Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-92

18 Az országgyűlés képviselőházának 92. ülése 1927 november 22-én, kedden. marósra és Visegrádra vagy a kis budai községekbe tessék odamenni egy vasárnapi napon s megfogják látni, hogy pokol annak az élete, aki kénytelen ott lakni vasárnap. Az a fertelmes por, amely az autó után felszáll, az a hihetetlen sebesség, amellyel ott az autók és motorbiciklisták száguldanak rajvonalban végig az utón, a kipuffogó gáznak borzalmas szaga és az a robaj, amely ezzel jár, természetes, hogy alterálja a közönséget és idegessé teszi, nem beszélve arról az anyagi kárról, amelyet a robogó autózók a falusi lakosságnak okoznak. Ezen a téren sürgősen kellene valamit tenni s elsősorban szerintem itt volna a csendőrség feladata. Azt kellene a csendőrség fő feladatává tenni, hogyha máskor nem. legalább vasárnap óvják meg a falusi lakosság nyugalmát. Elvégre azok is egész héten át nehezen és fáradságosan dolgoznak. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Betiltsuk az autóforgalmat?) Ezt nem akarom, minister ur, én megmondom, hogy mit kell csinálni. Én nem vagyok reakciós ember. (Derültség a baloldalon.) Kétségtelen azonban, hogy az az őrült forgalom a falun keresztül káros és veszedelmes. Tessék elrendelni, hogy egyetlen gépjárműnek sem szabad 10 kilométernél nagyobb sebességgel a falun keresztül menni. Tessék elrendelni, hogy a kipuffogót épen ugy, mint Budapesten, a falun is le kell zárni. Nincs szükség arra, hogy aki a falun végigmegy, az gépfegyverszerü robajjal menjen ott végig. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Teljesen igaz, józan automobilisták nem is teszik! — Szabó Imre: De a többség nem józan! — Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Az a baj!) Nagyon relativ dolog az, hogy ki a józan. Az, a pesti kisember vagy az a vidéki földbirtokos, aki egyszer végre autóhoz jut, ki akarja élvezni azt embertársai rovására, az azután robog, hajtat, az repülni akar s apacsoknak és betyároknak nevezi a falusi lakosságot, amely tiltakozik az ellen, hogy az ő egészségében és vagyonában kárt tegyenek. A csendőrségnek volna hivatása, hogy ügyeljen arra, hogy ilyen visszaélések ne történjenek. Ezzel szemben vasárnap mit látunk? A csendőrség különböző vendéglőkben szimatol, hallgatódzik. hogy mit beszélnek a munkások, nem esküsznek-e össze, nem valami kommunista összeesküvést szőnek-e és nem akarják-e a kormányt megbuktatni? (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Elnök csenget.) Én a gyakorlatból beszélek, majdnem minden vasárnap falun vagyok és nekem ne tessék mondani, hogy mit csinál a csendőrség. Soha még egyetlen autóbalesetnél sem láttam gyorsan odasiető csendőrt, mindig ngy kellett odahurcolni, ellenben, ha én három munkástársammal beülök egy vendéglőbe félliter bort meginni, meg vagyok róla győződve, hogy öt perc múlva ott van a csendőrjárőr szimatolni, hogy mit beszél ez a vörös betyár? (Derültség a baloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Az egész közigazgatás, az egész közrendészet arra van berendezve, hogy szimatolja a falusi lakosságot és az egész csendőrség egyebet sem csinál vasárnap, mint az egész héten dolgozó munkást figyeli, szimatolja. hogy nem. csináCnak-e valami államellenes összeesküvést? Ez a félelem, a rossz lelkiismeretnek ez a következménye az, ami azután nem juttat elég embert arra, hogy a falusi lakosságot megvédjék azok ellen a vad automobilisták ellen, akik ilyen módon garázdálkodnak. Ezen a téren kellene épen ezzel a törvénnyel kapcsolatban szigorú rendelkezéseket kibocsátani, hogy a csendőrségnek elsőrendű feladata legyen vasárnaponként és ünnepnaponként arra ügyelni, hogy a falusi lakosságnak az autókat illetőleg legalább annyi békessége legyen, mint a fővárosi embereknek, hogy ne járjanak nyitott kipuffogóval, ne járjanak gyorsabban, mint 10 kilométeres sebességgel s ügyeljenek emberre s állatra. Ha ezt megteszik, akkor a falusi lakosság természetszerűleg nem fog irtózni az autóktól. (Szinyei Merse Jenő: Szóval szaporitani kell a csendőrség létszámát!) Dehogy kell szaporitani. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak állandóan közbeszólni. Malasits Géza: Nem kell a csendőrséget szaporitani, ellenben vissza kell vezetni eredeti hivatásához. Mert a csendőrségnek nem az a hivatása, hogy a kormánynak politikai szolgálatot teljesítsen. A csendörségnek az a hivatása, hogy a közrendet, a közbékét megr óvja, nem pedig az» hogyha emberek összeállanak azért, hogy 10 fillérrel többet keressenek egy héten, ezt megakadályozza. Ez nem hivatása a csendőrségnek, ez lehet az önök zsebérdeke ,de nem közérdek és legkevésbé Magyarország érdeke. Ebből a szempontból nem kell a csendőrséget szaporítani. (Zaj.) Ezzel kapcsolatban meg kell nekem is emlékeznem a vidéki autóbuszokról. r Nagyon helyesen mutatott rá az előttem szóló t. képviselőtársam, hogy a vidéki autóbuszok milyen állapotban vannak. Kétségtelen, hogy egyes helyeken nagyon rossz állapotban vannak, ennek azonban főkép az az oka, hogy az autóbuszok túlnyomó része nagyon csekély tőkével induil neki a vállalkozásnak, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ez igaz!) nem tud más kocsit venni, mint Fordkocsit, ezt berendezni autóbusszá, már pedig a Ford-kocsi nem arra való, hogy autóbusszá alakitsák át, mert az egész élettartama pár^ hónap, azontúl teljesen megbizhatatlanná válik, Elismerem, hogy ezen a téren már egyes helyeken haladás mutatkozik, de én is szükségét látom annak, hogy épen ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, ha már adót kell fizetni, ügyeljenek arra a közhatóságok, hogy ezeknek tényleg rendben legyen a világításuk, rendben legyen a fékszerkezetük, és olyan soff őröket alkalmazzanak, akik egészség tekintetében teljesen normálisak és ügyelnek arra, hogy ne akármelyik családtagjukat, 14—16 éves sihedereket ültessék a volánhoz, hanem olyan embert. aki ért hozzá és tud azzal bánni. Ezen a téren feltétlenül szükség van a kormány valamelyes intézkedésére. Most meg kell emlékeznem a külföldi autók behozataláról. Ha az ember külföldön jár vagy külföldi ember idejön, akkor rendszerint csodálkozik azon, ami itt történik. Nem is nagyon régen egy svéd ember járt itt, akivel beszéltem is. Ez azt mondotta: az önök propagandája UP-V tünteti föl Magyarországot, mint egy megcsonkitott országot, amelynek legértékesebb 'részét levágták, egy torzó ma Magyarország. Elismerem, hogy a békeszerződésben borzasztó módon bántak el önökkel, de azért mégis gazdag ország kell hogy legyen ez az ország. Kérdeztem, miért? Azért, — felelte — mert én Svédországban és Dániában is jártam, de sehol olyan luxust autók tekintetében nem találtam, mint Magyarországon. Ebben igaza van, kezdve a ministereken, akik Minerva-kocsikon alul nem is adják, nem is beszélve arról., hogy egyik-másik ministernek még ennél is drágább kocsija van, sőt láttam ministert Mercedes-Benz-cel járni, természetesen kompresz-