Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-116
.1: országa yülés képviselőházának 1Ï6. ülése 1928 január 25-én, szerdán. 219 à Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak mindenkor az volt a célja, feladata és kötelessége, hogy az ország dolgozó népének jövője és jelene érdekében minden rendelkezésre álló törvényes eszközt kihasználjon. E törvényes eszközök közé tartozik az is, hogy ennek a pártnak parlamenti frakciója itt, ezen a helyen a törvényhozás termében, elmondja mindazt a panaszt, sérelmet, amely az ország dolgozó népének lelkéből fakad. Az ország népének, a dolgozó, nyomorgó, lerongyosodó magyar népnek nincs módjában panaszát, jajszavát közvetlenül a minister úrral és a kormánnyal közölni. Nem jut abba a helyzetbe, mert az államhatalom minden erejével iparkodik visszanyomni a felfelé törő jajszót és panaszt. Gyűléseinket nem engedélyezi. Ha lapjainkban megirjuk a való igazat, ha kifejezést adunk a nép jajszavának, panaszának, ott az ügyész meginditja a pert ellenünk, s azután börtönbüntetéssel és pénzbüntetéssel sújtanak minket. Gyűléseinket lehetetlenné teszik.^ Egyetlenegy hely van ezidőszerint, a törvényhozás terme, ahol őszintén, nyiltan, férfiasan megmondjuk mindazt, ami az ország népének fáj. Mélyen t. Képviselőház, mólyen t. pénzügyminister ur, ne méltóztassak minket, támadni, ha talán keményebben csattog itt a mi szavunk és ha vádként hangzik el ajkainkról a feltörő panasz jajkiáltása. Mi a helyzet? Idebent tehetetlenül vergődik az ellenzék önökkel szemben, mert, amióta ebben a teremben •vagyunk, nem látok egy hajszálnyi megértést, nem látjuk jutalmazását a mi szén, nemes törekvéseinknek és célunknak. Minden hatalom önöknél van, s ezzel a hatalommal élnek a minister urak. de él az ea ysé.<n s''á rt is. amelynek taglal nagyon sokszor legjobb meggyőződésük ellenére szavazzák le a mi Javaslatainkat, melyeket az ország dolgozó népe érdekeiben, helyzetének javítása érdekében hozunk .ide. Ha tehát kissé nagyobbat koppan a hau gunk, ez nem lehet jog, nem lehet ok arra, hogy a pénzügyminister ur minket támadjon. A minister ur azzal igyekszik az ellenünk linditott támadását enyhíteni, hogy hiszen az & kormányzat, különösen a népjóléti kormányzat, mennyi szociális és szép intézkedést tett laz utóbbi esztendőkben. (Felkiáltások a középen: Ez igaz is! — Peidl Gyula: Majd átvilágitLiuik ezt! — Zaj.) Meg vagyok győződve arról, hogy a népjóléti minister ur lesz az első, aki tiltakozni fog a pénzügyminister úrral szemben az ellen, hogy az ő esetleges érdemeivel la pénzügyminister ur díszítse fel mayát. (Propper Sándor: Nagy édeme, hoay elrontotta a munkásbiztosi'ást! — Peyer Károly: Igazgató-főorvos és főorvos-igazgató: ez egy ,uj meghatározás! — Zaj.) Méltóztassék, pénzügyminister ur felállani, méltóztass >k itt ezen ;a helyen felsorolni azokat a megértő, emberies •pénzügyi intézkedéseket, amelyeket a pusztuló és kivesző magyar dolgozó nép érdekében méltóztatott tenni, amióta a pénzügyminister ur abban a székben ül. En hiába keresem azokat az intézkedéseket, amelyeket a dolgozó nép életének megkönnyítésére az adópolitika terén a .pénzügyminister ur tett, nem találok ilyet sehol sem, hanem légüres teret látok a pénzügyminister ur mögött, amelv légüres tér az elpusztult kisoxiszteneiák, a dolgozó munkások, kisiparosok, kiskereskedők elhullott hegyeit mutatja. Ha tehát ez a helyzet, akkor a legjobb akarattal sem tudjuk felfedezni a pénzügynrnis ter ur szociális és pénzügyi érdemeit, és akkor méltóztassék nekünk megengedni, hogy lelkünk őszinteségével megmondjuk mindazt, amit érzünk és ami fáj nekünk. Erre minden okunk és jogunk megvan ennél a törvényjavaslatnál. Már első felszólalásomnál is felemiitettem, hogy ebbe a törvényjavaslatba bele van sürüsiive mindaz az érzéketlenség, amelyet ez az ellenforradalmi kormányzat évek óta tannsit. (Bud János pénzügyminister: Már megint támad, azután ne legyen érzékeny, ha viaszatámadók I) T. Pénzügyminister ur igaz az, hogy most is ellenforradalmi rendszer van, vagy nem igaz? Erre méltóztassék felelni. (Bud János pénzügyminister: Nem igaz! Tessék tudó másul venni! — Propper Sándor: Szóval nincs ellenforradalom, nincsen reakció? Tessék prezentálni az ellenkezőjét! — Ka bók Lajos: A reakcióban születtek és abban élnek! — Zaj.— Elnök csenget.) T. pénzügyminister ur, méltóztassék nekem arra felelni, van-e valami szociális nemes emberi érzésből fakadó pénzügy ministeri intézkedés ennek a szakasznak utolsó soraiban, ahol azt olvassuk (olvassa): »Az átértékelésből a pénzösszegnek törvényhatósági, városi, vagy községi gyámpénztári kezelésén alapuló pénztartozások is ki vannak zárva.« Méltóztassék rámutatni, hogy van-e egy sz'krányi emberi érzés ebben a rendelkezésben. Emberi érzésről 1,eszélek, emberi érzést akarok a pénzügyminister ur lelkéből kicsiholni, amikor arra kérem a pénzügyminister urat. hogy feleden nekem. Miről van itt szó? Arról, amit előttem szólott igen t. képviselőtársam már felem 1 itett, elsősorban az árvák pénzéről, akik önhibájukon kivül lettek árvák. Az apákról és az apák árváiról van itt szó. Az apákról, t. pénzügyminister ur, akik annak idején é'etük feláldozásával elmentek, bejárták a különböző harci frontokat, ahol egy félvilágon keresztül hősiesen verekedtek, mig végre a tragédia utolsó fejezete be nem következett: egy fejlövés, vagy egy gránátnak szörnyű csattanása ki nem oltotta é'etüket. Itt maradtak az árvák, az árvaszék magához vette a pénzt, az árva pénzének a kezelése az államra, a törvényhatóságokra bizatott. De ott vannak mások ott vannak a műhelyben, a gyárakban dolgozó munkások árvái. Amikor a lendkerék elkapta az apát és daraboki a szaggatta-a gépszij, — ha volt egy pár forintja, vagy egy pár koronája — a pénz odakerült az árvaszékhez, és az özvegy a gyermekeket azzal vigasztalta: legyetek nyugodtak, hiszen az állam, a hatóság- kezeli a ti pénzeteket, majd ha felnőtök, lesz egy pár forintotok, lesz amivel majd kimehettek az életbe. És mosl itt állnak ezek a szerencsétlen árvák, és azt látják, hogy minden az apán kivül méf az a néhány korona is elveszett és elpusztult. És akkor idejön a pénzügyminister ur és ezt az állapotot, ezt a kimenetien és kegyetlen állapotot törvényhozásilag szankcionálja és kimondja, hogy az állam, a törvényhatóságok nem kötelesek az árvák pénzét valorizálva visszaadni. Hát hiszen ennél a szakasznál érdemes lett vojna felhozni, megemlitrni még a hadíkölcsönök kérdését is, de tudatosan, szándékosan nem tettem meg ezt első felszólalásomban. Most azonban a pénzügyminister ur támadása után szóvá kell tennem azt. hogy mondja ki ebben a szakaszban a hadiköl^sönÖk valorizációját is. Igaz, hogy az előadó ur majd e szakasz után be fog terjeszteni egy módositást, illetve egv uj szakaszt amely uj szakasz kimondja, bogy az átértékelésnek tiltó rendelkezéseiből kivonja a hadikölcsönkötvénveket és a reménységnek egy halvány pici kis sugarát engedi az érdekeltek részére, azok részére.
