Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-120
Az országin) ülés Jcépviséíőházának l:'<>. ellátni képtelenek és így beáll társadalmi, gazdasági és birói szempontból is a teljes zűrzavar. (Ugy van! Ugy van! jobb felől.) Ezek azok az elkerülhetetlenül kényszerítő körülmények, amelyek arra az általános állásfoglalásra késztették a kormányt, hogy magánjogi téren is korlátot és pedig lényeges korlátot szabjon a valorizációnak. (Helyeslés jobbfclöl.) Mármost áttérve a 10. § tárgyalására, tökéletesen igaza van Csák Károly igen t. képviselőtársamnak abban, hogy amennyiben ebben a 10. §-ban az a kivett néhány mellékmondat megmaradna, ugy az az általános jogelv, hogy contractus contrahentibus legem ponit. áttörd nék és olyan terrénumra jutnánk vele, amely terrénum túlmegy talán a 12. §-ban szabályozott rendelkezéseken is éis amely terrénum ránk nézve kiszámíthatatlan körülményeket hozna. Fel méltóztatott említeni, talán, Wolff Káloly igen t. képviselőtársamnak, hogy ennek a kihagyásnak következtében bizonyos logikátlanság áll be a 10. és a 12., illetőleg az uj 13. § között. Megengedem, hogy abban az eredeti szövegezésben, amelyben azt Csák Károly igen t. képviselőtársunk beterjesztett, ez a hiatus tényleg mutatkozik, tényleg megvan, (Ugy van! a balközépen.), avval a módosítassad azonban, a melyet az előadó ur előterjesztett (Östör József: El lehet fogadni!) én ezt az összhangot az uj 11. ós az uj 13. és 14. § között teljes mértékben létesitve látom. Létesítve látom, mert ennek a szövegnek beiktatásával a 13. és a 14. §-ban engedett lehetőségek a 10. §-ban is érvény esülmiek. A lostlka, az összefüggés létesittetvén beáll egy olyan állapot, amely állapotban a jogon, a logikán sérelmet nem ejtünk és amely állapot azután azoknak az általános indokoknak, amely általános indokokat a valorizáció korlátjai szempontjából felhoztam, megfelel. Épen ezért tisztelettel kérem, méltóztassék ezt az uj 11. §-t Csák Károly igen t. képviselőtársunk módositásával, hozzáadva az előadó ur által javasolt kiegészítést is. elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.). Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 10., most már 11. §-szal szemben áll Csák Károly t. képviselőtársunk módosítása, amelyet azután annak elfogadása esetén kiegészítene az előadó ur egy pótlása. A kérdést akként fogom feltenni, méltóztatik-e a szöveget a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Csák Károly képviselőtársunk szövegezésével, igen, vagy nem'? (Nem.) Ugy látom a bizottság szövegezését a Ház nem fogadta el, kimondom tehát, hogy a 10., illetőleg most már 11. §-t a Ház Csák Károly képviselőtársunk szövegezésében fogadta el. Kérdem most már. méltóztatik-e ehhez a szövegezéshez pótlásul elfogadni az előadó ur indítványát, igen, vagy nem? (Igen!) Ugy látom, a Ház ezt a pótlást elfogadta. Következik a 11., most már 12. §. Kérem a szöveg felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a régi 11., uj 12. §-t.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Ez a törvényszakasz kapcsolatban az előbb idézett szakaszszal. kétségtelenül olyan fogahnazásu, amely ugyancsak megreformálásra szorul. Amint a 10. §-nál a mélyen t. Lgazságügyminister ur is elfogadta azt a módosítást, amely világossági« való törekvést foglalt magában... (Zaj.) ülése 1928 január 31-én, kedden. 303 Elnök: Nincs elegendő csend a Házban, képviselő urak! Gál Jenő: ... ugy ennél a szakasznál is igen sok^dyan adat kínálkozik, amely részben azzal, hogy elhagyandó, részben azzal, hogy valami más szövegezés adandó hozzá, a világosságot jobban helyreállítja. Aki ennek a törvén.vszakasznak szövegezését ügyelőmre méltatta és aki elismeri a judikaturát, az rögtön ráismer arra, hogy ez nem is eredeti szövegezés, rögtön látja, hogy ezek Ítéletekből, (östör József: Az a jó! Az a szerencse!) igen bölcs és helyes Ítéletekből kiszedett mondatok. Mármost, amennyire szerencsés dolog az, hogy a bíróságok meghatározásait visszhangoztatja egy törvény, azonképen veszedelmes precedens is, mert hiszem exemplikativ felsorolása olyan konkrét pörökhen felmerült indokolásoknak, amelyek önmagukban nem adják mégsem az élet minden viszonylatára alkalmazható szabályokat, veszedelmeket jelent. És pedig főleg azért, mert különösen egy magánjogi törvényhozásban példázatok felhozása lehetőleg kerülendő, mert hiszen a példázat felsorolása a birói szabad mérlegelés érvényesülését veszélyezteli. ; Mindjárt meg fogjak látni t. képviselőtársaim, hogy e tekintetben mennyire helyesebb laz az álláspont, amelyet (képviselni bátor vaigyolk. Azt mondja' a szakasz bevezető mondata fokosa): »A pénztartozás átértékelésénél az Összegnek ni egih a tarozásaiban minden körül'ményt méltányosan figyelembe kell venni.« Ez 'mindjárt ollyan dolog, amelyet el kell hagyni. 'Mert lkell-e külön hangoztatni azt. hogy a Iblrónak valamely tartozás ért ók élésén él tehát 'egy birói ihatározatnál minden körülményt 'figyelembe keli vennie? Niincs-e ebben tautologikus meghatározás: figyelmeztetlek, tebiró, 'hogy most nein ugy, amint egyébként a törvényekben megvan és ahogy a magánjogi gyakorlat és jogszokásaink azt kitermelték, kell am ítélkezned, hanem itt neked külön élői rá s I adok, hogy minden körülményt méltányosan figyelemibíe kell venned. Nincs szüksége a bíróságnak erre, mert htisz azon ailapszik egé.sz 'joggyakorlatunk _xs törvénymagyarázatunk, 'hogy a bíró minden körülményt minden irányham, pro és kontra, f így elemibe 1 vesz és igy születik meg az ítélet. Ebben az igen fontos törvényjavaslatban, amelyről nagyon helyesen állapította meg a 'mélyen t. igazságügy minister ur, hogy befolyással llesz egész magánjogi jogrendszerünkre, és még helyesebben emelte ki Wolff Károly t. képviselőtársunk, 'hogy mennyi letikai érték van felhalmozva azokban az elhatározás okiban, amelyeket mi itt egymásköJzött megvitatunk, a jognak, az erkölcsnek és Imindazoknak a tapasztalatoknak figyelembevételével, amelyeket a jog terén működők szereztek kint az életiben, (Egy hang a középen: \PolWk amente sen!) Íbiszen ugyebár, ennek a 'javaslatnak a tárgyalásánál erre törekszünk, Htt nincsenek politikai határok, amelyek elváilasszanak. Itt csak egyesitő gazdasági erők Kannak és olyan szempontok, amelyek benInünket abban az irányban vezetnek, hogy a ímagyar gazdasági élet egyensúlyát megteremteni és megóvni akarjuk, mások más módon, lén ugyancsak ,más módon, a harmadik szintén tmás módon, de mindig figyelembevéve és 'mindig szem előtt tartva azt, hogy az argumentációknál az amit mondunk, abból a tudásból és meggyőződésből fakadjon, amelyet a jog becsületes szolgálatában szereztünk. Ezért lkénytelen vagyok ehelyütt helyreigazítani a 4Z*
