Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-102

láz-országgyűlés 'képviselőházának az ő külföldi állampolgárságát, mert édesapja volt külföldi állampolgár. Hogyan tudja az állampolgárságát igazolni? A szegény ember, akinek nincs más okmánya, mint a munkakönyve meg a születési bizonyítványa, hogyan tudja ma beszerezni a szükséges okmányokat? Sem nem ért hozzá, sem nincs pénze s végeredményben nincsenek olyan előkelő összeköttetései, mint Békésinek, aki idejött Magyarországra s annak ellenére, hogy ott zsarolásért meg mindenért a biróság elé állitották. 24 óra alatt el tudta intézni az ügyét. Egy ilyen szegény asszony viszont, aki egész életét itt éli le négy gyermekével együtt, — méltóztassék megérteni, hogy négy gyermekkel együtt, egy 6, egy 13, egy 17 és egy 18 éves leánnyal együtt — 9 hónapja ül a toloncházban. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Borzasztó!) Helyeselhető-e ez? — kérdem bárkitől. Szabad egy kulturországban tűrni ezeket az állapotokat? Én elvárom a belügy minister úrtól, hogy ezeket az ügyeket vizsgálat tárgyává teszi s nem bürokratikus utón és aktázással igyekszik ezeket elintézni, hanem szivvel, hozzáértéssel s nem a rideg paragrafusokkal, hanem az élettel igyekszik ezeket összeegyeztetni. Ha már a trianoni /éke ilyen cudar rendelkezéseket tartalmaz, ez nem kötelez bennünket arra, hogy mi azt szó szerint ugy értelmezzük és még cudarabbul alkalmazzuk az életben és gyakorlatban. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad felhivnom még egy körülményre a belügyminister ur figyelmét és ez az, hogy minden letartóztatási intézetben meg van engedve, hogy a foglyoknak bizonyos időközönkent élelmiszert adhatnak be. Ez alól egyedüli kivétel a budapesti toloncház. Hogy miért, nem tudom. Még kevésbé, — de nem akarom most firtatni — hogy kinek az érdeke az, hogy ne lehessen élelmiszert beadni. Akinek van pénze, az tud ott bent magának élelmiszert szerezni, például vásárolhat főzeléket 32 fillérért, levest 16 fillérért, 5 deka szalonnát 24 fillérért, 3 deci tejet 32 fillérért; egy sült ára ott 1 pengő 20 fillér. (Esztergályos János: Wampeticsnél 1 pengő 10 fillér!) 10 deka vaj 1 pengő, egy darab kenyér 14 fillér, egy gulyás 1 pengő 20 fillér. Olyan árak ezek. amelyek nem nagyban különböznek a kinti vendéglői áraktól. Méltóztassék elgondolni, hogy egy fogházban kérik ezeket az árakat. Nem tudom, kinek az érdeke, hogy ez igy van. Azt megértem, hogy annak, aki nem akar magának behozni élelmiszert s aki ott akarja beszerezni magának az élelmet, ezt lehetővé teszik, de akkor is ezeket az árakat alapos revizió alá kell venni, mert — a

( minőségről, azt hiszem, meg vannak győződve a Ház igen t. tagjai — nem azt kapják, amit kint a vendéglőben kapnak ugyanezért az árért. Arra hivatkoznak, hogy nem lehet oda élelmiszerit behozni, mert egy izben például vérhas tört ki, mert gyümölcsöt adtak be. Senki sem kívánja, hogy gyümölcsö't adjanak be, de hoigy ne lehessen beadniegy ilyen szerencsétlen családnak, amelyikről az előbb említést tettem egy darab szalonnát vagy kenyeret, azt nem tudom megérteni. Az élelmezés, amelyet bent kap az, akinek nincs pénze, naponta 48 deka, tehát két szelet kenyérből, egy levesből és egy üres főzelékből áll. Sem reggelire, sem vacsorára nem kap semmit. Elnök: A képviselő ur beszédideje lejárt, kérem szíveskedjék beszédét befejezni. Peyer Károly: Mindjárt befejezem. Akinek nincs pénze, az egyenesen kétségbeeshetik és a legnagyobb nyomornak van kiBÊPVI9EL0HAZI NAPLÓ. VII. 102. ülése 1927 december 18-án, kedden. 301 téve. Nem akarok rátérni arra, — hiszen időm sincs reá — hogy tüdőbeit egeket tartanak ott, akiknek nem lehet megállapitaani az állampolgárságát. Arra kérem a belügyminister urat, hogy ezeket az eseteket tétesse sürgősen vizsgálat tárgyává, s tegye lehetővé, hogy azok az emberek, akik nem gonosztevők, — mert nem csupán gonosztevő van ott, hanem vannak olyanok is, akik kihágás miatt vagy más ilyen eset folytán kerültek oda, — legalább ugyanolyan elbánásban részesüljenek a kivülről való élelmezés, az élelmiszerek beadása tekintetében, mint a többi fogházban. A gyakorlat ma az, hogy »beszélő« idején ehetik az illető. Amig sorban ott állanak, — az egyik oldalon a látogatók, a másik oldalon a letartóztatottak — s amig tart a látogatás ideje, az alatt az 5—10 perc alatt ehetik. Az illető választhat magának a között, hogy vagy beszél vagy eszik az alatt az idő alatt. Amint a látogatásnak vége van, minden élelmiszert elvesznek tőle, az utolsó darab kenyeret kiveszik a zsebéből és üresen kell visszamennie. Nem hinném, hogy bármilyen törvény tiltaná,. hogy ne lehessen egy darab kenyeret adni és ne lehessen ezeknek az embereknek szomorú helyzetét legalább annyira tűrhetővé tenni, mint amennyire az más letartóztatási intézetekben meg van engedve. Erre hívom fel ezzel a felszólalásommal kapcsolatosan a belügyminister ur figyelmét, különben az elnök ur napirendi indítványát elfogadom. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan a vitát és tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Minthogy az elnöki napirendi indítvány meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inditvány-könyvet felolvasni. Fitz Arthur jegyző: Az indítvány könyvben a következő ujabb bejegyzés foglaltatik (olvassa): »Indítványozom, hogy a Ház utasítsa a kereskedelemügyi kormányt, hogy az a legrövidebb időn belül tegye a Ház asztalára, és tüzessé napirendre a magánalkalmazottak jogviszonyait szabályozó törvényjavaslatot és ennek keretében mondja ki a magánalkalmazottak egységesen kötelező országos nyugdíjbiztosítását és mondja ki azt is, hogy mindazokra a magánalkalmazotti jogviszonyban állókra nézve, akik a lezajlott világháborúban arevonalbeli szolgálatot teljesítettek, a háborús évek a nyugdíj szempontjából kétszeresen számíttassanak. Beadja: Homonnay Tivadar országgyűlési képviselő s. k.« Elnök: Minthogy a képviselő ur indítványát Írásban is benyújtotta, a házszabályokban előirt követelményeknek eleget tett. Az indítvány indokolására nézve annak idején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Most pedig következik az interpellációskönyv felolvasása. Pitz Arthur jegyző (olvassa): »Neubauer Ferenc — a pénzügyministerhez — a kereskedelmi mérleg növekvő passzivitása tárgyában (szóval) ; Györki Imre — a népjóléti és munkaügyi ministerhez — a debreceni közkórházi és egészségügyi állapotok tárgyában (szóval); Haller István — a kereskedelemügyi é&

r a pénzügyministerhez — a vasutasok részesedési jutaléka tárgyában (szóval); 46