Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-101
Az országgyűlés képviselőházának 101. az államügyész, aiki minden perfélegyenlőség mcllott nagy magasságban áll és ül a vádlott felett, döntsön először afelett, hogy megnyugszik-e a bíróság ítéletében vagy nem. Neki kell tudnia, hogy az állam megzavart jogrendje kielégittetett-e az ítélet által. A vádlotté nemcsak a perbeszédekben legyen az utolsó szó, hanem ugy amint ez következett intézményesen is a régi büntető perrendtartásból, és ugy amint ez intézményezve van minden kultúrállam büntető jogábain, hogy a vádlottat csupán a közvád után illeti meg a döntés afelett, hogy megnyugszik-e az ítéletben vagy sem, a vádlott fellebbezése ne adjon alkalmat a közvádnak, hogy egyszer már bejelentett elhatározásától eltérhessen. Mit jelent ez a gyakorlatban? A gyakorlatban ez megint csak azt jelenti, hogy igazában a látszat kedvéért van a törvényhozás elé állítva az a lehetőség, hogy az anyagi igazságnak szerezzünk érvényt. Mert hiszen masria a javaslat ugy, ahogy most már sokkal tetszetősebb formában meg van szövegezve megcáfolja ezt az érvet. Attól már maga a javaslat sem akar — nem akarom mondani, hogy nem mer — eltérni, — bizonyára mégis az a nagy bírói lelkiismeret, az a nagy jogászi lelkiismeret amelyet igazságügyministerünikben is tisztelhetünk, tiltakozott az ellen, — hogy ezzel az intézkedéssel ne legyen reparálható a csatlakozásnak behozni kívánt intézménye. Elnök (csenget): Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy beszédideje letelt. Baracs Marcell: Kérem, kegyeskedjék a t. Ház 10 perc meghosszabbítást engedélyezni. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ehhez hozájárulni? (Igen!) A Ház a meghoszszabbitásra az engedélyt megadta. Baracs Marcell: T. Ház! A most tárgyalt szakaszban arra az intézkedésre méltóztatik akadni, hogy a csatlakozás tárgytalanná válik abban a pillanatban, amikor az alap jogorvoslattal élő a jogorvoslatot visszavonja. Hogyan? Ha az anyagi igazság érvényesülése érdekében adatik meg a csatlakozás joga, ha az anyagi igazság követeli meg, hogy a felsőbíróság a _ csatlakozásként bejelentett jogorvoslat alapján döntse el a peres kérdést, akkor még meglegyen a joga az alapjogorvoslat'al élőnek arra, hogy ő az anyagi igazság érvényesülését, amelynek jegyében ez intézményezve van, egyszerűen lehetetlenné tegye azáltal, hogy visszavonja az ő eredeti jogorvoslatát? Mit jelent ez? Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy tehát tényleg alkunak lesz helye a büntető igazságszolgáltatásban. A büntető igazságszolgáltatásban megnyilvánuló állami méltósághoz hozzá nem illeszthető, hozzá nem simítható bizonyos alkudozás fog előállni azon a ponton, hogy most, ha a csatlakozás bejelentetett, visszavonja-e az illető a bejelentett per« orvoslatot, igen vagy nem? Méltóztatik tehát szinte dialektikai okszerűséggel megállapítani azt, hogy a csatlakozás- bejelentése egyszerűen arra szolgál, hogy a jogorvoslattal élőt intimidái ják, hogy saját jogorvoslatát visszavonja Nem méltóztatik-e elképzelni azt, hogy amikor az anyagi igazság érdekében akarják ezt a csatlakozást intézményezni, igazában az anyagi igazságot ölhetik meg, mert a félónk vádlottat, aki előtt már most a csatlakozási perorvoslat folytán egy súlyosabb ítéletnek ontológiai lehetősége fenforog, rábirják arra hogy visszavonja azt a jogorvoslatot, amelytől az első birói ítélet által megbántott becsületének és szabadságának helyreállítását kérheti? T. Ház, ez egyenesen az anyagi igazságot fogja ülése 1927 december 7-én, szerdán* 251 megölni. S ne feledkezzünk meg egyről: elvégre él a lelkünkben az a szinte anyatejjel belénk szítt, az élet és az iskola és tanulmányaink és egész erkölcsi felfogásunk és kultúránk előtt belénk nevelt, belénk oltott tudat, hogy inkább meneküljön száz bűnös, mintsem egy ártatlan lakoljon. Ez az intézmény pedig módot fog adni, hogy ártatlanok lakoljanak, mert akivel szemben a királyi ügyészség nem élt a perorvoslat jogával, az nem lehet súlyosan bűnös, az méltán gondolja, hogy az ő sérelmei várnak orvoslásra odafenn, és el fog riadni sérelmei tovább orvoslásának szorgalmazásától akkor, ha ilyen súlyosabb lehetőségekkel áll szemben. Ha lemérjük immár, t. Ház, azt a látszatlehetőséget, amelyet az anyagi igazság érvényesítésének jegyében tártak a Ház elé azért, hogy a csatlakozás intézményét megokolják és lemérjük azzal a valósággal, amelyet nekem volt alkalmam a Ház elé tárni: az anyagi igazságnak, a büntető jogszolgáltatásnak mélységes, a lelkekben élő és a lelkekből bármilyen szakasszal ki nem pusztítható alapelveivel ellenkezik az, amit a csatlakozás intézménye behozni kíván. Látszat-előnyök, — igazában azonban az anyagi igazságnak óriási hátránya fog ebből előállani és ezért csatlakozom Györki Imre képviselőtársam azon indítványához, hogy ez a szakasz a törvényjavaslatból kihagyassék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Senki sincs feliratkozva! Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Pesthv Pál igazságügyminister: T. Képviselőház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy ennek a szakasznak semmi más célja, semmi egyéb feladata az én elgondolásom szerint nincs, mint az anyagi igazságnak érvényrejuttatása. Koncedálom Baracs Marcell igen t. képvij selőtársamnak most, a beszéde során legutolsó kifogásként felhozott azt az érvelését és abban osztozom, hogy a szakasz első bekezdésének utolsó mondata — »a bejelentett perorvoslat visszavonása esetében azonban a csatlakozás hatálya megszűnik« — azt a látszatot kelti, hogy ez a perorvoslatok lecsökkentésének célzatát szolgálja. Épen ezért meghajlom az igazság előtt és a szakasznak ezt a mondatát a magam részéről elejtem, fentartom azonban a szakasz további részét. Itt megint messzebbre kell visszanyúlnom. Nevezetesen már az általános vita során foglalkoztunk az inkvizitórius eljárással és az abból kifejlődött akkuzatórius eljárással. Az inkvizitórius eljárás ellen a küzdelem azzal a céllal folyt, hogy a vádlottat a maga terhére való bizonyitékszolgáltatásra kényszeríteni ne lehessen. Ebből fejlődött ki és ment át az, akkuzatórius eljárásra a büntetőeljárás. Már most, amint az általános vita során kifejtettem, itt bizonyos túlhaladás történt azon a vonalon, amely vonalig a bűnvádi perrendtartás a maga rendelkezéseivel elmehetett volna az igazság kiderítése érdekében. Mert minden bűnvádi eljárásnak kettős feladata van: az első és főfeladata az, hogy megteremtse azokat a módokat, azokat az eszközöket, amelyek mellett az igazság kiderittetik, emellett azonban gondoskodjék arról, hogy az igazság kiderítésében olyan eszközök, amelyek az egyén szabadságát, az egyén jogát a célon túlmengleg sértik, ne alkalmaztassanak;,