Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-93

'Az országgyűlés képviselőházának 93. mész-pfes is, susrárszerüW indulnak ki Buda­pestről és a. íe^sürübKpk lesznek Büda^st tá­jolrá'ii. Ennek következtében az e<?ész akciónak elsősorban Bndauest f^ro-alma é« az idegen­forgalom is fosna legközvetlenebbül az e^­nveit látni és én telejesen moe-okoltnak tartom azt. Viro-vba a budapesti autókat adózás szem­nontjábói^ is idevom'uk be. mert itt nem parti­kuláris céVk megoldásáról van szó. hanem egy ep-ész országos hálózatról amely lehetőié^ a fővárosban koncentrálódik Senki sem fogja irigyelni, ho^ry ennek elsősorban a főváros la­kossága fosrja előnyeit látni. Ha az az autó­tulajdonos ..' aki valahol a periférián lakik és akihez valószínűié»* csak később fogunk tudni eljutni a cél érdekében kedvtelen lefizetni adó­ját anélkül, hosry rögtön látná az pl len szol gál­tatásokat, akkor a fővárossal szemben is meg­tehetjük awt. bo.o-y a közös cél 1 érdek^kpn a fő­város autóforgalmát is bevonjnk. különösen akkor, ha ezenkVül még ez "Rnd^nestnek a do­]r>". + errn 4 SZ etériéi forrva előnyöket is nyújt. (Helvedps i^bhfnJől.) Ezért nem akarta m ón semmiféle kivételekbe belemenni A kivételek­kel rpVpm a. le^Rzomorn^b tana^talatairvi var­nak. íGraeffl Jenő: Tera^n Az államvasnti ked­vezmények egész szisztémája nem egészséges dolo°\ De nem változtatható meg, vasy csak ne­hezen változtatható meg a mai társadalmi konstrukció mellett. Nem tartom egészséges dnlojrnak a?t. hocy hozunk epy törpénvt és á^ban a nülanatban telerakink kivételekkel. (JJay van! Uay van! a jobboldalon.) A7 más lapra tartozik, hop-y azután egyes es°t°kben a világosan jelentkező méltányossá »H körüimé­nveket honoráljuk amint ezt a székesfőváros­sal szemben is abban a mértekben akarom megtenni, amint az le van fektetve a bizott­sági jelentésben. Tökéletesen azonosítom ma­gam ezzel, reputációmat kötöm ehhez, de vi­szont törekedni késett, hoo-v a kivét^eket a minimumra redukáljuk. (Élénk helyeslés.) Az a számadat, amelyet ismertetni fogok, egyál­talában nem lesz biztató. Ennél a tervezetnél 2800 kilométer autóút muta+kozik oWannak, amely, mint mondottam, surár irányban fos: kiindulni a fővárosból, azonkívül a nerifér'á­kat összekötő transzverzális összeköttetéseket ad a vidéki nagyobb varosok és megyei szék­helyek bekötésére. Éhből a 2800 kilométerből mármost állami 2200 kilométer nem állami fiOO kilométer, ami tehát államosítandó lesz Ha mármost az átlagos költséereket vesszük. ~­végleges számot nem lehetett kapni, hiszen ez naivon attól fügp\ hogv mi Wen anyagot a 1­kalmazunk és milyen feíHé+elek melleit tud­juk azt lekötni — arra törekedve, hop-y a sa-iát eszközeink felhasználásával letörlünk nru^mi igyekezetet, amelv kartell ^a<?v tröszt, alakjá­ban mutatkozik és a kínálkozó konjunktúrát ki akarja használni, (Helyeslés yohhfplol ) ak­kor átlagban kilométerenként 100 000 pengőt kell számitanunk, ami nagyjából 280 miU'ő pen erőt jelent. íme a Programm. Ha ez a 280 millió az állam zsebében volna erre a cé^a. akkor az egész programmot a legrövidebb idő alatt wpg; lehetne valósítani, de minthogy ez nem áll rendelkezésünkre az a kérdés hosy amikor ilyen nagy összeg-grel állunk szemben, szabad-e akkor egyáltalában ennek a pro­gramúinak nekivágni. Én azt hiszem, hoerv szabad és kell is, mert előre kell haladnunk ezen az utón és annyit kell .megvadítani eb­bpi a programúiból, amennyit lehet s olvan gvorsan. amilyen gyorsan csak lehetsép-p.s. /Helyeslés ) Erre a célra szobái ez az antóadó. Mi ezt azért akarjuk alapszerüen kezelni, — ülése 1927 november 23-án, szerdán. 33 azokkal a kautélákkal, amelyek a törvénvia­vasia f ban benne vannak — hogv ezeket az ösz­szegeket másra, mint erre a célra, felhasználni ne lehessen. (É 1 é^k helyeslés.) Ez nemcsak a bitument, a kátrányt vagy a betont íelenti, hanem jelenti az utvonalak korrekcióját is, jelenti a falvakban a tűrhetetlen pormizéríá­val va T ó szembeszállást. (Élénk helyeslés.) amit mindiárt meg akarunk kezdeni a Vginkább exponált utvonalakon. (Élénk helyeslés.) mert én magam láttam, amikor mint autós mentem vé^-ig a falvakon, hogy 5—6 kocsi után milyen rettenetes kinlédás a továbbhaladás a nor miatt és megdöbbenéssel gondoltam arra. hogv hogy élnek azok a szegény emberek, ak'knek az orra előtt száz meer száz autó robog el na­non ta. Ezt rendbe kell hozni és ez ep-yike a leg­ei sőbb feladatoknak. (Uav van! Ugy van! — J'S'wsy Gábor: Csak igy küzdhetjük le a tüdŐ­vészt!) Ami mármost az autóadó várható ered­ménvét illeti, itt én egy közbevetést haPoHara. "#n kiiei entern, hogy a legradikálisabban akar­tam eljárni s véget akartam vetni a kövezet­vám históriának s az azzal járó mindenféle szekatúrának is de megvallom egészen ősz'n­tén hop-y r.c'etörött a bicskám. 'DerüUsérj és gni frbhfnlől.) Mep-hökkentett bennünket az adótételek magassága, meghökkentette a kö­zönséget is. Uj momentum nem merült fel. végre bi­zonyos határokat állapítottunk weg. amplyek igen mérsékeltek, de ezeket is leredukálták. A bizottság 1 ezeket flxirozta, ueryhogry az az összes, amely rendelkezésünkre áll, nem valami fénves ugyan, de az adótételek nem nagyok s efrészen jól elbirhatják az autótulajdonosok. Ez iránt kétséarünk nincs. Nem voltam abban a helyzetben, hogy ezeket a kövezetve m okát megszüntethessem, mert akko r az egészből nem marad semmi a fp laid on kénen i nasry célok elé­réséret ennek következtében addig, amíg az út­törvény el nem készül, ezeket a soromnókat nem hnnthatjnk le. Nem tudom, mennvirp fog terjedni az erőm és a hatáekörö™. d° utána akarok járni annak, hogy ezek a kövpzetvám­bó] szávrr-a^ó jövedelmek ne használtassanak el mindenféle kalandos célra, hanem használ­nék fel azokat a^ra, amire valók. (Élénk helyes­lés és tans a jebb- és a b^lr-ld^lon és a közé­ven.) Akkor nem lesz gyöngyösi eset, akkor nem lesz a székesfehérvári eset. boe-yha minis­téri antóval megy az ember, akkor nem tar­tóztatják f p l. legalább is nem mindenütt. H's^en a helvyet ott ma az- hogy az ember nem arról veszi észre, hogy oly PU területen van, amelyen kövpzetvámot szednek, mep'áilitják, hanem a^ról. hoo-y sokkal jobban ke-^^ rázn 1 *7, antó. m 7 'nt az á^nmi utón. (Derültséa 3<-bb­felol.) Ez lehetetlen helyzet, ennek végp^ k^ll ve+ni: ha ezeket a jövedelmeket arra fognák felhasználni, amíre szánva vannak, akkor ebben a tekintetben is rendet lehet teremteni. Arai az útadó kérdésit illeti, itt is őszintén és becsűletesen akaroV beszelni A tervezetek meofvannpk, A finàinciaTis kéT*dé,«pk körül fo­lyik mindig a vitatkozás a törvérnr'hqtó='á/' , ok­kal, amelvpk veozfélyeztotve látják uténité«i proorrammjukat. Ezt vésrip- kell táT-q-v^ini. ( l e ez nem olyan es"vszprü nrobléma Mé°-is azt hi­szem, eqy éven belül ezt is tető alá . t"dink hoz.ni és akkor inté^ményeseri véaréztünk mind­ezekkel az anomáliákkal, amelvekre rá méltóz­tattak mutatni és a melyeket én is teljes mér­tékben ismerek. Ez id^ szerint száraitunk három, vasry há­rom és félmillióra a befolyó adókból. Az em­LJ

Next

/
Thumbnails
Contents