Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-110

90 Az országgyűlés képviselőházának 110.ülése 1928 január 13-án, pénteken. kel elintézni. Ha azonban a t. képviselő ur bizonyos általános szempontot kivan tőlem hallani, hogy én miért látom a magyar közéletet ennyire lesüllyedtnek és miben látom a rabszolgalelkeknek, az elbizakodott rabszolgatartóknak és a prostituáltaknak fogalmát a magyar közéletben, erre nézve szívesen adok tájékoztatót még abban a vonatkozásban is, ami a magyar parlamentet és a parlament többségi pártját illeti. (Halljuk ! Halljuk !) Kállay Tibor t. képviselőtársam újévi beszédében ellenkező pártállásról, önökkel azonos pártállásról, kritikát mondott a magyar közéletről, a magyar politikai vi'ágról és azt mondotta(olvassá): »Aki kinevezésszerüleg jut mandátumhoz, bárminő legyen is egyébként egyéui értéke, a közvélemény szavát nem reprezentálhatja.« (Farkasfalvi Farkas Géza : Természetes 1 — Berki Gyula : Ebben igaza van ! Aki kinevezésszerüleg jut mandátumhoz !) Tovább fogom folytatni. (Berki Gyula : Itt senkit nem neveztek ki ! — Pakots József : Madarász Elemért is kinevezték ! — Berki Gyula : Akire szól, szól, én nem veszem magamra !) Elnök : Berki képviselő urat kérem, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjék ! Rassay Károly (olvassa): »Az a reform tehát, amely visszaállította a kétkamarás országgyűlést, nem tekinthető befejezettnek mindaddig, amig az összes választókerületekre ki nem terjesztik a titkosságot.« (Farkasfalvi Farkas Géza : Egyéni vélemény!) Nem hallottam, hogy a tegnapi pártértekezleten ezen egyéni vélemény ellen tiltakozni méltóztattak volna, és tiltakozni méltóztattak volna az ellen, hogy a többségi párt soraiban vannak kinevezett képviselők, és számonkérték volna Kállay Tibor képviselőtársamtól, hogy ki ez a kinevezett képviselő. De nekem nincs szükségem csak Kállay Tibor képviselőtársam megállapítására. A közigazgatási biróság Ítéletei és még inkább azok az ítéletek, amelyeket azok a képviselők mondtak ki maguk fölött, akik megfutamodtak a közigazgatási biróság Ítélete elől, igazolják azt, hogy Kállay Tibor kéoviselőtársaiu megállapítása nem légüres térben mozgó valami, hanem egy helyesen applikált megállapítás a jelenlegi politikai viszonyokról. (Sándor Pál : Ezt tagadni nem lehet ! — Zaj a jobboldalon.) Én nem általánosítok, én megállapítok bizonyos tényeket, már pedig az én megállapításom szerint továbbmenőleg az a képviselő, aki kinevezéssel jut mandátumához, mindaddig, amig Magyarországon a választásnak legalább formai intézménye érvényben van, csak ugy juthatott ehhez a mandátumhoz, hogy elsősorban guzsbakötötte, rabszolgalélekké degradálta, prostituálta a választókat (Taps a szélsóbaloldalon.), és azután prostituálta saját magát a kinevező hatalommal szemben. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ilyen képviselőnek nincs önálló gondolata és nincs lelkiismerete, mert a kinevező hatalomnak expoziturája, nincs politikai ambícióia más, mint a hatalmat kiszolgálni, és a megszerezhető előnyökért jelentkezni. (Sándor Pál : Bravó ! Ez strazságos megállapítás ! Ugy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Aranyigazság minden mondata !) De tovább megyek egy lépéssel. A magam részéről rabszolgaléleknek és a politikai morál szempontjából prostituáltnak tartok minden olyan képviselőt is, aki a hatalomtól fizetéssel járó állást fogad el és továbbra is megmarad a képviselői padok sorában. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és baloldalon.) Nagyon örülök, hogy a túlsó oldalról is helyeslést kapok, mert ez mutatja, hogy nem egyoldalú pártszempont vezetett, hanem a közéletnek tárgyilagos bírálata. Talán csak az a különbség, hogy én megkötöttség nélkül bátran levonom és hirdetem is a konzekvenciákat, amit önöknek a pártmegkötöttség nem tesz lehetségessé. Ezek után azt hiszem, elég világos magyarázatát adtam annak, amit mondtam. Nyomozati tényvázlatot adtam igen t. képviselőtársam kezébe és szívesen rábízom, hogy e szempontok, e tényvázlat alapján kinyomozza azokat, akikre ennek az újévi beszámolómnak megállapításait applikálhatja. Hátra van még az, hogy kire értettem a »rabszolgatartó« kifejezést. Erre a hatalomra és erre a kormányzatra, amely ilyen eszközökkel elfogad támogatást olyan képviselőktől, akinek ő kinevezést és fizetéssel járó állásokat adott. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki a napirendhez hozzászólni ? Fitz Artúr jegyző : Madarász Elemér! Madarász Elemér : T. Képviselőház ! Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy Eassay Károjy t. képviselőtársam újévi beszámolóiát az ő lapjában, az Esti Kurírban olvastam, amely azt hiszem, szóról szóra közölte azt. (Rassay Károly: Tévedni méltóztatik, itt van nálam a kivágás a lapból !) Az én felszólalásomat viszont csak nagyon megrövidítve közölték a lapok. (Esztergályos János : Még többet is mondott ? !) Legyen s-zabad ezért részletesebben kifejteni álláspontomat. (Halljuk ! Halljuk ! — Rothenstein Mór: A cenzúra nem engedte, hogy bővebben közöljék !) Rassay Károly igen t. képviselőtársam a magyar közélet erkölcsét festette sötét színekkel, minden kétséget kizáró módon azzal a szándékkal, hogy ez a nagy nyilvánosság tudomására jusson. (Rassay Károly: Ügy van!) A magyar közéletnek ezidőszerint szerény tagja vagyok magam is, és lehetetlen az egységespártot nem találva érezni akkor, amikor a magyar politikai közéletben az egységespárt jelenleg olyan túlnyomó számbeli többséget alkot. Egyrészt tehát saját egyéni érzékenységem, másrészt pedig pártommal való együttérzésem késztetett arra, hogy felszólaljak és kérjem az igen t képviselő urat, hogy általánosságban tartott vádjai helyett lehetőleg konkretizálja azokat a momentumokat, amelyek a magyar közéletet, a magyar közélet erkölcsét lealacsonyítják és őt olyan kifejezésre ragadtatták, amelynek súlyossága felől vita nem lehet. (Gál Jenő: A móri választás is Iealacsonvitotta a magyar közéletet!) Az, hogy a képviselő ur ez alkalommal közelebbről megmagyarázta újévi beszédének célzatát és értelmét (Rassay Károly: Sokszor elmondtam.), a közerkölcs tisztaságáért való harcnak csak hasznára lehet. Tegnapi felszólalásomban Széchenyi Istvánt idéztem, aki azt mondta, hogy a közéleti férfiúnak nem ragyognia, hanem használnia kell. Azt vártam és kértem a képviselő úrtól, hogy konkrétabb adatokat szolgáltasson és így módot adjon egyrészt pártunk vezetőségének, másrészt pártunk állandó összeférhetetlenségi bizottságának arra, hogy esetleges intézkedéseket tegyen; de másrészt módot adjon olyan egyéneknek is, akik ilyen súlyos kifejezések árnyékában maradni nem szeretnek, a megfelelő fórumon való védekezésre. Ez volt a célom és azt el is értem, hogy az igen t képviselő ur mostani felszólalásában konkrétabb formában adta elő újévi beszédjének célzatát. (Rassay Károly: Remélem, ön, aki purifikálni akar, egyetért annak minden egyes mondatával?!) A képviselő urnák ezen felszólalása által, ha célomat tökéletesen nem értem is el, de a felé egy lépéssel előrehaladtam. (Rassay Károly: De egyetért velem?! Akkor rendben vau.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki