Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-117

246 Az országgyűlés képviselőházának 117. illése 1928 fcmuár 26-án, csütörtökön. lyet azonban előterjesztek, mert a szöveg: ugy, ahogy van, erősen beleütközik a helyes jogászi felfogásba és azt a gondolatot, amelynek ki­fejezést akar adni, valósággal eltorzítja, A 7.$ 4. pontja tudniillik a következőképei] szól: »Az «»lobi szakasz nem nyer alkalmazást, ha a felek az értékelési határozottan kikötöt1ék<. Kér­dem, mit keres Itt ez a szó, hogy ,határozol­tan? A gondolat az, hogy kikötötték a felek, tehát a felek akaratának kell érvényesülni. Az ténykérdés, hogy vájjon kikötötték-e vagy nem, nem lehet határozottan kikötni és hatá­rozatlanul kikötni. Vagy kikötöm vagy nem. (Wolff Károly: Ez igaz! Pleonazmns!) Úgy­hogy ez a pleonazmus félreértésekre és zava­rokra ad okot. Kérem tehát a határozottan« szót törölni. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Ángyán Béla! Ángyán Béla: T. Ház! Ennek a javaslatnak ez a terminológiája csak azt akarja jelenteni, hogy konkludens tényekből ne lehessen követ­keztetni arra, hogy a felek az értékelést kikö­tötték. Minden kétséget kizárólag meg kell mondani a bírósági praxis felé is. hogy a felek konszenzusa és egyezni akarata erre irá­nyult, mert különben bizonyítási anyaggá fog ez változni, amit mi, ki akarunk tulajdonképen zárni. (Baracs Marcell: Akkor is az lesz!) Kon­kludens tényekből tehát nem ,lehet következ­tetni, hanem határozott kikötésről és a felek egyező akaratának ilyen irányban való meg­nyilatkozásáról kell, hogy szó legyen. Én a házszabályok értelmében csupán fel­világositások adására vagyok jogosítva, polé­miákba nem mehetek bele, azért csak erre a tényre szoritkozva voltam bátor ezt a felvilá­gosítást megadni. Elnök: Szólásra ki következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kálnoky-Bedő Sándor! Kálnoky-Bedő Sándor: T. Ház! Ebben a vitában kénytelen vagyok magam is részt­venni. Én tökéletesen osztozom Baracs t. képviselőtársamnak abban a felfogásában, hogy a »határozottan« kifejezés esetleg félre­értésre adhat okot, azonban a törvényhozási intenció az, amit az államtitkár ur volt szives itt megmondani, hogy esakngyan ezt konklu­dens tényekből, magyarázat utján ne lehessen megállapítani. Akkor nézetem szerint a he­lyes terminológia az volna, hogy a »határozot­tan szó helyett »kifejezetten legyen. Ez tehát azt jelenti, hogy az átértékelést kifejezetten ki kell kötni, mert ezt a körülményt következ­tetés utján megállapítani nem lehet. Én tehát, amennyiben hozzájárni az igaz­sáigügyl kormányzat képviseltje, a .határozot­tan szó helyébe a. »kifejezetten« szó tételét in­dítványozom. Elnök: Áiu.vnn Béla képviselő ni- kivan szólani. Ángyán Béla: T. Képviselőház! Ez tisztára stiláris kérdés, azonban most már a kodifiká­ció szempontjából kell néhány szóval megvilá­gítanom a helyzetet. A 4. §-ban a t. Ház tnlnjdonképen ilyen vo­nat kozáshan már hozzájárult ehhez a termi­nológiához. A 4. §-bnn is a > határozottan- szó tétetett fel a. kodilikáeióba. Most tehát ellen lelet látnék abban, ha ebben a szakaszban a kifejezetten szót alkalmaznék. Ez tisztára stiláris li'rdés. de viszont azt hiszem, hogy ez a kifejezés is teljesen megfelel annak a, gondolatnak, amelyet ez a szakasz és ez az Intézkedés képvisel. Nem gondolnám, hogy ebben a kérdésben bármiféle vita vagy né­zeteltérés támadhatna, hiszen a cél, — amint bátor voltam mondani — semmi más. csak az, hogy konkludens tényekből és egyéb körül­ményekből ne lehessen másra következtetni. (Baracs Marcell: Akkor nincs kikötés!) Azt hiszem tehát, ezzel a kifejezéssel is meg van védve az a cél, amelyet Wolff Károly igen t. képviselőtársain is megvédeni kivánt és íny kérem az eredeti szőve»' elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Non!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A pénziigyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Képvise­lőház! Azt hittem, hogy az előadó ur fog hoz­zászólni ehhez a kérdéshez, igy a magam része­li." 1 röviden csak a következőket akarom meg­jegyezni: Nincs értelme annak, hogy most lényegé­ben rátérjék a szakaszra, mert hiszen ebben a kérdésben minden oldalról kifejtettéik (nézetü­ket. Kérem tehát a szakasz változatlan elfoga­dását. Csak egyet kívánok hozzátenni. El tu­dom hinni, hotSty vannak olyan esetek, amikor a törvényi s szabályozás ellenére sem lehet teljesen elzáikózni a kérdés méltányos megol­dása elől. Ez a szakasz nem zárja ki a méltá nyos megoldást, die természetszerűleg: nem le hetek abban a helyzetben, hogy ezt a szövege­zésben juttassam kifejezésre. Csak ezt akartam megjegyezni. Nem térek ki arra a jogi vitára, amelyet egy kifejezés te­kintetében folytattak az imént, mert nem ér­zem magam elég eiősnek arra, hogy eldönt­sem, melyik a helyesebb ama két kifejezés kö­zül, amely felett a jogászok vitatkoznak. Mivel azonban a törvényjavaslatban egyszer már benne van az a kifejezés, amely ebben a sza­kaszban is foglaltatik, azt hiszem, az egyönte­tűség is megkívánja, hogy a szakaszt éhben a szövegezésbt in változatlanul fogadjuk el. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Ami a »határozottan« vagy »kifejezetten« ki­fejezés közötti terminológiabeli eltérést illeti, azl hiszem, a két kifejezés tökéletesen egy­forma; másrészt Baracs t. képviselőtársam ag­gályával szemhen bátor vagyok arra utalni, hogy véleményem szerint egészen bátran rá­bízhatjuk a bíróságokra ezen szöveg mellett is a kérdés megnyugtató elintézését, mert hi­szen, ha valamely jogügyletben átértékelésről volt szó, annak kétségtelenül határozottnak kellett lennie. Az átértékelésnek konkludens tényekben való kikötését én mint jogász nehe­zen tudom elképzelni. Felszólalásomnak nem ez volt a tulajdon­képelni célja, hanem a Wolff Károly igen t. képviselőtársam törvénymagyarázatára való reflektálás, amely esetleg alkalmai adhatna arra, hogy a bíróságok a mens legislatoris, a törvényhozó szándéka szempontjából helytele­nül értelmezzék a törvény valamely szakaszát. A 7 % § harmadik bekezdésének magyarázata szerény nézetem és mcgitélésem szerint nem az, amit t. képviselőtársam annak adni akart és az sem, amire tegnap a magyar állampénz­tár! kezelésben levő pénzekhez kapcsolt felszó­lalásában Baracs Marcell igen t. képviselőtár­sam aliegált. A személyt érő vétlen károkozás vagy személyt érő tiltott cselekmény nem azt jelenti, hogy »ha egy személyt anyagi kár ér,« mert hiszen ilyen értelmezés mellett minden vétlen károkozás és minden tiltott cselekmény személyt ér. A törvényhozó szándéka ennél a szövegnél az volt, hogy a személyt, a fizikumot érő kárral szemben, tehát a testi sértésekkel vagy a személy közvetlen testi személyiségét

Next

/
Thumbnails
Contents