Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-116

Az országgyűlés képviselőházának 116 lalkoznék arra, hogy mint egyén, ilyen becstelenséget megcsináljon? Az állam ezt meg fogja csinálni? Ez rettenetes dolcg, minister ur. Hol marad az adóerkölcs, amelyet a minister ur folyton prédikál, ha az állam élén megy azoknak, akik az erkölcsöt nem akarják elismerni és épen az ellenkezőt követik el? Mit mondjon ez a 72 éves ember, aki a maga 220 ezer koronáját, amelyet egész életén át takaritott meg, nem kapja meg, és most itt van, mint egy koldus, akinek nincs betevő falatja? Már kegyelemért is jött, hogy adjanak neki valamit. Ez egy tisztességes, elsőrangú erdélyi ember, nem zsidó; nehogy azt méltóztassék gondolni, hogy zsidó, bár ebben az esetben ez teljesen egyre megy. Az állam megteheti ezt? Azt hiszem ugyan, hogy a biróság még a törvényjavaslat ellenére is meg fogja ezt a követelést Ítélni, de az állani szalválja az ilyen dologban a postatakarékpénztárt? Arra adjon nekem, t. minister ur, feleletet, hogy ön, mint ember, mint becsületes férfi, az ilyen dolgot jónak tudja-e tartani, vagy pedig jóvá fogja tenni a törvény ellenére az ilyen eseteket, ha előfordulnak? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur óhajt nyilatkozni! Bud János pénzügyminister: T. Ház! Én csak arra az esetre akarok felelni, amelyet Sándor Pál t. képviselőtársam felhozott. Elismerem, hogy lehetnek ilyen esetek, azonban méltóztassék egy kissé átgondolni, vájjon a magyar állam hibás-e az ilyesmiért? (Sándor Pál: Igen!) Azt méltóztatott mondani, hogy letiltották a postán a küldeményt. (Sándor Pál: A tisztviselőket fizették belőle!) Minthogy az le volt tiltva, ne tessék a magyar államot ezért felelőssé tenni. (Sándor Pál: Miért fogadták el?) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 2. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. bekezdés. Kérem szövegének felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a 3. bekezdést). Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: A 3. bekezdéshez nem kivánok szólani! Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kivan, a 3. bekezdést, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. bekezdés. Kérem annak felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a 4. bekezdést.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Sándor Pál. Sándor Pál: T. Ház! Kérem a következő iniditványom elfogadását (olvassa): »Indítványozom, hogy az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat 6

V §-ának 4. bekezdése teljes egészében hagyassák ki«. Kára a hitelezőnek csak akkor lenne, ha az állam, vagy a törvényhatóság vagy a fcözség vétkes, vagy legalább is gondatlan cselekményt vagy mulasztást követett el. Ilyen esetekben lehetetlen a kártérítési kötelezettséTet oly mértékben devalválni, mint ahogy a korona romlása következett be. Elnök: Kivan még valaki szólani? ülése 1928 január 25-én, szerdán. 217 Esztergályos János jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur óhajt nyilatkozni? Bud János pénzügyminister: Nem kivánok szólni. Elnök: Miután a pénzügyminister ur nem óhajt nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 6. § negyedik bekezdésével szemben állítom Sándor Pál képviselő ur törlést tartalmazó indítványát és kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a negyedik bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben a törlést tartalmazó indítvánnyal, igen vagy nem? (Inén!) A Ház a negyedik bekezdést eredeti szövegében elfogadván, elveti Sándor Pál képviselő ur törlést tartalmazó indítványát. Következik az ötödik bekezdés. Kérem annak felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa az ötödik bekezdést.) Elnök: Kivan valaki szólni? Esztergályos János jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: T. Képviselőház! Csodálom, hogy e paragrafusnak ennél a bekezdésénél a Háznaik nem minden tagja szólal fel. (Propper Sándor: Odaát tizenketten ülnek összesen a minister úrral együtt.) Én a következő indítványt vagyok bátor ele terjeszteni (olvassa): »Indítványozom, hogy a 6. § hatodik bekezdése helyett a következő szöveg ikíattassék...« Elnök (csenfjet): A képviselő urat kénytelen vagyok félbeszakitani, mert most még csak az ötödik bekezdést tárgyaljuk. Sándor Pál: Bocsánatot kérek, én a 6. bekezdéshez Iratkoztam fel és csak ahhoz kivánok szólani. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nemi) Ha senki sem kivan szólani, az ötödik bekezdést, mint meg nem támadtottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a hatodik bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Esztergályos Jánpjs jegyző (olvassa a hatodik bekezdést). Elnök: Ehhez a bekezdéshez Sándor Pál képviselő ur kivan hozzászólni. Sándor Pál: T. Képviselőház! A 6. ^-nak hatodik bekezdése a gyámpénztárakról intézkedik. Ez olyan Intézkedés, amely ellen nézetem szerint minden egyes képviselőnek fel kellene szólania. Ha lesz átok, akkor e paragrafusnak ennél a bekezdésénél fogja önöket azoknak átka sújtani, akinek pénzét elkezelték, az utóbbi évek alatt. Én tehát csodálkozom hogy ennél a paragrafusnál rajtam kivül senki más nem jelentkezett eddig felszólalásra. Ezekután a következő indítványt terjesztem elő (olvassa): »Indítványozom, hogy aM hatodik bekezdése helyébe a következő szöveg iktattassék: A gyámpénztári kezelésen alapú Jó pénztartozások legalább 10%-kal valorizáltassanak. Ennek felét, azaz 5%-ot fizetik az illető törvényhatóságok, városok vagy községek, felét «dig. azaz 5%-ot az állam.« (Helyeslés a szélsöololdalon.) Azt hiszem, ez olyan indítvány, amelyről nem lehet mondani, hogy az államot túlságosan megterheli és amely azt hiszem, minden egyes embernek szivéből jön, aki itt ül. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem hiszem, hogy az én érzelmeim annyira fölényesek volnának eb'»• n ;i tekintetben, mint az én igen t. képviselőSO*