Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-137

'Az országgyűlés képviselőházának 137. Frühwirth Mátyás t. képviselőtársam sürgeti az állatorvosi szolgálat államosítását az egész vonalon. Amint méltóztatnak látni a törvényjavaslat indokolásában, nekem szintén ez az álláspontom a jövőre vonatkozóan. Financiális szempontok azok, amelyek ezt a kérdést még kitolják, előbb-utóbb azonban ennek mégis csak be kell következnie és az egész állatorvosi szolgálatot államosítani kell. (Helyeslés a jobboldalon.) A vágóállatok kötelező kábítását teszi szóvá Fühwirth Mátyás képviselőtársam. T. Képviselőház! Ebben a kérdésben még nagyon sok vita folyik. Ez mindössze csak Svájcban van bevezetve, a többi államok még mindig tárgyalnak e kérdés felett, azonban nem jutottak elhatározásra. A törvényben felhatalmazást nyerek arra nézve, hogy az idők folyamán ezt a kérdést is szabályozhassam. Amikor tehát már kialakul a végleges álláspont ebben a tekintetben, a földmivelésügyi kormánynak meg lesz a törvényes felhatalmazása arra, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Egyébként a vágóhidakon máris egy ministeri rendelet elrendeli a kábitást, tehát a közvágóhidakon a kábitás már ma is kötelező. Reischl Richárd t. képviselőtársam szóvátette a cigánykérdést. Határozati javaslatot is nyújtott be erre vonatkozóan. Bár ez állategészségügyi szempontból összefügg magával a javaslattal, de a rendezése belügyi közigazgatás kérdése. (Ugy van! a jobboldalon.) A belügyminister kötelessége és feladata ebben a kérdésben intézkedni, hogy a társadalomnak ezt a régen vajúdó kérdését és sebét — ebben teljesen igazat adok Reischl t. képviselőtársamnak — végre-valahára kioperáljuk. (Jánossy Gábor: Száz év óta próbálkozunk vele!) Reischl Richárd t. képviselőtársam 25—30 millió pengőre becsüli azt a károsodást, amely az ország állatállományát éri az állatelhullások által. Ez is igazolja, mennyire szükséges és fontos, hogy szigorú állategészségügyi intézkedéseink legyenek, hogy ezt a minimumra csökkentsük, mert minden olyan befektetés sokszorosan térül meg általános vagy közgazdasági szempontból, amelyet az állategészségügyi védekezés és megelőző intézkedések terén teszünk, és amelyek, bár pénzbe kerülnek, a nemzeti vagyon megmentése terén — ismétlem — sokszorosan visszatérülnek. Szintén Reischl t. képviselőtársam sokalja azt a felhatalmazást és jogot, amelyet a törvény a ministernek biztosit. Nagyon szépen köszönöm Reischl képviselőtársamnak azt a bizalmat, amelyet csekély személyemnek előlegezett, de megnyugtatom, hogy ezzel a joggal a ministerek vissza soha nem éltek. Ez a jog arra való volt, hogy szükségszerüleg a közérdek szempontjából éljen vele a minister, és én felteszem a kérdést, hogy, ha 1888 : VII. te. felhatalmazást nem adott volna a ministereknek arna nézve, hogy a fejlődés során az aktuális kérdéseket a viszonyokhoz képest rendezze, ugy milyen károsodás érte volna a gazdaközönséget s ez nemzetgazdasági szempontból milyen károsodást vont volna- maga után. Valamint eddig nem éltek vissza ezzel^ a joggal, én sem élek vissza s fel kell tételezni, hogy a jövőben sem fognak a felhatalmazással visszaélni és a földmivelésügyi kormány mindig a gazdaközönség, a köz és a nemzetgazdasági érdekek szempontjából fog ezzel a felhatalmazással élni. (Helyeslés.) A veszettség elleni védekezés terén Reischl képviselőtársam, sürgette a szigorúbb intézkedéseket és én ezt teljesen megértein. (Élénk ülése 1928 március 1-én, csütörtökön. 289 helyeslés.) Épen Dunántúlon volt pár olyan eset, amely nagyon is meggondolásra kell, hogy késztesse a>z. illetékes köröket, de különösen azokat a t. képviselőtársaimat, akik törvényhozói minőségüknél fogva ezekből a tapasztalatokból kifolyólag állapítsák meg idevonatkozó álláspontjukat, Azt hiszem, Reischl _t. képviselőtársam nagyon jó nyomon indul, amikor megállapitja, hogy itt az intézkedések sohasem elég szigorúak. (Ugy van! Ugy van!) Ugyancsak Reischl t. képviselőtársam kevesli azt az összeget, amelyet a javaslat járvány és kiirtások esetére, valamint védekezés céljára rendelkezésemre bocsát s azt mondja, hogy nagyobb járvány fellépése esetén újra törvényjavaslattal kell a Ház elé jönni, hogy a szükséges fedezet biztositható legyen. A javaslatban megvan a felhatalmazás arra, hogy a pénzügyminister hozzájárulásával, valamint a ministertanács engedélyével a szükséges fedezet biztositható legyen, tehát nem szükséges külön törvényjavaslattal jönni a Ház elé, mert ennek a felhatalmazásnak alapján a fedezetről közben is gondoskodni tudunk. Reischl t. képviselőtársam a beszedett állatvizsgálati díjak fizetését is szóvátette.* A törvényben felhatalmazás van arra, hogy a minister ezeket az állatvizsgálati díjakat kétfelé ossza, az egyik az ál lat vizsgálati díj, a másik a vasúti, vagy hajósvállalatot illeti, amelye a szállításnál igénybevesznek. Vannak egyes állatrakodó állomások, ahol az állategészségügyi szolgálatot teljesítő orvosok nagy jövedelemre tesznek iszert és a többi állategészségügyi szolgálatot teljesítő kartársaik közül sokan hátrányos helyzetbe jutottak velük szemben. Most a vasút szedi be a vasútnak járó díjai valamint a vizsgálati díjat is és a vizsgálatért járó díjat beküldi a ministeriumba, ahol központilag kezeljük és ezeket a díjakat megosztjuk azok között az orvosok között, akik állategészségügyi szolgálatot teljesítenek. Ez az igazságos elbánás elve. Nincs ebben semmi olyan meg nem engedett intézkedés, titkos panama, vagy nem tudom, mi, amely diszkreditálná ezt a szolgálatot, hanem egy teljes legális, törvényes ministeri rendelet alapján történik intézkedés, amely csak ki akarja egyenliteni az aránytalanságot és kedvezőtlenséget az egyes orvosok jövedelme és megélhetésének biztositása szempontjából. Jókay-Ihász t. képviselőtársam, az 53. § eredeti szövegét kéri visszaállítani. Én ehhez, a'mennyibeni idevonatkozólag inditvány történik, szívesen hozzájárulok, mert az 53. 4 rigorózusahb intézkedését helyesebbnek tartom, mint azt a módosítást, amelyet az egyesitett bizottság tett. Szintén a kábitás kötelezővé tételét sürgeti Jókay-Ihász képviselő ur. Erre nézve ugyanr csak azt válaszolhatom, amit már az előbb mondottam, hogy etekintetben rendeleti utón, miutáni a felhatalmazást idevonatkozólag számoiniva biztosítja^ a javaslat, bármikor jogosítva vagyok intézkedni. A pásztorkutyák és házőrzőkutyák adómentességét sürgeti Jókay-Juhász képviselő ur. Itt általános elv az, hogy nem szabad adózatlan kutyának lenni. Ami okozza a veszettséget» az az, hogy gondozatlan ebek csatangolnak az országban össze-vissza, amelyek azután csatangolásukban és gondozatlanságukban megvesznek és terjesztik a. veszettséget. Az, értéktelen ebeket le fogják bunkózni, mert azokért adót seniki sem fog fizetni. Azokat az ebeket azonban, amelyek után adókat fizetnek és amelyek nyilván víannak tartva, megfelelő gondozásban