Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-117

Az országgyűlés képviselőházának 117. ülése 1928. évi január hó 26-án, csütörtökön, Zsltvay Tibor Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgy»! : Elnöki előterjesztések. — Egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : 6. §. Jánossy Gábor, Bud János pónzügyrainister, Pakots József, Kray István b., Gál Jenő, Farkas István, Malasits Góza, Bud János pónzügynrinister ; 7. §. Strausz István, Lakatos Gyula előadó, Sándor Pál, Wolff Károly, Baracs Marcell Ángyán Bóla, Kálnoky-Bedő Sándor, Ángyán Béla, Bud János pénzügyminister, Lakatos Gyula előadó ; 8. §. (uj) Lakatos Gyula előadó, Sándor Pál. — A legközelebbi ülés idejének és napirondjónok megállapítása — Az ülés jegyzőkönyvének hitolo­sitóse. — melyből már világra szóló foglalót adott — odateszi a haza oltárára, a nemzet boldogitá­sára, saját kiemelkedésének nagyszerű példá­jával tanitva a munka szentségét és megbecsü­lését. [gélét mohón itta a szomjas magyar ugar, a szivek megnyíltak előtte s telehintették be­vonulása útját a hit, a remény és a szeretet nemes gyümölcsöt hozó virágaival. Országszerte megilletődött; lelkes örömet keltett az a fenséges krisztiisi gondolat, mely az apostolok kiválasztásának módjaként ismét valóra vált, midőn a kis magyar falu szerény szülötte előtt megnyílt a kiváló tehetség és a tiszta sziv diadalmas érvényesülésének útja. Jusztinián barát felmagasztalásában, aki a szűk szerzetesi cella falai közül egyszerre csak hiborosi pompába lápéit a bámuló világ sze­mei elé. jelet vél olvashatni a magyar nép, mely maga is szűk falak.közé zártan várja az Igazság és Béke fejedelmétől a boldogabb jö­vendő biborhajnalát. (Élénk éljenzés és taps.) Az országos ölömet jóleső megnyugvással szemléli a magyar országgyűlés képviselő­háza, meri Serédi Jusztinián biboros herceg­prímás ur eddigi példás és munkás élete, min­den tisztaszivii honfitársat fajra, felekezetre és osztályra való tekintet nélkül magához emelő apostoli lelkülete és izzó magyarsága: olyan ígéret, melyben a lelkét ösztönös megér­zéssel elébe öntő nép nem esalódhatik! (Élénk éljenzés és taps.) A bíboros hercegprímás urat mai esküt''­tele alkalmából bensőséges tisztelettel köszönti a magyar országgyűlés képviselőháza, midőn elfoglalja helyét a magyar zászlósurak élén. hogy átvegye elődei örökét és legyen, mint a hagyományok előírják: a magyar közjog ren­dületlen őre feli és lefelé, ki- és befelé egy­aránt, és legyen, mint bizalommal várjuk: az Erkölcs, at Igazság, a társadalmi és feleke­zeti béke és az ezeken felépült ezeréves Alkot­mány felett virrasztó élő lelkiismeret! Éljen­zés és taps.) Hazánk érdekében felajánlott magasztos tevékenységét kisérje végig és tegye boldogsá­gossá az a nagy szeretet, amely fogadta és 33 A kormány részéről jelen vannak: Scitovszky Béla, Bud János. (Az ülés kezdődik d. c. 10 óra 40 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ölési megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett fel­szólalókat jegyzi Urbanics Kálmán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szabó Zoltán jegyző ur. T. Képviselőház! A mai napon a nemzet tisztelgő figyelme a budai királyi várpalota felé fordul, ahol most teszi le alkotmányos es­küjét a Kormányzó ur őfőméltósága kezébe (A képviselők felállanak.) Serédi Jusztinián biboros hercegérsek ur, (Élénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Magyarország hetvenötödik prímása. A magyar katholikus egyház első főpász­torának méltóságát, — amely ősi királyságunk­kal egyidős — évezredes történelmi intézmé­nyekben és hagyományokban gyökerező köz­jogi kiváltságok alkotmányos életünk kima­gasló tényezőjévé avatták. Közjogi méltóságá­nak fénye messzire veti sugárkévéjét, ámde az árnyba borult magyar földön ma mindenha] gyászra világit, mely vigasz, hit és reménység után sóvárog. Serédi hercegprímás ur a ma leteti eskü­vel nemcsak a közjogi kiváltságok ragyogó palástját öltötte fel, hanem erős vállára vette a történelmi felelősség láncát, és a méltatlanul megkinzott magyarság súlyos keresztjét is. Napjainkban a masryar hercegprímás köz­jogi tiszte is: — apostoli hivatás. Rendkívüli időkben jött, rendkívüli mó­don küldetett, rendkívüli volt a fogadtatása. Apostoli szellemmel, magyar szívvel kö­szöntött be a trianoni határon és minden szava, mely hazatérő utján elhangzott, a sze­retet galambszarnyán szállott a gyűlölet viha­raiban megtépdesett magyar lelkekbe. Igazsá­got és békét hirdet: a lelkek békéjét és a ma­gyar igazság békéjét. Munkás készségét pedig, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII.

Next

/
Thumbnails
Contents