Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-93

ii Az országgyűlés képviselőházának 9 lágyi Lajos t. képviselőtársam ennél a szakasz­nál az imént elmondott. ( Helyesi.es a szélsöbal­oldalon.) Himök: Kivan valaki szólanií (Wolff Károly szólásra jelentkezik.) Woiff Károly képviselő ur kivan szólani. Wolff Károly: T. Képviselőházi A súly sze­rinti adózás kérdésénél én is kifejtettem aggá­lyaimat az általános vita során, .félek, hogy a magyar autóipar konstruktőrjei ezen adótéte­lekkel tévútra fognak vezettetni. Miután azon­ban a magam részéről a legnagyobb súlyt fek­tetem a üazai autóipar kifejlesztésére, és mert a városok, a közületek kényszerítve vannak arra, hogy hazai gyártmányokat szerezzenek be, ennélfogva nem irreleváns, hogy a hazai autóipar helyes fejlődési menettel biztositsa a legkiválóbb produktumok előteremtését. Ezért ennél a szakasznál csak azt kivánom megjegyezni, hogy ha a minister ur ragaszko­dik a súly szerinti adózáshoz, mint ahogy ra­gaszkodik, akkor figyelmeztessük a hazai autó­gyárakat, — nagyon kevés van ilyen — hogy ne kísérletezzenek értéknélküli külföldi licencek­kel, mint ahogy a győri vagóngyár a cseh Kába licencével kísérletezik és azután rékényszenti a közületekre ezeket az autótípusokat, amelyek pedig a gyakorlatban egyáltalában nem válnak be, úgyannyira, hogy ha ötöt forgalomba hozunk belőlük, négy rövid időn belül használ­hatatlanná válik. Miért nem szereznek be a hazai autógyárak világmárka-licenceket 1 ! A fejlődés menete ez volna. Kell, hogy arra törekedjünk, hogy kiváló autókat tudjunk produkálni, a je­lenlegi körülmények között azonban nem fogunk tudni ilyeneket produkálni, ha tudni­illik ki nem próbált licencekkel kísérleteznek. Most jönnek például a Krupp-gyár licencével. Hogy dönthessen a város az autókérdésben akkor, amikor egy Krupp-kocsit se látunk Buda­pesten, amikor egy ilyen kocsit sem állítottak bel Ha a hazai autógyárak ismeretlen licence­ket szereznek be. akkor az autóipar fejlődését nem tudjuk biztosítani. Ha azonban világmárka-licenceket szerez­nének be, akkor megvolna a bizalom. Neesak a közületekre fektessünk súlyt, hanem a ma­gánvásárlásra is. Az volna a természetes, hogy a hazai autógyárak jó és olcsó kocsikat állít­sanak elő, olcsóbbakat, mint amilyenek a kül­földi kocsik. De ez lehetetlen ma, amikor az egész Boche-rendszer, tengelyek és egyéb dol­gok importja — mert ezeket mind behozzák — olyan magas vámtételekkel sújtja az egyes alkatrészeket, hogy végeredményben az a ha­zai kocsi drágább, mint a külföldi kocsik. (Zaj.) Lehet, hegy a sokkal rosszabb Máv.-ko­csik drágábbak, mint a kiváló külföldi kocsik. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: NemP Ennek ez az oka. Ne kísérletezzen a magyar auióipar azzal, a nonsens-szel, hogy egy kisebb tipusu kocsira rászerel egy hat­személyes karosszériát. A magyar automobilipar fejlődése helyte­len irányba megy és én helyeslem azt, amit a minister ur mondott a bizottságban, vigyük ezt keresztül, védje a vám a magyar autó­ipart, de csak a jót és ne a rosszat. Ahhoz pe­dig, hogy jó legyen, szeiinte az a megoldás volna szükséges, hogy a magyar autóipar elsc­rendü külföldi licenceket szerezzen be. A Máv. ezt a tanácsot megfogadta, e szerint cseleke­dett, előreláthatólag sikert is fog felmutatni. Legalább a városi pályázatnál előrelátható a siker, mett ott egy világmárkával pályázik. De ne kívánjuk, hogy a közületek mindenféle ismeretlen licencekkel gyártott kocsikat vegye­f. ülése 1927 november 23-án } szerdán. nek, mert ily módon csak kidobják a pénzt és aztán ezek a kocsik nem teljesitik a hozzájuk -üzott várakozást. Ezt a kerest kell tehát intéznünk a hazai automobilgyárakhoz, mert lehetetlen, hogy a vámvédelem palástja és oltalma alatt rossz gyártmányokat sózzanak a közönség nyakába. Ez lehetetlen helyzet, ez nem takarékosság a nemzeti vagyonnal. Akkor majd a magyar autóipar fejlődésénél nem az auioadó fogja el­dönteni a kérdést, mert ha egy príma gyárt­mány fog a magyar vásárló közönség előtt meg­jeienni, akkor meg vagyok győződve arról, hogy nem fognak idegen márkájú kocsik futni a szé­kesfővárosban és az országban, hanem vásá­rolni fogják a hazai típusokat, amelyek első­rendű külföldi licencek meiiett kiválóak és esetleg a vámtétel következtében olcsóbbak is lesznek, úgyhogy ezeket vásárolni fogják. Én ebben látom a jövendő kialakulását. Máskülön­ben mesterséges iparpártolással állunk szemben, a mesterséges iparpártolás pedig akkor, ha a gyakorlati élet követelményeinek nem felel meg, soha sem fogja célját elérni, (ügy van! batfelől.) Elnök: Óhajt még valaki szólani? (Nem!) Ha szóiani senki sem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kíván nyi­latkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minis­ter: T. Ház! Én már az általános vita során részletesen kifejtettem azokat az okokat, ame­lyek engem arra indítottak, hogy a paragrafus változatlan megtartását kérjem. Nem mondha­tom el újra meg újra ezeket a dolgokat; vagy igazak, vagy nem igazak, s ha igazak, akkor már elmondottam. A súly szerinti megadóztatásnál rámutat tam arra, hogy Anglia német példa után indult, és az a változtatás, amelyet méltóztattak kí­vánni és amelyet a gépgyárak proponáltak, olyan szükségszerű megoidás volt, amelyet én túiságos jelentőségűnek nem tartok. Tény, hogy hazai autóink, különösen a régebbi típusok, igen nehezek.^ De ezt különösen protezsálni nem szabad; tűnjék el ez az anomália, legyenek a gyártmányok versenyképesek azzal, hogy az egész konstrukcióban, gyártási metódusban a modern követelményekhez simulnak. Ha ez be­következik, akkor ennek a paragrafusnak vég­;ehajtása semmiféle hátrányt nem fog jelen­teni. Hogy az autóbuszoknál kivételeket tegyünk, ezt már ismert okokból megint lehetetlennek tartom. Azért kérem — épen ugy, mint a bizott­ságban hosszabb tárgyalás után megtörtént — ennek a paragrafusnak változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelól.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 2. § bizottsági szövegével szemben áll Szilágyi Lajos képviselő ur indítványa. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöve­get, szemben Szilágyi Lajos képviselő ur indít­ványával, elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Igen. A Ház az eredeti szöveget fogad;"a el, ennélfogva Szilágyi Lajos képviselő ur indít­ványa elvettetett. Következik a 3. §. Kérem annak felolva­sását. Esztergályos János jegyző (olvaassa a 3. szakaszt). — Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A keres­kedelemügyi minister ur több izben azzal ha­tott a képviselőház többségére, hogy ugy ál­lította be az autóbusz- és teherautóvállalatc-

Next

/
Thumbnails
Contents