Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-93

Az országgyűlés képviselőházának 93. vagyon károsodását idézheti elő. Ez, azt hisztin, mégsem lehet irreveians a kereskedelmi minister ur szempontjából. Én méltányos kérelmet terjesztettem eió. Tegnap azt méltóztatott monaani, hogy ezt megtenetem. (Herrmann iviiKsa Kereskedelemügyi minister: En meglehetem, de a tárgyaláson aiapjan látom, hogy nem tog ebből semmi kisülni!) Nagyon kérem, méltóztassék megtenni, hogy mieiutt az a rendelet kiaüatik, legaiabb azt elérjek az autótulajdonosok, hogy kenő előrelátással és szakértŐK utján a kéiués elő legyen készítve. Egyébkent a javaslathoz hozzájárulok. EIUÖK: Kivan még vaiaki szóiani? (Nem!) Ha senki szomi nem Kivan, a vitát bezáiom. A keresKedeiemugyi minister ur ónajt nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Haz! ISI agyon természetesnek találom és nagyon dicséretreméltó, hogy Szilágyi igen t. képviselőtársam az autóbuszok éidekében olyan nagy elokvenciával szólal fel, hiszen annak a nagy szövetségnek ő az .elnöke és igy világos doiog, hogy kötelessége is mindezeket az aggodalmakat felhozni. (Szilágyi Lajos: Én itt csak képviselő vagyok!) Én csak azt hiszem, hogy egy kicsit túiment. Mert ami az uj terhet iL.eti, a doiog ugy áll, hogy mindaz, amit eddig fizettek, megmarad, és csak egyetlenegy pontban van változás. Az egyszeri közmunkaváitság az, amit törlünk es annak a helyébe fizetik ezt az autóadót. Minden egyéb marad ugy, ahogy volt. Ha eddig elbírták, el fogják birni a jövőben is. A különbség a kettó közölt pedig olyan csekély — hisz van különbség, de olyan csekély, — hogyha azt egy üzem nem birja el, akko,í annak oiyanok a leitetet, hogy az nem életképes. Ez az aaótöbbiet egyet1-entgy üzemet sem fog tönkretenni és akkor ntni volna egészen logikus, hogy mi mindenkit megadóztatunk, csak azoKra mondjuk, hogy nem érvényes ez a törvény, akik mégis csak üzlelszerütn használják fel azt az utat. Én ebbe a nem logikus megoldásba semmi szm aiatt sem fogok belemenni, azért kérem, hogy a paragiafust változatlanul méltóztassék elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez Szilágyi képviselő ur egy pótlást indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a második bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Szilágyi képviselő ur pótlást tartalmazó indítványával, igen vagy nemi (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadja el, ennélfogva a pótlás mellőztetik. Következik a 2. §. Kadern annak felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a 2. §-t.) — Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Ház! Az egész tárgyalás folyamán feszélyezett engem az a helyzet, hogy egy adóztatásról elnevezett törvényjavaslatot tárgyalunk, és azt csodálatosképen nem a pénzügyminister ur képviseli, hanem a kereskedelemügyi minister ur áll itt a felszólalásokkal szemben. Négy cikluson keresztül nem tudok példát arra, hegy én egy adótörvényjavaslathoz hozzászóltam volna ugy, hogy a pénzügyminister ur távollétét kellett volna konstatálnom. Még kevésbé tudok példát arra, hogy ennyire erősen védi a másik szakminister ur, a kereskedelmi minister ur a távollevő pénzügyminister ur helyett ezt az adójavasiatot. Itt az Űiése 1927 november 23-án, szerdán. 41 adóztatási szempontról a második szakaszban ... (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister közbeszól.) Ha a kormány tagjai között levő szolidaritásra méltóztatott célozni, akkor vissza tudom ezt forgatni oly irányban, hogy épen az előbb tiltakozott a kereskedelemügyi minister ur Wolff Károly képviselő úrral szemben, mondván, hogy a pénzügy minister dolga. Ez teljesen szokatlan, mert kétségtelen, hogy az egész kormány dolga, és szolidárisnak ken lenni egymással. Ez a 2. $ kombinált adóztatási rendszert javasol, részint a lóerők száma szerint adóztat, részint pedig önsúly szerint adóztat. Beismeri maga az indokolás és a legtöbb felszólalás egyszerű adóztatási módot ajánlott: a fogyasztás alá kerülő benzint ajánlotta, mint egyszerű adóztatási módot. Ebbe azonban a minister ur a már általunk ismert indokolással nem ment bele. így azután semmi értelme sem volna annak, hogy én most inditványt tegyek az egés2 vonalon a fogyasztásra kerülő benzin szerint való megadóztatásra. Ilyen javaslatot tehát nem teszek, annak ellenére, hogy változatlanul az az álláspontom, hogy ez volna a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás. Ellenben én is egy kombinált adóztatási rendszert, egy másik kombinált adóztatási rendszert javaslok, ahol megint csak megkülönböztetem a menetrend szerint közlekedő autóbuszokat a többiektől és indítványozom, hogy a második paragrafus egész szövegében töröltessék és helyette, mint az uj 2. § a következő veendő fel (olvassa): »A közúti gépjáróművek közúti adóztatásának alapjául a motorkerékpároknál, az autóbuszok kivételével, a személyszállító gépkocsiknál, teher-gépkocsiknál, az adóköteles tru«toruknál és pótkocsiknál a fogyasztásra kerülő benzin. az autóbuszoknál pedig a brutto bevétel szolgál«. Ez tudniillik az érdekelt összes autobuszvállalatoknak közös óhaja. Az a közös óhaja valamennyi vállalatnak, hogy a bruttóbevétel szerint adózhasson. A kereskedelemügyi minister ur ezzel szemben a bizottsági tárgyalás során azt hozta fel, hogy ő most, amikor ezt az országos utfejlesztési alapot kreálja, igen helyeseit arra törekszik, hogy emiatt semmi adminisztrációt ne létesitsen, semmi uiabb adminisztrációs kiadása ne legyen, hanem ezt a pénzt ugy kapja valahol erre a célra, hogy annak a pénznek előteremtése külön költséggel ne járjon. Ebben tökéletesen igaza van a minister urnák, ezt az indokolást azonban nem lehet felhozni az ellen a kérelem ellen, hogy az autobuszváll álatok a bruttóbevétei szerint adózzanak. Az autobuszvállalatok bruttobevétele ugyanis jelenleg is, tehát ma is, ma délelőtt is ellenőrzés alatt áll, mégpedig ellenőrzés alatt áll azon fokban, mert a fuvarozási illetéket, amely 2%-ot tesz ki, a bruttóbevétel szerint határozzák meg. Ha tehát már igy is, ugy is fináncellenőrzés alatt áll minden autobuszváll alat, mert fináncellenőrzés alapján szabják ki rá a 2%-os fuvarozási illetéket, akkor nem lehet felhozni ezt az érvelést indokul, mert a kérdést meg lehet oldani ugy, hogy az eddigi 2% -os fuvarozási illeték helyett valami magasabb számjegyet választok a fuvarozási összegek alapján és akkor megint elérem azt á célt, hogy semmiféle ujabb állásokat emiatt az adóztatás miatt nem kreálok, semmiféle ujabb adminisztrációs kiadást nem okozok és eredeti célomat mégis elérem. Ez a javaslat tehát, amelyet én beterjesztettem, nem jelent semmi ujabb adminisztrációs kiadást, nem je-, lent semmi gondot, hanem egyszerűen jelenti