta a családnak nagy jelentőségét az állam életében. A család az az atom, amelyből a nemzet teste, a család az a tégla, amelyből az állam vára felépül. Ha ezeket az atomokat és ezeket a téglákat meglazítjuk, hogyha ezek gyenge anyagból készülnek, hogyha ezek kohéziója, összetartó ereje csökken, akkor csökken a nemzetnek, az államnak az ereje is. A családi életnél kénytelen vagyok először ismét egy morális szempontra felhívni a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a családi élet korunkban sajnálatosan meglazult. Mutatja ezt elsősorban az, hogy a törvénytelen gyermekek száma milyen rettentően szapororodik. (Jánossy Gábor: Házasságon kivül született gyermekek!) Ezzel a kérdéssel Láng János igen t. barátom már foglalkozott, de hogy a családi életnek ez a meglazulása és a házasságon kivül született gyermekek számának emelkedése mennyire morális és mennyire erkölcsi szempontokkal áll összefüggésben,
