Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-120

Az országgyűlés képviselőházának 120. ülése 1928 január 31-én, kedden. 315 lációjára a választ mint szakminister a következőkben van szerencsém megadni: Képviselő ur interpellációjában érthetetlennek minősitette az O. F. B. 20.245/1927. sz. azt az Ítéletét, mely a Szeged sz. kir. város tulajdonában lévő, de Szőreg község határában fekvő Cserőke dülőbeli 93 kat. hold 1120 négyszögöl kiterjedésű ingatlan megváltásának függőbentartása mellett az ingatlannak 25 évre kis haszonbérletekbe leendő kiadását rendeli el. A t. képviselő ur szerint a törvény egyáltalában nem ismer haszonbérletet, hanem félremagyarázhatatlanul csakis megváltást és ez alapon kér intézkedést arra nézve, hogy a törvény szellemének és az igénylők kívánalmainak megfelelően a juttatottak ezt a földet örök tulajdonként kapják és az OFB a megváltási árat állapitsa me?. Ezzel szemben fel kell hivnom a t. képviselő ur figyelmét az 1920. évi XXXVI. te. 50-ik, valamint a földreform végrehajtása tárgyában kiadott 60.000/1921. F. M. sz. rendelet 127. f-ára, amelyeknek alapján az OFB hivatalból vagy kérelemre az egészben vagy részben kis haszonbérletekkel hasznosított mezőgazdasági földbirtokra nézve a megváltást függőben tarthatja. Miután pedig Szeged sz. kir. város tulajdonában levő Cserőke dűlő elnevezésű ingatlan a régi idő óta kis haszonbérletek utján volt hasznosítva, a biróság erre való tekintettel a törvény 50. §-ában előirt jogával élt, mert a földbirtokpolitikai célok csakis ilymódon voltak célszerűen megoldhatók és a haszonbért is azért állapitotta meg 100 négyszögölenként 5 aranykoronában, mert a 329 nagyobbrészt 200—400 négyszögöles nagyságú kisbérleteken csak kerti gazdálkodás lehetséges, amelynek a fenti haszonbérösszeg megfelel. A házhelyek — tehát nem kis haszonbérletek — céljára, megváltott Szeged-városi földeknek az OFB által megállapított megváltási ára a helyi viszonyokhoz képest nem látszik túlmagasnak. Az OFB ugyanis a kifogásolt vételárat a 16.279/1927. számú Ítéletében kat. holdanként 1300 pengőre mérsékelte, ami a csereterület nagyobb (2-szeres, illetve lVa-szeres) kiterjedésére tekintettel felel meg kat. holdankénti 2400, illetve 1740 P-nek. A biróság ezt a vételárat a kérdés összes körülményeinek gondos mérlegelésével a méltányossághoz képest az 1920. évi XXXVI. te. 44. §-a rendelkezésének szem előtt tartásával állapitotta meg, s ehhezképest számottevően enyhitette az elsőfokú Ítéleteket akkor, mikor a megváltási árat aranykorona helyett ugyanily összegű pengőben állapitotta meg azzal, hogy ezt a megváltási árat a házhelyhez juttatottak 10 egyenlő részletben 1927. október 1-től kezdődőleg kötelesek megfizetni. ítéleteiben tehát az OFB nemcsak figyelembe vette a Szeged körüli földárakat, de figyelemmel volt másfelől a házhelyhez juttatottak fizetési képességeire is. Egyébként, mint mindig, ugy a jelen esetben is a megváltási ár megállapítása az érdekelt felek, a községi elöljáróság, a gazdasági felügyelőség és szakértők meghallgatásával történt, az ellen szabályszerű jogorvoslatnak volt helye, amivel az érdekeltek éltek is és miután ekként a szóbanforgó ügy ma már bíróilag jogerős befejezést nyert, részemről azt további intézkedés tárgyává nem tehetem. A szőregi kincstári ingatlanok ármegállapítását az OFB elnöki tanácsa is felülvizsgálta és a négyszögölenként 1 P 50 filléres ármegállapítást is jóváhagyta ugyan, azonban azt a házhelyhez jutottak súlyos anyagi viszonyaira tekintettel a helyszínre utólag kiküldött szakértő megbizottjaim javaslata alapján négyszögölenként 50 fillérrel csökkentettem ugy, hogy a vételár négyszögölenként 1 P-vel, az OFB által megállapított kat. holdanként 2400 pengővel szemben 1600 pengő lesz, vagy Va-dal olcsóbb. A megváltási ár itt is 10 év alatt fizetendő, amelyek közül az első 1928. évi október hó elsején lesz esedékes. Ugyanekkor lesz esedékes az első részletig járó haszonbér is, mely az OFB Ítélete szerint egy házhely után (300 négyszögöl) körülbelül évi 47 kgot tesz ki, a hátralék utáni 5%-os kamat pedig első izben 1929. október elsején lesz fizetendő. Végül indokoltnak találom megjegyezni, hogy az interpellációra válaszomat a közbejött nyári szünet, valamint a kérdésnek szakértőimmel való újbóli felülvizsgálata miatt csak most terjeszthetem elő. Kérem a t. Képviselőházat, hogy jelen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Elnök : Minthogy az interpelláló képviselő ur nincs jelen, kérem a t. Házat, méltóztatik-e a földmivelésügyi minister urnák az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen)) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inditványkönyvet felolvasni. Fitz Artúr jegyző : Tisztelettel jelentem a Háznak, hogy az indityánykönyvben bejegyezés nincs. Elnök : A Ház ezt tudomásul veszi. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációskönyvet felolvasni. Fitz Artúr jegyző (olvassa): 1. Petrovácz Gyula — a kereskedelemügyi ministerhez — a ceglédi vasútvonalon Budapest VII. kerületében történt kettős halálos elgázolás ügyében. (Szóval. Halasztva 1928, évi január hó 2>-ről.) 2. Kéthly Anna — a népjóléti- és munkaügyi ministerhez — a gyöngyösi tömeges kilakoltatás tárgyában. (Szóval. Halasztva 1928. évi január hó 25-éről.) 3. Kontra Aladár — a vallás- és közoktatásügyi ministerhez — a Kerkápoly-Bodor-alapitvány sorsáról. (Szóval.) 4. Györki Imre — a kereskedelemügyi ministerhez — a bőrárak tíagymértékü emelkedése tárgyában. (Szóval.) 5. Peyer Károly — a népjóléti és munkaügyi ministerhez — a Munkásbiztositó intézet anyagszállítási ügyében. (Szóval.) 6. Esztergályos János — a belügy- és kereskedelemügyi ministerhez — a Népszava üldöztetése tárgyában. (Szóval.) Elnök : Ezzel kapcsolatban jelentem a t. Háznak, hogy Kontra Aladár, Györki Imre, Peyer Károly és Esztergályos János képviselő urak hozzám intézett beadványukban bejelentették, hogy interpellációikat a holnapi interpelláeiós napon élőszóval kivánják megindokolni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Artúr jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Van-e valakinek kifogása a most felolvasott jegyzőkönyv ellen ? (Nincs.) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.) Hitel esitették Ötvös Lajos s. h. Éh n Kálmán s. k. najüóbirálo-bizottsági tagok.