Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-102
286 Az országgyűlés képviselőházának és csak egyedül a szigorú fegyházi érzést és a fegyházi fegyelmet akarnák itt törvénybeiktatni. Miért látom én ezt az intézkedést olyan szigorúnak és sötétnek? Egyszerűen azért, mert kimondja ez a törvényiavaslat, hogy kiterjed ez a szigorított dolcgházi büntetés azokra is, akik vagyon ellen követtek el bűncselekményeket. Bár nagyon szépen rajzolta körül az igen t. előadó ur első felszólalásában, hogy mire terjed ki a vagyon ellen elkövetett bü cselekmény, még^s méltóztassék megengedni, nekem aggályaim vannak a vagyon ellen elkövetett bűncselekményeket illetőleg. Százakat és százakat Ítéltek el, sőt ítélnek el az. utóbbi időben is ilyen bűncselekményekért. Nemesak azok ü'nek, akik betöréseket, rablásokat. gyujtogatásokat, zsebtolvajlást vagy más ebhez hasonló cselekményeket követtek el, hanem az előadó ur ép ugy tudja, mint én, hogy talán még százai vannak azoknak a magyar állampolgároknak, akik részben 1919-ben követtek el olyan cselekményeket, amelyek elkövetése benne foglaltatik az ebben a szakaszban megállapított vagyon ellen elkövetett bűneselekményekben. De továbbmegyek. Több százan vannak még ezidőszerint néldáiil lent a baranyai járásban a megszállás idejéből üldözöttek, akik annak idején elmenekültek, mert fé 1 tették a testi épségüket, féltették életüket és átmentek a batáron. Százan és százan vannak olyanok, akik vagyon el 1 en elkövetett bűncselekmén vekért vannak vádolva. Mi volt ezek legtöbbjénél az eset? Semmi egyéb, mint az. hogy akkor amikor az idegen megszálló esanatok bevonultak Baranyába, maradiak ott féifipk és szembeszálltak minden veszel'yel. Életüket kockáztatták a vagyon megmentése körül. utasHásra foglaltak él helyeket, mint tanácstagok az ottani városi tanácsnál, ugyanakkor, amikor azok, akiknek minden szempontból emberi és általuk sokszor és mindig hangoztatott hazafiúi szempontból ift -ott .kellett volna maradniok. és vállalniok az idegen ellenséggel szemben a felelősséget, elmentek és kellő időben biztonságba helyezték magukat. Amikor azután végre elment, elvonu't az idegen csapat Pécsről és Baranyából, szóval a megszállott területről, akkor azok az urak, akik kellő időben biztonságba helyezték magukat, visszajöttek és'mint mártírok, mint hősök játszották és játsszák a közéleti szerepet és Ítéletet mondatnak elevenek és holtak felett. (Kontra Aladár: Milyen borzasztó!) Bizony ez borzasztó! Ép az elmúlt napokban volt a kezemben lenn Pécsett egy vádirat, amelyet 1921-ben fogalmaztak s amely alá van írva a fogalmazó és a vád megszerkesztője által Azt kell látnom, hogy nagyon sok pécsi polgár ellen vagyon ellen elkövetett bűncselekményt sorolnak fel ebben. (Kontra Aladár: Szegény kommunistákat még az ág is huzza!) , Mármost miben nyilvánult meg ez a vagyonelleni bűncselekmény? Abban, hogy megőrizték Pécs városának és Baranya vármegyének vagyonát, ismétlem, életük veszélyeztetésével és most a bíróság, az ügyészség ezek ellen elfogatóparancsot, köröző!eveiét adott ki, és akik visszajöttek, mélyen t. igazságügyminister ur és mé'ycn t Képviselőház, többek közt Pécsi József, Kovács, Magyar nevű emberek, akik"a bíróság elé állottak ártatlanságuk tudatában — például Pécsi József — ezeket hurcolják, az egyik vádat elejtik ellenük s a másikat rögtön megszövegezik és emelik ellenük, nem bocsátják őket szabadon. Most én attól félek, hogy a pécsi kír. ügyészség mesterségesen huzza az időt ezekkel az emberekkel szemben, ' 102. ülése 1927 december 13-án, kedden. mert ellenük is vagyon ellen elkövetett bűncselekmény miatt emeltek vádat, mesterségesen huzza az eljárást mindaddig, amig ez a törvényjavaslat életbe nêm lép és akkor ezeket a szerencsétlen embereket az a sors érheti, hogy ahelyett, hogy visszakerülnének családjukhoz, gyermekeikhez, visszakerülnének a társadalomba és folytatnák becsületes polgári életük ket, kénytelenek lesznek ennek a törvényjavaslatnak életbe'épése következtében ismét bizonytalan időre, de legkevesebb hat vagy hét esztendőre a szigorított dologházba bekerülni. Én ezt nem tartom helyesnek. Épen az imént közbeszóltam, hogy ez egyszerű internálás, ugyanaz az internálás szigorított formában, mint amely ma megvan például. Vannak emberek ugyanis, akik a fe T ügyeleti szahálvokat megsértik és ezért szigorúbban bánnak el velük. Hát mik azok a felügyeleti szabályok? A felügyeleti szabályok abban állanak, hogy embereket feltételes szabadságra bocsátanak, de kikötik, hogy a feltételes szabadság ideje alatt nem szabad este hat vagy hét óránál tovább az utcán tartózkodniok, nem szabad nyilvános helyiséget látogatniok, telefonálniok, táviratot feladniok. Tgen t. igazságügymin'ster ur. igen t. Képviselőház, mi most a helyzet? Ha ezek az emberek, akik visszakerülnek feltételes szabadságra, bármely csa'ádi ok következtében elmennek nyilvános helyiségbe, vagy foglalkozásuknál fogva telefonálniok kell valahova vidékre, vagy el kell egy táviratot küldeniök. mi ennek a következménve? M : után a felügyeleti határozatokat megsértették, feiük felett lóg az igazságügyi pallos, fejük felett lóg a do ] ogházi szörnyű ítélet és a legelső a^alom elég arra, hogy összeszedjék azokat a tényleg dolgozni és termelni akaró, tényleg a becsületes polgári é!et útjára indulni akaró embereket, akiket visszavisznek ismét a szifforitott dologházba, ahol azután élőhalottakká válnak, el vannak temetve. (Gál Jenő: Száműzetés!) Nagyon helyesen államtotta mes- előttem Gál Jenő igen tisztelt képviselőtársam.^ bogy á felügyeleti szabályok súlyos megsértésének minden egyes ember akaratlanul is ki van téve,, aki le van tartóztatva. Én nem hiszem, hosjy az io-azságügymin ister ur lett volna már a toloncházban, (Rothen stein Mór:. Mint vendes-!) — pardon,, mint vendég. (DerüHséff.) mint hatóság. — mert ha az igazságügyminister ur egyszer meglátogatta vo^na akár a Markó-ntcai fogházat va~y a gyü^őfofházat és mep'flgvelte vo^a ott a hatósági közegek magatartását a foglyokkal szemben, akkor meg méltóztatott volna ró'a győződni, hogy azok a szerencsétlenek, akik letartóztatásban^ vannak száz százalékig meg vannak fosztva emberi önérzetüktől és teljesen ki vannak szolgáltatva annak a teljesen műveletlen vary félművelt felügyeleti közeg kénye-kedvének. Én például — hiszen nincs mit titkolnom, megmondhatom egészen nyíltan — ültem a gyűjtőfogházban,- ott voltam három hónapig és volt alkalmam megfigyelni a felügyeleti hatósági közegeket. Akkor ott állt abban az időben — ez már régen volt, 1910-ben — a felügyeleti hatóságnak egyik közege, az eayik főfelügyelő, mint valami Gessler-kalap. Mi, akik reggel végigsétáltunk előtte, ahányszor előtte elmentünk a reggeli sétánál, annyiszor kellett előtte mélyen meghajolni és ha valaki nem bírt mélyen meghajolni a főf elu«yelo ur előtt, egeszén biztosan rapportra, kihallgatásra vitték és-mint fe^yelemsértőt szigorúan megbüntették, elvonták a munkaalkalmaktól, vagy ha
