Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-117

246 Az országgyűlés képviselőházának 117. illése 1928 fcmuár 26-án, csütörtökön. lyet azonban előterjesztek, mert a szöveg: ugy, ahogy van, erősen beleütközik a helyes jogászi felfogásba és azt a gondolatot, amelynek kifejezést akar adni, valósággal eltorzítja, A 7.$ 4. pontja tudniillik a következőképei] szól: »Az «»lobi szakasz nem nyer alkalmazást, ha a felek az értékelési határozottan kikötöt1ék<. Kérdem, mit keres Itt ez a szó, hogy ,határozoltan? A gondolat az, hogy kikötötték a felek, tehát a felek akaratának kell érvényesülni. Az ténykérdés, hogy vájjon kikötötték-e vagy nem, nem lehet határozottan kikötni és határozatlanul kikötni. Vagy kikötöm vagy nem. (Wolff Károly: Ez igaz! Pleonazmns!) Úgyhogy ez a pleonazmus félreértésekre és zavarokra ad okot. Kérem tehát a határozottan« szót törölni. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Ángyán Béla! Ángyán Béla: T. Ház! Ennek a javaslatnak ez a terminológiája csak azt akarja jelenteni, hogy konkludens tényekből ne lehessen következtetni arra, hogy a felek az értékelést kikötötték. Minden kétséget kizárólag meg kell mondani a bírósági praxis felé is. hogy a felek konszenzusa és egyezni akarata erre irányult, mert különben bizonyítási anyaggá fog ez változni, amit mi, ki akarunk tulajdonképen zárni. (Baracs Marcell: Akkor is az lesz!) Konkludens tényekből tehát nem ,lehet következtetni, hanem határozott kikötésről és a felek egyező akaratának ilyen irányban való megnyilatkozásáról kell, hogy szó legyen. Én a házszabályok értelmében csupán felvilágositások adására vagyok jogosítva, polémiákba nem mehetek bele, azért csak erre a tényre szoritkozva voltam bátor ezt a felvilágosítást megadni. Elnök: Szólásra ki következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kálnoky-Bedő Sándor! Kálnoky-Bedő Sándor: T. Ház! Ebben a vitában kénytelen vagyok magam is résztvenni. Én tökéletesen osztozom Baracs t. képviselőtársamnak abban a felfogásában, hogy a »határozottan« kifejezés esetleg félreértésre adhat okot, azonban a törvényhozási intenció az, amit az államtitkár ur volt szives itt megmondani, hogy esakngyan ezt konkludens tényekből, magyarázat utján ne lehessen megállapítani. Akkor nézetem szerint a helyes terminológia az volna, hogy a »határozottan szó helyett »kifejezetten legyen. Ez tehát azt jelenti, hogy az átértékelést kifejezetten ki kell kötni, mert ezt a körülményt következtetés utján megállapítani nem lehet. Én tehát, amennyiben hozzájárni az igazsáigügyl kormányzat képviseltje, a .határozottan szó helyébe a. »kifejezetten« szó tételét indítványozom. Elnök: Áiu.vnn Béla képviselő ni- kivan szólani. Ángyán Béla: T. Képviselőház! Ez tisztára stiláris kérdés, azonban most már a kodifikáció szempontjából kell néhány szóval megvilágítanom a helyzetet. A 4. §-ban a t. Ház tnlnjdonképen ilyen vonat kozáshan már hozzájárult ehhez a terminológiához. A 4. §-bnn is a > határozottan- szó tétetett fel a. kodilikáeióba. Most tehát ellen lelet látnék abban, ha ebben a szakaszban a kifejezetten szót alkalmaznék. Ez tisztára stiláris li'rdés. de viszont azt hiszem, hogy ez a kifejezés is teljesen megfelel annak a, gondolatnak, amelyet ez a szakasz és ez az Intézkedés képvisel. Nem gondolnám, hogy ebben a kérdésben bármiféle vita vagy nézeteltérés támadhatna, hiszen a cél, — amint bátor voltam mondani — semmi más. csak az, hogy konkludens tényekből és egyéb körülményekből ne lehessen másra következtetni. (Baracs Marcell: Akkor nincs kikötés!) Azt hiszem tehát, ezzel a kifejezéssel is meg van védve az a cél, amelyet Wolff Károly igen t. képviselőtársain is megvédeni kivánt és íny kérem az eredeti szőve»' elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Non!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A pénziigyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Képviselőház! Azt hittem, hogy az előadó ur fog hozzászólni ehhez a kérdéshez, igy a magam részeli." 1 röviden csak a következőket akarom megjegyezni: Nincs értelme annak, hogy most lényegében rátérjék a szakaszra, mert hiszen ebben a kérdésben minden oldalról kifejtettéik (nézetüket. Kérem tehát a szakasz változatlan elfogadását. Csak egyet kívánok hozzátenni. El tudom hinni, hotSty vannak olyan esetek, amikor a törvényi s szabályozás ellenére sem lehet teljesen elzáikózni a kérdés méltányos megoldása elől. Ez a szakasz nem zárja ki a méltá nyos megoldást, die természetszerűleg: nem le hetek abban a helyzetben, hogy ezt a szövegezésben juttassam kifejezésre. Csak ezt akartam megjegyezni. Nem térek ki arra a jogi vitára, amelyet egy kifejezés tekintetében folytattak az imént, mert nem érzem magam elég eiősnek arra, hogy eldöntsem, melyik a helyesebb ama két kifejezés közül, amely felett a jogászok vitatkoznak. Mivel azonban a törvényjavaslatban egyszer már benne van az a kifejezés, amely ebben a szakaszban is foglaltatik, azt hiszem, az egyöntetűség is megkívánja, hogy a szakaszt éhben a szövegezésbt in változatlanul fogadjuk el. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Ami a »határozottan« vagy »kifejezetten« kifejezés közötti terminológiabeli eltérést illeti, azl hiszem, a két kifejezés tökéletesen egyforma; másrészt Baracs t. képviselőtársam aggályával szemhen bátor vagyok arra utalni, hogy véleményem szerint egészen bátran rábízhatjuk a bíróságokra ezen szöveg mellett is a kérdés megnyugtató elintézését, mert hiszen, ha valamely jogügyletben átértékelésről volt szó, annak kétségtelenül határozottnak kellett lennie. Az átértékelésnek konkludens tényekben való kikötését én mint jogász nehezen tudom elképzelni. Felszólalásomnak nem ez volt a tulajdonképelni célja, hanem a Wolff Károly igen t. képviselőtársam törvénymagyarázatára való reflektálás, amely esetleg alkalmai adhatna arra, hogy a bíróságok a mens legislatoris, a törvényhozó szándéka szempontjából helytelenül értelmezzék a törvény valamely szakaszát. A 7

% § harmadik bekezdésének magyarázata szerény nézetem és mcgitélésem szerint nem az, amit t. képviselőtársam annak adni akart és az sem, amire tegnap a magyar állampénztár! kezelésben levő pénzekhez kapcsolt felszólalásában Baracs Marcell igen t. képviselőtársam aliegált. A személyt érő vétlen károkozás vagy személyt érő tiltott cselekmény nem azt jelenti, hogy »ha egy személyt anyagi kár ér,« mert hiszen ilyen értelmezés mellett minden vétlen károkozás és minden tiltott cselekmény személyt ér. A törvényhozó szándéka ennél a szövegnél az volt, hogy a személyt, a fizikumot érő kárral szemben, tehát a testi sértésekkel vagy a személy közvetlen testi személyiségét