Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-98

AZ országgyűlés képviselőházának 9$. A Lombroso, Garofallo és Ferry által 50 esztendővel ezelőtt a (klasszikus büntetőjog alapelvei ellen indított reformmozgalom nem ingatta meg ugyan a tételes jog ma is fennálló oszlopait, az igazságos megtorlás, a bűncselekmény súlyával és a tettes alanyi bűnösségével arányban álló büntetés gondolatait, de e mozgalom által megszületett a büntetőjog korszerű reformjának gondolata, az a törekvés, hogy többet foglalkozzunk a bűntettesek egyéniségével, a társadalom hatályosabb védelmének gondolatával. Megszületett a bűntettek elkövetői osztályozásának és a különböző csoportokba tartozókkal szemben való különböző elbánásnak, az egyéniesitésnek, az individualizálásnak nagy eszméje és ezt az elvet, ezt a nagyszerű törekvést irták zászlójukra, mondhatnám a művelt világ büntetőjogászai közül a legnagyobbak, a List, Prins és Van Hamel által 1889-beu megalkotott Nemzetközi Bűnügyi Egyesület. E világhirü bűnügyi egyesület megfontolt, buzgó akciója koveiktztében immár Európa, sőt a művelt világ köztudatává vált az, hogy igenis szükségünk van a pénzbüntetés behozatalára, hogy igenis szükségünk van különösen az igen rövid tartamú szabadságvesztés büntetés kiszorítására, mert a rövid ideig tartó szabadságvesztés büntetés veszedelmes magára a szabadságvesztés büntetéssel sújtottra, de veszedelmes magára a társadalomra nézve is azért, mert a rövid ideig tartó szabadságvesztés büntetéssel sújtott tettesek rendszerint nem megrögzött, nem hajlamból bűncselekményt elkövető emberek, hanem egy-egy alkalom, egy-egy inger behatása folytán követtek el bűnt, hiszen jó emberek, lelkileg romlatlan emberek is követhetnek el bűncselekményt. Ha pedig ezeket különösen olyan szabadságvesztés büntetés végrehajtására szolgáló intézetekben vagyunk kénytelenek tartani, amilyenek sajnos, nálunk is vannak, ahol ötven esztendő óta nem tudjuk megvalósítani, hogy a büntetőtörvénykönyv által megállapított módon a fegyházban, a börtönben, a fogházban, javítóintézetekben elkülönítve töltessük ki a szabadságvesztés büntetését a különböző bűntettesekkel, akkor ezek az elemek könnyen veszélyessé válhatnak a társadalomra. így a börtönbüntetésre itélt, sokszor együtt van a fegyházra itélttel, sőt a fogházra itélt is együtt van mindkét kategóriával. Ezt látva, igen sokszor fájdalommal kellett megállapítani azt, hogy a rövid ideig tartó szabadságvesztés büntetés nem a megjavításra, hanem a megmételyezésre alkalmas, a megmételyezett emberek pedig veszedelmévé váltak annak a társadalomnak, amelynek védelme érdekében alkalmaztuk az illetőre a büntetést. Dé nem uj ez a javaslat magyar szempontból sem. A legkiválóbb büntetőjogászok is egyetértenek abban, hogy a rövid ideig tartó szabadságvesztés büntetést igenis fel kell cserélni a pénzbüntetéssel, az pedig teljesen vitán felül áll, hogy a büntetőtörvénykönyv a pénzbüntetéseknek különösen mellékbüntetésként való alkalmazása terén teljesen önkényesen, — hogy ugy mondjam — ötletszerűen járt el. Nem Csemegi kisebbítése, ócsárlása ez, amiképen az egyik tisztelt közbeszóló képviselőtársam ezt meg kivánta állapítani. Csemegi Károly nagysága egyáltalában nem a pénzbüntetési rendszerben, hanem igenis abban áll, hogy ő helyesen állapitotta meg azt, hogy mi a bűncselekmény, hogy mely cselekmények azok, amelyek veszélyeztetik a társadalmat, ő helyeßen, tömören, szinte lapidárisan állapilése 1927 december i-en, csütörtökön. 173 totta meg a bűncselekmények körén belül az egyes bűncselekményeknek a tényálladékait, az egész világon a legkiválóbban. Ebből a szempontból voit Csemegi Karoiy kódexe világhirü és kiváló, sőt még ma is azt mondhatjuk, hogy ma sincs kiválóbb vetélytársa a legujaDb, a legmodernebb büntetőtörvények körében. De amennyire áll ez a kiválóság, ismétlem, a bűncselekmények meghatározási körére, épen ugy áll az, hogy a legrosszabb volt már megalkotása időpontjában a büntetőtörvénykönyv» a pénzbüntetések meghatározására, kiszabására vonatkozó rendelkezések tekintetében. Három bűncselekmény van, három vétség van, amelyre főbüntetést rendel el a büntetőtörvénykönyv, és körülbelül 20 bűntett és kerek számban körülbelül 60 vétség van, amelyre mellékbüntetésként pénzbüntetést rendel el a büntetótörvénykönyv. Es ha azt nézem, hogy van-e ebben valami elvi alap, vagy valami rendszer, akkor azt tapasztalom, hogy a testi sértések egyikénél, másikánál nincsen t pénzbüntetés és pedig épen a súlyosabbaknál ,mncsen, az enyhébb testi sértésnél, a testi sértés vétségénél pedig van. Egyfelől tehát rendszertelen az, hogy az egyik testi sértésre van pénzbüntetés, mint mellékbüntetés, a másikra azonban nincs, másfelől nincsen elvi alap, nincsen indok, mert hiszen a testi sértések rendszerint nem nyereségvágyból, nem vagyoni haszonszerzés végett követtettek el. Viszont, ha a vagyon elleni bűncselekményeket nézzük, ahol nyilvánvalóan vagyoni ok, nyereségszerzési vágy az elkövetés motívuma, — igy például lopásnál, sikkasztásnál, rabiásnál, csalásnál, okirathamisitásnál, — ezeknél nem találunk pénzbüntetést. Igen sok fejtörést okozott a legkitűnőbb biráknak is az, hogy ugyanazon nemű bűncselekmények egyikénél van pénzbüntetés, a másikánál nincs. Teszem azt, a súlyos testi sértés bűntetténél nincs pénzbüntetés. Ha mármost a bíróság a büntetőtörvénykönyv enyhítő szakaszával, a 92. §-szal a súlyos testi sértés bűntettét, testi sértés vétségévé korrekciönálja, kérdés, hogy vájjon akkor kell-e kiszabni pénzbüntetést, avagy nem. Egymásután hozta meg a rendszertelenség miatt mind az alsó, mind a felsőbiróság a maga elvi határozatait, a Curia a maga döntvényeit. De később ezek a döntvények téveseknek bizonyultak és ezeket ujabb döntvényekkel kellett megváltoztatni A novella igen helyes ujitást hoz az által is, hogy eltörli a kettős pénzbüntetést. Mi értelme volt annak, hogy főbüntetésként és mellékbüntetésként is pénzbüntetést szabott ki a bíróság? Semmi értelme sem volt. De rendszert teremt ez a novella abban a tekintetben is, hogy miképen történjék a kiszabott pénzbüntetés átváltoztatása behajthatatlanság esetén. A zavaros években — igy nevezhetem azokat az időket — a háborút, a forradalmakat követő években a ministeri rendeleteknek egész légiója jelent meg, de törvényt is hoztak, amelyek mind ujabb és ujabb értékhatárokat állapítottak meg és az átszámitási kulcsoknak — vagyis, hogy mennyi pénzbüntetés helyett mennyi szabadságvesztés büntetést tartozik kiállni a tettes, amennyiben behajthatatlan a pénzbüntetés — egész légiója állapíttatott meg. Mindezt megszüntette a büntetőnovella-javaslat. Megszüntette egyfelől az által, hogy pengő alapon egységesen állapitotta meg a pénzbüntetést, egységes kulcsot állapított meg az átváltoztatásnál követendő eszközül, amelynek birtokában a bíróságnál most 27*