Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-101

272 'Az országgyűlés képviselőházának 101. ülése 192? december 7-én, szerdán. megkönnyítette volna, olyan nehézkes, hogy ha erről a helyről elviszik a kerületi munkásbiztosi tó pénztárt és ott csak kirendeltséget tartanak fenn, akkor annak a munkának az elvégzése, amely a kerületi pénztárra van rábízva, borzasztó körülményes és nagyon nehéz lesz. Ha már láttam volna e rendelet megjelenése előtt a népjóléti és munkaügyi minister urnák egy másik rendeletét, amely szabályozta volna, hogy a kirendeltségnek mi lesz a hatásköre, akkor talán megnyugvással venném a minister ur intézkedését, ilyen intézkedés azonban eddig nem történt. Bennem tehát, aki ezzel a kérdéssel foglalkoztam, fennáll az az aggály, hogy abban az esetben, ha a minister ur a kirendeltségeket olyképen szervezi meg, hogy ezeknek nem adja meg a lehetőséget arrn, hogy ott valamely kirendeJtség székhelyén, vagy annak körzetébe tartozó területen lakó iparosok, ker» skedők, szóval munkaadói érdekeltségek a be- és kijelentéseket, valamint a járulékok kivetésével kapcsolatos helyi teendőket elvégezzék, valamint nem adja meg a lehetőséget arra, hogy a beteg-égi hiztositási segélyre reáutalt tagok ott gyógykezelést kaphassanak és a baleseti járadékos is ott a gyógykezelést és ügyének ellátását megkaphassa, akkor ez a rendelkezés azzal a következménnyel jár, hogy erről, a mondom, nagyon nehezen megközelíthető helyről, Hódmezővásárhel ről kénytelenek lesznek az emberek ügyes-bajos dolgaikkal bemenni Szegedre, ami nemcsak óriási munkaveszteséggel, anyagi eszközeik óriási megterhelésével jár, hanem a vexaturának olyan módjával, amelyet könnyen elkerülhettünk volna abban az esetben, ha az igen t. népjóléti minister ur Hódmezővásárhelyen továbbra is meghagyja a kerületi munkásbiztositó pénztár székhelyét. Amikor tehát én erre a kérdésre a minister ur figyelmét felhívom, a minister úrtól két dolgot kérek. Az egyik dolog az, hogy amennyiben szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy Hódmezővásárhelyenc*ak kirendeltség legyen, s nem akarja, hogy továbbra is kerületi pénztár székhelye maradjon, akkor méltóztassék a kirendeltség hatáskörének megállapításánál az általam elmondott szempontokat figyelembe venni. Ez az egyik kérdés, amelyet elő kívánok terjeszteni. Ezt annál is inkább megteheti az igen t. minister ur, mert azt a rendeletét, melyet november 4-én adott ki, már november 21-én egy ujabb rendeletével módosította, amelyben az első rendelettől eltérő intézkedéseket foganatosított. Másik kérésem arra irányul — éppen erre a precedensre hivatkozva — hogy ha a népjóléti minister ur nem tudja megoldani a kirendeltségek hatáskörének kérdését, olyképen, amint azt az imént vázoltam és a pénztári tagok, a munkások és a munkaadók érdekében kértem, akkor ne méltóztassék mereven ragaszkodni a november 4 én kiadott rendeletéhez, amely csak 22 kerületi pénztárt engedélyez, hanem, amint megtette november 21-én kiadott rendeletével, méltóztassék ezen változtatni és szerzett tapasztalatoknak megfelelően a hódmezővásárhelyi kerületi munkásbiztositó pénztár hatáskörét visszaállítani. Elnök : A népióléti és munkaügyi minister ur kivan szólani. (Zaj.) Csendet kérek. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Képviselőház! A kerületi munkásbiztositó pénztárak kérdését, illetőleg e pénztárak székhelyeinek kérdését rendezni kellett és valóban nem találtunk jobb direktívát a rendezés véghezvitelére, mint azt, hogy a vármegyei központokként szereplő városokban helyezzük el az önálló pénztárakat, azonkívül pedig a helyi viszonyok szerint kirendeltségekkel próbáljuk a kérdéseket megoldani. Azt egészen természetesnek találom, hogy az olyan helyek, amelyeken eddig önálló pénztár működött és amelyeken most kirendeltségként fog működni a munkásbiztositó pénztár, remonstrálnak az intézkedés ellen, mert hiszen valamir képen helyi jelentőségük degradálását látják abban. Amennyire természetesnek találom azonban ezt a remonstrációt, épen annyira kell, hogy megbocsássák nekem, ha ez túlságosan nagy nyomást nem tesz reám, mert hiszen mindenféle kormányzati akciónak tulajdonképen kerékkötője lehetne egy egy ilyen remonstráció (Ugy van! Ugy van! bal felől.) és sohasem lehetne egy nem tökéletesen rendezett kérdést a jobb rendezés felé elvinni, ha az ember ezeket a helyi szempontokat venné figyelembe. Ennélfogva ebben a pillanatban nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. kép iselő ur interpellációjában feladott egyetlen kérdésre kielégítő vagy igenlő választ adhatnék. Nevezetesen nem vagyok hajtandó arra, hogy Hódmezővásárhelyen önálló pénztárt hagyjak meg, illetve ott önálló pénztárt létesítsek. Azt azonban a t. Ház és az interpelláló képviselő ur megnyugtatására kijelentem, hogy nekem főszempontom természetesen még sem az, hogy egy közigazgatási elv mereven keresztülvitessék, hanem az, hogy az illető pénztár helyesen és jól működjék. (Györki Imre : Ez a fő ! — Ugy van ! Ugy van !) Ennek következtében január 1-étöl kezdődőleg 3 hónapon keresztül figyeltetni fogom magam is a hódmezővásárhelyi kirendeltség működését és ha azt veszem észre, hogy indokolt panaszok jelentékeny mértéiben merülnek fel az illetők működése ellen, olyan értelelemben, hogy a kirendeltség nem látja el olyan jól az érdekeket, mint aminő jól és kielégítő módon ellátta az önálló pénztár, akkor azt a kérelmet, amelyet az interpelláló képviselő ur elém, illetve a Ház elé terjesztett, mindenesetre rekonszideráció tárgyává teszem (Helyeslés.) és segíteni fogok a bajokon, ha lesznek, mert — ismétlem — nem egy merev elv végrehajtása a főcélom, hanem az, hogy a szervezet panasz nélkül működhessek. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök : Kivan az interpelláló képviselő ur szólni ? Györki Imre: Nem! Elnök: Ha a képviselő ur szólni nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatike a népjóléti minister ur válaszát, amelyet Györki Imre képviselő ur interpellációjára adott, tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Györki Imre képviselő ur interpellációja a belügyminister úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni Szabó Zoltán jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminister úrhoz. Mivel indokolja a belügyminister ur azt a gyakorlatot, hogy a vezetése alatt álló minisztérium a magyar állampolgárság elismerésénél és az állampolgársági bizonyítvány kiadásánál más gyakorlatot követ akkor, ha nem a zsarolással, árdrágítással, csalással, lázadással, felségsértéssel és lopással vádolt Békési Imre ügyerői van szó? Hajlandó-e a minister ur az állampolgársági ügyeket faj, felekezet és foglalkozásra való tekintet nélkül egyenlő mértékkel elbírálni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Mind a mostani belügyminister urnák, mind elődjének azt a