Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-100

£24 Az országgyűlés képviselőházának gyár közélet még nyugtalanabb vált. Azt is meg kell állapitanom, hogy ma már a sajtó hangja sokkal nyugodtabb, sokkal fegyelme­zettet), és ho?y azon az úton van, mely őt mél­tóvá teszi annak a nemes hivatásnak betölté­sére, amelyet mi mindannyian örömmel lá­tunk és elvárunk. T. Képviselőház! Nem fejezhetem be fel­szólalásomat anélkül, hogy köszönetet ne mond­jak Gál Jenő t. képviselőtársamnak azokért a szavakért, melyekkel a független magyar bíró­ság működéséről megemlékezni szives volt. Azt mondotta az én igen t. képviselőtársam: {olvassa): »Márpedig nem kell szégyenkezni ebben az országban; itt olyan birói kar van, amely kiállja tudásra és jellemszilárdságra az egész világgal a versenyt. Bocsánatot kérek, erről nem lehet beszélni, azért, mert a birói Ítélet indokolása a világ areopagja elé kerül, és én még nem láttam, hogy a magyar bíró Ítéletei nem a^ tudomány igaz világításában jelentek meg és ne a jo* 1 ! meggyőződés erejét hirdették volna külföldön. A magyar bírák tehát megérdemlik, hogy a kiválóság jelzőjé­vel ilettessenek«. Gál Jenő igen t. képviselőtársam illetékes ennek a nyíl átkoz atnak megtételére, mert hi­szen élete javarészt a bíróság termeiben töl­tötte és közvetlen-közeiről volt alkalma meg­ismerni és megbecsülni a bíróság működését. Örömmel csatlakozom ezekhez a kijelentések­hez. A háborút és forradalmat átélt ember ne­hezebben viseli az igazságot s az igazsászol­gáltatás feladata is megnehezült. A független magyar birói kar azonban mindig önzetlenül és becsülettel teljesítette kötelességét. (Györki Imre; Lásd a Surgoth-féle ítéleteket!) És akik ezt a kart igaztalanul támadják, azok ne fe­lejtsék el, hogy felettünk oly szörnyű vihar száguldott át, amely senkin, elsősorban önma­gunkon sem maradt hatás nélkül. (Propper Sándor: Sur?othra nagyon hatott, túlságosan hatott! — Györki Imre: És néhány társára!) T. Ház! Tisztelettel, bizalommal és szere­tettel kell néznünk a magyar biró működése felé, mert alkothatunk mi ebben a teremben még olyan nagyszerű törvényeket is, a törvé­nyekbe a szint, a lelket, az életet az igazságot a biró önti bele. (Ugy van! jobb felől.) A biró működése az a sziklaszilárd alap, amelyen en­nek a nemzetnek jogrendje nyugszik. Tisztelettel kérem a javaslat elfogadását! (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon s a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kö^etk^zik a határozathozatal. Kér­dem r a t. Házat, méltóztatik-e a letárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében > álta'ánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedienek felállni! (Megtörténik.) Több­ség. A Ház a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében .,. (Propper Sándor: Huszonkettő a többség! — Györki Imre: Ez nagyon gyenge többség!) Csendé* kérek! Szem­mel látható! ÍPropper Sándor: Huszonkét kép­viselő fogadta el az uj büntetőnovellát, ezt jó lesz leszögezni!) Csendet kérek, Propper képviselő ur! A Ház a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében álta^nossáp'ban a rés/Vtes táro-^alés a^píául elfogadta. (Fothenstein Mór: Még jó* hogy egypár kor­mányttámogató párti is jelen volt!) Csendet kérek, képviselő ur! .•'.. , Most dönteni kell a vita során beadott ha­tározati javaslatokról. A beadás sorrendje 100. ülése 1927 december 6-án, kedden. szerint következnék Farkas István képviselő ur I. számú határozati javaslata amelyben uta­sítani kéri az igazságügyminister urat. hogy a politikai amnesztiáról sürgősen terjesszen elő törvényjavaslatot. Minthogy azonban ez a határozati javaslat érdemben azonos a képvi­selő urnák azzal a határozati javaslatával, amelyet a Ház folyó évi április hó 6-án tartott ülésében elvetett, igy a képviselő ur I. számú határozati javaslatát a házszabályok 222. §-a értelmében szavazás alá nem bocsátom. (Moz­gás a szélsőbaloldalon.) Következik Farkas István képviselő ur II. számú határozati javaslata, amelyben utasítani kéri az igazságügyminister urat, hogy a halál­büntetés megszüntetéséről törvényjavaslatot nyújtson be. Az igazságügyminister ur óhajt nyilat­kozni. T*esthv Pál igazságügyminister: T. Képvi­selőház! Tisztelettel kérem, méltóztassék ez­időszerint ezt a javaslatot elutasitani. (Prop­per Sándor: Gold bácsinak kell az állás!) Pa­rancsoljon beszélni a képviselő ur, és akkor én leülök. ( Tisztelettel kérem a javaslat elutasítását azért, mert az egész nemzetközi büntetőjogban egy^nagyon vitatott és sokat vitatott kérdés a halálbüntetés eltörlésének kérdése, ez a vita azon­ban még nem érett odáig, hogy ebben a kérdés­ben állást lehetne foglalni. (Farkas István: Dehogy nem!) Hiszen csak utalok egyes álla­moknak ebben a kérdésben a legközelebbi idő­ben történt állásfoglalására, igy Németorszá­géra, amely állam szintén a halálbüntetés ez­idcszerinti fentartása mellett határozott. Ezekből az indokokból tisztelettel kérem, méltóztassék a határozati javaslatot elutasi­tani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a, t. Ház ezt a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat. akik elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot mellőzi. (Mozgás a szélsőbaloldalon, — Farkas István: A kereszténypárt nem sza­vaz mellette!) Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavas­lat címét, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Várnai Dániel: Mi lesz az amnesztiával?) Elnök: Következik: I. fejezet... (Zaj a szél&n­baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak nyugodtan meghallgatni! (Rotfienstein Mór: Nem lehet!) Következik I. fejezet. A büntetőjogi érték­határoknak pengőértékben megállapításáról és a pénzbüntetés szabályozásáról. I. A büntető­jogi értékhatároknak pengőértékben megálla­pítása. 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. §. szövegét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa az l.§-t. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani 1 (Nem!) — Györki Imre: Szólani kívánok!) Az 1. §. meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. (Zaj és felkiáltások a szélsőbalcldalon: Györki Imre kivan szólani!) Kérem, elkésve je­lentkezett! (Györki Imre: Bocsánatot kérek, nem!) Már kimondtam a határozatot. (Györki Imre: A jegyző ur nem nézett ide! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni!

Next

/
Thumbnails
Contents