Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-103
Az országgyűlés képviselőházának 103. ülése 1927 december lé-én, szerdán. 307 szabályt nem alkot vagy csak minimális mértékben. JL% átszámítás alapja rendszerint az, — ez vonul végig az egész javaslatén — hogy a forintot két pengő éltékben számit ja át, a korona helyett pedig pengőt vesz alapul, nagyon csekély módosítással. Itt-ott történik az, hogy bizonyos kikerekitésre van szükség, de lényegileg nem történik változás a korábbi jogállapoton. Történnek azután bizonyos intézkedések abban a tekintetben is, hogy a viszonyok változása folytán, különcsen pedig a pénz leromlása és elértéktelenedése folytén egyes rendelkezések, amelyek a törvényekben céltalanoknak mutatkoznak, mert a viszonyoknak egyáltalában nem felelnek meg, innen bizonycs mértékben kasszáltassanak és törvényes rendelkezésekkel megválté ztatta?sanak. Ilyen novum a javaslatban az. hogy a királyi közjegyzők által letenni kötelezett óvadékot teljes mértékben eltörli. Ennek indoka az, hogy a közjegyzői törvény vonatkozó szakaszaiban megállapított óvadékok a változott viszonvok folytán már olyan minimális értékre csökkentek le, hogy egyáltalában nem állnak arányban azzal a felelőséggel, amely a közjegyzőt terheli és ezeknek az óvadékoknak további fentartása és további kezelése célszerűnek már nem mutatkozik. Elég rámutatnom arra, hogy a legnagyobb közjegyzői óvadék is ma 1 pengő 16 fillér értéknek felel meg. Ezeknek fentartása tehát ma te'jesen indokolatlan. De nem mutatkoznék méltányosnak és helyesnek az sem. hogy akár ezek a régebbi közjegyzők a korábbi óvadékok mai értékének megfelelő ki egé szitás ér e szór ttássanak vagv az ujabb közjegyzők megfelelő óvadék letételére köte.eztessenek. Egyfelől nem tenné indokolttá ezt az, hogy ez a kiváló testület a lefolyt félévszázad alatt sohasem adott alkalmat vagy okot arra, hogy óvadéka keretén belül megáLapittassék a felelősége, másfelől pedig ennek mellőzését indokolttá teszi az a körülmény is, hogy így tulajdonképen kétféle közjegyző volna az országban, az egyik fele a közjegyzői társadalomnak olyan volna, amelyik óvadékot tett le, a másik fele pedig olyan volna, amely óvadékot nem tett le, vagy nem megfelelő értékű óvadékot tett le. Azt hiszem, közszempontokból ez teljesen helyes és a törvény a jogszabályoknak és a jogelveknek megfelelő megoldási módot választotta akkor, amikor kimondotta, hogy a korábban letett óvadékokat jelentkezésre és két esztendőn belül beadott kérelemre illetékmentesen visszautalja, vagy amennyiben ezek jelzálogi biztositék által tétettek le és adattak, ezek törlésére a törlési engedélyt az illetékes törvényszék elnöke megfelelő jelentkezésre ki fogja adni. Amely óvadékokat pedig nem kérnek vissza, — aminthogy az összeg csekélysége miatt nem is fogják ezek visszautalását kérni — ezek egyszerűen átutaltatnak a pénzügyi tárca javára. U.i jogszabály ebben a javaslatban, hogy a csődügyekben a felhatalmazást minden esetben a csődbíróság adja meg a csődtömeggondnoknak akkor, amikor a csődtörvény 160. §-a második pontjának alkalmazására kerül a sor. Ez a mai tényleges állapotnak meg is felel, mert hiszen azok az értékek, amelyek a törvényben megállaDittattak, annyira minimálisak, hogy a gyakorlat mindig azt követelte, hogy a csődbíróság a csődtömeggondnoknak a felhatalmazást adja meg. Lényeges és a nagvközönséget is érintő ujitás, — és ez már ujabb szabályt is képez a javaslatban, — hogy az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szó 1 © 1883:XXV. te. 22. §-ának módositása, illetve tör'ése történik meg azáltal, hogy a kocsmai hitélek összegre való tekintet nélkül olyanoknak tekintetnek, mint amelyek jogi védelemben többé nem részesithetŐk. A korábbi jogállapot szerint az egyes törvényhatóságok szabályozták azt a minimális és maximális Összeget, amelyen belül a kocsmai hitelek jogvédelemben részesültek. A múltban ez a határ mintegy 4—5 aranykorona körül volt. Ez a törvény kimondja, hogy a kocsmai hitelek összegre való tekintet nélkül jogi védelemben nem részesittetnek. Ennek az ujabb szabályozásnak jelentős szoc : á'is értéke van, mert azt reméljük a javaslattól, hogy ezáHal az alkoho 1 ^ fogyasztása illetve, az iszákosság terjedése lényegesen csökkenni fog. Más rendelkezések azokra a régebbi törvényes intézkedésrkre terjednek ki, amelyek a főváros egyesítésére, a kereskedelmi törvényre, a gyámügvi törvényre, a Tiszaszabálvozásra, a viz jogi törvényekre, a közegészségügy rendezésére, a kivándorlásról szótó törvényekre, a székesfőváros újjászervezéséről, a városok fejlesztéséről, a testnevelésről szóló törvényekre, azután az országgyűlési képviselőválasztásra vonatkoznak. Majd a bizottság által tett módosítások során bevonattak ezek keretébe azok a törvények is, amelyek a büntetőtörvény bizonyos rendelkezéseit, a szabadalombitorlást érintik s a közutakról és a vámokról szóló törvények megfelelő változtatása is szükségesnek mutatkozik. A bizottság módosította az eredeti javaslatot abban a vonatkozásban is. hogy a f lekezetek által fentartott vagy egvéb nem / állami intézetek által fentartott iskolák és óvodákban megüresedett állások betöltésénél mily összegű ái amsegé'y- illetve hozzájárulás esetén állapitja meg azt a helyzetet, amelyben a minister hozzájárulása szükséges ezeknek az állásoknak betöltéséhez. Végül felhatalmazást ad a javaslat a kormánynak, hogy egves esetleg itt nem szabályozott intézkedéseket is a végrehajtási utasításban, esetleg külön rendeletek utján ugyanilyen alapelvek figyelembevétele mellett szabályozzon. Lényegében ez a javaslatnak általános ismertetése. Tisztelettel kérem méltóztassék azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és minthogy a minister ur sem kivan nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdezem a Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a pénzügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvény avaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a pénzügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadta. Következik^ a részletes tárgyalás. Kérem a cím felolvasását. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—7. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 8. §-t). Kálmán Jenő előadó: Indítványozom, hogy a 8. § első bekezdésében a következő szöveg: »Ez a törvény az 1928. évi január hó 1. napján lép életbe« töröltessék és helyébe a következő szavak vétessenek fel: »E törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.« Elnök: Kivan mé^ valaki szólni? (Nem!) • Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a 8. §-t a
