Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-127

32 Az országgyűlés képviselőházának 127.' ülése 1928 február lé-én, kedden. szokott tiltakozni, még- olyan esetben is, amikor van valami kis hiba vagy kivetni való... (Ugy van! Ugy van! a jobboldalom és a középen. — Propper Sándor: Hol van még ilyen törvény! — Peidl Gyula: Magyarországon csak hiba van, nem kis hiba! — Zaj.) T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, talán meg fogják érteni a továbbiak folyamán, ha kifejtem, miért mertem ezt a kritikát mondani s miért kértem és kérem is, hogy ilyen vádakkal és ilyen kritikával a numerus clausus törvénye címén ne illessék a magyar nemzetet. Visszatérek válaszképen oda, ahol a fonalat elhagytam, hogy miért támad minket a külföld és miért mondja azt: hogy az jogtiprás és a nemzeti kisebbségek védelmének be nem tartása. Én nem vagyok annyira naiv politikus, hogy ne tudnám, hogy a békeszerződésekneik a hiteles szövege», illetőleg nem a hiteles szövege, hanem mondjuk igy: az interpratációja, amely a valóságban érvényesül, az volna, amit én mondok és nem az, amely sokkal magasabb, nemzetközi fórumon érvényesül. Viszont azonban odáig nem megyek el, t. Ház, hogyha én azt látom, hogy egy törvényt, egy békeszerződést nyilvánvalóan hamisan magyaráznak, enneik én olyan egyszerűen és olyan könnyen alávessem magamat, bár politikám alapelvéül — különben nem támogatnám a kormányt — azt vallom, hogy a békeszerződés által teremtett állapotokkal tényleg számolok. De hogy én előttem az Alliance Izraelitenek a magyar békeszerződésre vonatkozó törvénymagyarázása feltétlenül hiteles és mérvadó legyen engedelmet kérek, idáig mégsem fogok elmenni. (Gál Jenő: Az neon magyarázza, az visszautasítja !) Tudniillik ugy magyarázza, hogy a törvényeink sértik a békeszerződést, (Gál Jenő: Nem! Csak Trianont támadja! Olvassa el!) Trianont támadhatja mint Trianont, de minket azon a címen támad, hogy nem tartjuk be. (Pakots József: Ki az a minket? Nem a magyar nemzetet, hanem a kurzust támadja!) Egy törvény addig, amíg benne van a magyar Corpus Jurisban, Pakots József képviselő urnák is törvény! (Pakots József: Szégyen, hogy benne van! — Peidl Gyula: Ki kell radírozni!) Hogy kifejtsem álláspontomat, mindenekelőtt ismertetem ezt a 55. és 58. §-t, amelyek címén vádlottak vagyunk. Az 55. § azt mondja, hogy (olvassa): »Magyarország kötelezi magát arra, hogy az ország összes lakosainak születési, nemzetiségi, nyelvi, faji, vallásbeli különbség nélkül az élet és a szabadság teljes védelmét biztosítsa«. Példákat sorol fel, s azt mondja, hogy: »Magyarország minden lakosát megilleti az a jog, hogy bármely hitet, vallást vagy hitvallást nyilvánosan, vagy magánjelleggel szabadon gyakoroljon stb.« Az életnek és a szabadságnak védelme a jognak ezen a területén, ameïyet itt felolvastam, nálunk teljesen megvan. Kritikusabbnak látszik az 58. §, amely azt mondja (olvassa): »Az összes magyar állampolgárok faji, nyelvi, vagy vallási különbség nélkül egyenlőek a törvény előtt«. (Peidl Gyula: Hol van ez? »Ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezik«. (Malasits Géza: Melyik múzeumból tetszett ezt kiásni? — Pakots József: Papíron van!) Mindjárt bebizonyítom, hogy betartjuk! Ajzt mondja, — s e polgári és politikai jogok élvezésének mintegy gyakorlati példáit, magyarázatát adja, — hogy (olvassa): »vallási, hitbeli, vagy felekezeti különbség miatt egyetlen magyar állampolgár se legyen hátrányban a polgári és politikai jogok élvezetében«. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) »így nevezetesen közhivatalok, hivatali méltóságok vagy különféle foglalkozások, iparok gyakorlásában...-« stb. (Gál Jenő: 50.000 zsidónak nem adják meg az állampolgárságot! Mit szól hozzá? — Zaj •• a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: A munkásság ezreit zárják ki! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassanak a baloldalon a szónok urat zavarni... Tury Béla: ...Ha nincsenek meg az^ állampolgárság azon előfeltételei, amelyek címén ... Elnök: Csendet kérek a szónok úrtól is! Méltóztassék az elnöki kijelentést végig hallgatni! Kérem a baloldalon a kép viselő urakat, ne méltóztassanak állandó közbeszólásaikkal gátolni a szónok urat beszédében, mert különben kénytelen leszek velük szemben egyenként eljárni! (Rothenstein Mór: Már volt ilyesmi! — Derültség.) Tury Béla: . •. Ha az állampolgári jogok kimérésében nem egyforma feltételeket szabnának, akkor meg volna a sérelem, de amikor nincsenek meg ugyanazok a feltételek és az egyiknek megtagadják a másiknak nem, akkor nem ismerem el, hogy a jogegyenlőség meg van sértve. Visszatérek oda, hogy itt van két paragrafus a kisebbségi védelemről; ezt ne tessék elfelejteni. A békeszerződés VI. szakasza a kisebbségi védelemről szól. Szerintem ez a békeszerződés egyéni jogokat is véd és kollektiv jogokat is biztosit. Egyéni jogokat annyiban véd. hogy azt mondja: minden felekezetű vagy nyelvű állampolgár egyenlő bánásmódban részesítendő. Csak az a körülmény, hogy valaki katholikus, református vagy zsidó, nem lehet sem előnynek, sem hátránynak jogforrása. Most példákat hozok fel arra: mikor volna megsértve ez az itt védett egyéni jog, az az egyenlő elbánás, amelyet az 55. § konstruál. Meg volna például sértve, ha azt mondanók, hogy zsidó vallású tanár nem taníthat történelmet, (Gál Jenő: Például Marczali!) mint Németországban; vagy egyáltalában nem lehet tanár. (Folytonos zaj-) Itt volna az az eset, hogy vallása miatt valaki nem tekintetik ép . olyan jogú polgárnak. Vagy például hoznának olyan választójogot, amelyben kijelentenék, hogy a keresztényeknek két szavazatuk van, a zsidóknak pedig egy. Ez az, állampolgári jogok egyenlőtlensége volna és ezen a jogcímen lehetne minket a békeszerződés meg nem tartása vádjával illetni. Vagy például a judikaturában — kitérhetünk az állampolgárság minden területére — azt mondanók, hogy nem lehet esküt tenni csak a bibliára, holott az eskü bizonyítási eszköz bizonyos esetekbem tehát a zsidó vallású polgárság igy el volna ütve a bizonyítás egyik leghathatósabb eszközétől. (Bródy Ernő: Például az adófizetés!) Az adófizetésben is lehetne, ha kimondanók. hogy a zsidók kétszer annyit fizetnek. (Derültség. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Tury Béla: Ezek a példák csak erősitik az én álláspontomat. Vagy a numerus claususban az volna például az egyenlőtlen elbánás, ha kimondották volna, hogy először minden katholikust fel kell venni és ha esetleg hely marad, zsidót is felvehetnek. De itt nem ez történik. Mielőtt továbbmennék, megmagyarázom, hogy a kollektiv jogokat mennyiben védi ez a szerződés, mert igenis ad kollektiv jogokjtt a nemzeti kisebbségeknek. (Peidl Gyula: Kollek. tivista lett?) Faji, nyelvi és vallási kisebbsé-