Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-128

Az országgyűlés képviselőházának 1, enyhítsék, igazán példásan teljesítették a kötelességüket. Ha megnézzük,^ hogy most, amikor a széninség már elmúlt és (Farkas István: Most már ninos rájuk szükség!) a bányaműn j kasoknak erre a fontos munkájára kevésbbé van szükség, miként kezelik az egyesületi és gyülekezési jogot és miképen hajtják végre a gyakorlatban a belügyminister urnák ezt az itt általam dátummal és iktatószámmal megjelölt rendeletét, akkor a következőket látjuk: A salgótarjáni bányamunkásoknak évek óta van egy helyi csoportjuk. Ezt a helyi csoportot a háború alatt alakították, szabályszerűen bejelentették, A bejelentést annakidején a vármegye alispánja tudomásul is vette, illetőleg nem a vármegye alispánja vette tudomásul, mert hiszen a vármegye alispánjában ennyi szociális érzés sohasem volt, ő mindig gyűlölettel viselkedett a munkásság szervezkedése iránt, hanem jóváhagyta fellebbezés folytán a belügyminister. Tehá)t alapszabályszerüleg és a fennálló ministeri rendeleteknek megfelelően működött ez az egyesület. Csodálatos módon egyszer csak, amikor bejelentenek az egyesületi életről folyó taggyűlést, a salgótarjáni rendőrkapitányságtól a következő végzést kapják (olvassa): »1927 augusztus 14-ére a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének helyi csoport ja itt és itt gyűlést szándékozik tartani«, stb. »Véghatározat: A bejelentést tudomásul nem veszem és annak megtartását a 6622/920. M. E. sz. rendelet alapján megtiltom. Indokolás: Az 5247/927. Kig. sz. alatti ügyiratokból kétségtelenül megállapítást nyert, hogy bejelentő helyi csoport 1926 szeptember hó 5-én megszűnt s hogy ezen megszűnés az alispáni hivatal által a m. kir. Belügyminister Úrnak 1926 október 26-án 18198/1926. sz. a. be is lett jelentve. -- Ezen tényből nyilvánvaló, hogy bejelentő egyesületet jogilag mindazideig megszűntnek kell tekinteni, amig az 5247/1927. Kig. sz. alatti ügy tárgyában a megszűnés vitássá tétele végett beadott felülvizsgálati kérelemre vonatkozólag a Belügyminister Ur ellenkezőleg nem határoz.« Ezt a véghatározatot megfellebbezték a gyűlés bejelentői a budapest vidéki kerületi főkapitánysághoz, amely főkapitányság azután 16.858/927. szám alatt meghozott véghatározatában az elsőfokú véghatározatot második fokon helybenhagyta, azt mondván, hogy a szövetség »salgótarjáni helyicsoportját, annak 1926 szeptember 5-én történt önkéntes feloszlása miatt megszűntnek kell tekintenL Az elsőfokú határozatnak ezt a" megállapítását a m. kir. belügyministernek 1927 július 29-én kelt 137.163. számú véghatározata érintetlenül hagyta. Minthogy ily módon egy nem létező helyi csoport nevében tett bejelentést érvényesnek nem lehet elfogadni, az elsőfokú rendőrhatóság helyesen járt el akkor, amikor a bejelentett gyűléssel szemben elutasító álláspontra helyezkedett«. Ezt a gyűlés bejelentői megfellebbezték a belügyminister úrhoz. A belügyminister ur arra az álláspontra helyezkedett, hogy neki csak felül kell bírálnia, hogy a két alsófokú végzés nem sért-e fennálló törvényt, vagy rendeletet. Miután ez az eset nem áll fenn, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A dolog érdekessége az, hogy sem a gyűlés bejelentőinek, sem a helyicsoport vezetőségének nincs tudomásuk arról, hogy ők önként feloszlottak volna. Ez önkényes megállapítása a hatóságnak, amely önkényes megállapítást a hatóság semmiféle ténnyel alátái ülése 1928 február 15-én, szerdán. 69 masztani nem tud. Sem végzést nem adott erről az érdekelt helyicsoportnak, sem pedig erről a határozatról, vagy erről a megállapításról, a fennálló törvényes rendeleteknek megfelelően az elsőfokú hatóság nem értesítette az országos szövetség központját. De tovább megyek. Amennyiben ilyen ihelyicsoport feloszolnék, a rendeletnek megfelelően a helyicsoport tulajdonát képező vagyon, könyvtár és egyéb felszerelések az anyaegyesület központjának adandók át. Tehát az elsőfokú rendőrhatóság sem végzést nem adott arról, hogy egy ilyen egyesület feloszlott, sem erről az egyesület központi vezetőségét nem értesítette, sem a rendeletnek megfelelően nem intézkedett, hogy az egyesület tulajdonát képező vagyon az országos szövetségnek adassék át. A hatóság hivatkozik arra, hogy 1926 októberében az egyesület állítólag feloszlott. Csak a történelmi hűség kedvéért kivánom megemlíteni, hogy nem ez az első végzés, aelym ugyanilyen indokolással tilt be gyűlést, hanem vannak ennek már előzményei is amelyeket nem fellebbeztek meg, csak később fellebbeztek meg a belügy mini sterhez. A tényállás az. hogy ebben a szén-kerületben az országos választások után az ottani hatóságok felükbe vették, hogy a munkásokat jó útra fogják téríteni. Ezt a jóutra való téritést ugy gondolták, hogy felfogadták szolgálatukba a bányamunkásszövetség egyik volt tisztviselőjét, aki a bíróság előtt a birói eljárás folyamán elismerte. — ennek előzményeként előzetesen le volt tartóztatva az egyesület följelentésére — hogy az egyesület tulajdonát képező írógépet ellopta, azt értékesítette és annak árát magának tartotta meg, hogy az egyesület pénzéből 106.000 koronát elsikkasztott és különböző egyéb visszaéléseket követett el. Ezt az egyént évekkel ezelőtt — hangsúlyozom, évekkel ezelőtt — az egyesület vezetősége rendes bírói eljárás alá vonta és sikkasztás miatt feljelentést tett ellene. Ezt az illető a tárgyaláson maga is beismerte. (Propper Sándor: Ez a kormány bizalmi embere! Farkas István: Ez az a bizonyos jó ut!) Ez az egyén a hatóságok közreműködésével csinált- ott egy uj egyesületet, amely egyesület alapszabályait csodálatos módon körülbelül három hét alatt jóváhagytak. Amig más munkásegyesület alapszabályainak jóváhagyása körülbelül 1—2—3 évig szokott tartani, ez egyesület alapszabályainak jóváhagyása három hét alatt megtörtént. Három hét alatt megjárta ez a rendőrkapitányságot, a vármegye alispánját és a belügyministeriumot. (Propper Sándor: Hogyne! A tolvaj urakat illik gyorsan és pontosan kiszolgálni!) Bevették ugyan az alapszabályokba hátul a jóváhagyási rendelkezésbe hogy az egyesület tagja nem lehet az, aki államellenes bűncselekményért, stb. le volt tartóztatva, mégis azt látni, hogy egy csomó ember, aki a kommünból kifolyólag le volt tartóztatva, ott vezető szerepet játszik a hatóságok tudtával és beleegyezésével, mert hiszen a hatóságok jól ismerik ezeket a ténykedéseket, és azért, mert ott alakujt egy másik egyesület erről kívánják most megállapítani, hogy a másik megszűnt. Nem hoztam ide ezt a kérdést több, mint egy évig, mert ha ezt egy évvel ezelőtt hoztam volna ide, joggal lehetett volna azt mondani: azért hozzuk ide, mert intézkedést vagy védelmet kérünk, hogy ez az egyesület ne tudjon fejlődni, ma megadtam a lehetőséget arra, hogy az ottani hatóságok a belügyministériummal együtt — mert hiszen a belügy mill*