Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-92

6 Az országgyűlés Jcépviselöházának düzniket mind szereltetni. Ez lehetetlen; a kevert benzinre más düzni kell, mint a tiszta benzinre. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: 10% -os spiritusznál nem kell!) A szakértők mondják, hogy át kell szereltetni. Ha kimegyek a határon, akkor kénytelen leszek a düzniket visszaszereltetni és újból felvenni a tiszta benzint. Őszintén szólva, inkább volnék hajlandó nemzeti ajándékot adni a szeszkartellnek, minthogy egy nagy nemzeti vagyont kockáztassunk, egy . műszakilag át nem gondolt, kétségkivül a kísérletezés stádiumában levő álláspont elfogadásával. Merem állítani, hogy a kérdés műszakilag még nincs eldöntve, még ankétet sem tartottunk, csak Schimanek professzor ur adott véleményt. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Dehogy, a technológia!) Engedelmet kérek, nekem ez nem elegendő; én tisztelem Schimaneket, — most mondtam, hogy a karburátorját elfogadnám, ezzel tehát kétségen kivül honoráltam az ő karburátor! alkotását — de az empirikus tapasztalatokat nem pótolhatja nekem akár a zsenialitásával sem. Ezt a magam részéről aggályosnak tartom a legnagyobb mértékben. Azután problematikus már azért is, mert hiszen mondottam, hogy importtal lesz összekötve. Ezt a francia szabadalmat meg kell vásárolni. (Szilágyi Lajos: Erről nem volt szó a tárgyaláson!) Ez az import kétségen kivül rontani fogja kereskedelmi mérlegünket. (Pey

er Károly: Fontos az, hogy a spiritusz fogyjon!) Miért nem lehetne megfizetni az illetőnek, hogv megveszem, de nem teszem be az autóba? Miért legyen kénytelen az autótulajdonos tönkretenni esetleg az autóját? Mert tönkreteszi, merem állítani, hogy tönkreteszi s egy nagy nemzeti vagyon fog elpusztulni. Megrozsdásodnak benne a hengerek, megrozsdásodik a karburátor, a düzni is megrozsdásodik; miért legyünk kénytelenek egy nagy autóvagy ont tönkretenni? Azért inkább támogassuk a szeszkartellt. adakozzunk! (Szilágvi Laios: Adakozzunk a szegény szesztermelőknek!) Hogy ez a kérdés nincs még műszakilag eldöntve, hivatkozom Szabó Gusztáv vizsgálatainak legújabb eredményeire, aki szintén műegyetemi tanár, tehát Schimanek professzor urnák kollégája. Nekem csak szabad reá hivatj koznom. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Miért ne!) Nemcsak Schimanek professzor ur szakvéleményét fogadhatom el egyedül. Szabó professzor ur azt mondja, hogy vizsgálat tárgyává tette és a legnagyobb aggállyal tekinti a keverést. Ez katasztrofális üzemzavarokat okozhat. Azt mondja, hogy csakis a kettős karburátorral oldható meg a kérdés, ebben az esetben állítja, hogy 30%-os üzemanyagmegtakaritás lesz. A kettős karburátorokat megcsinálhatja a magyar autógyár az uj autókonstrukcióknáh Tehát megcsinálhatjuk, megpróbálhatjuk a kettős karburátort. Hiszen a magyar autóipar még gyermekcipőben jár. Vegyenek a magyar autógyárak világszabadalmas és ne harmadrangú licenceket, mint amilyen a cseh Rába; vegyenek elsőrangú licenceket. A fejlődés utj cl EL kipróbált licenc és gyártassanak itt benn kiváló márkákat és ott próbálják meg a kettős karburátort. Lehetséges, hogy olyan ujitás útját teremtjük meß: az autóépítés tekintetében, amelyet a külföld is követni fog. Mert ha igaz Szabó Gusztávnak az a tétele, hogy 30%-os üzemanyagredukciót jelent az ő kettős karburátor rendszere, miért kötjük magunkat az övéhez, mindenki ilyet 92. ülése 1927 november 22-én, kedden. fog venni és sokkal nagyobb lesz a megtakarítás. Szabó Gusztáv azt mondja (olvassa): »Tapasztalataim alapján azt állitom, hogy katasztrofális bajokat okozhat a keverésnek az a hátránya, hogy már csekély mennyiségű víz is könnyen alkatrészeikre bonthatja és súlyos üzemzavarokat vonhat maga után«. Ezt mondja ő. Engedelmet kérek, ha én, a jogász hivatkozom a műegyetem szakprofesszorának erre a véleményére, akkor méltóztassanak koncedáhii, hogy ezt a kérdést nem lehet csak olyan egyszerűen elintézni anélkül, hogy a szakkérdés előbb ne legyen tisztázva. Miért utánozzuk mi Franciaországot, ha egyszer ez a keverés Franciaországban sem felelt meg a beléje helyezett várakozásnak? Mert a francia tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez nem gazdaságos, már pedig, ha mi a gazdaságosságot akarjuk szem . előtt tartani, akkor ezt a kérdést előbb műszakilag kell eldöntenünk. Kötelességemnek tartottam ezeket az aggályaimat itt a plénum előtt is hangoztatni, hogy ez a kérdés valóban jól me? legyen fontolva. Nagyon kérem a kereskedelemügyi minister urat, hogy mielőtt ő rendeletét kiadná a szesz- és benzinkeverés tárgyában, méltóztassék a szakértőiknek ezt a vitáját dűlőre vinni, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Àzt igen!) méltóztassék őket összehozni, tessék ezt a kérdést megoldani, és nem kockáztatni multimilliárdokra menő nemzeti vagyont azzal, hogy egy rosszabb keverékkel gépeik tönkretételére kényszerítsék az autótulajdonosokat. Most pedig felszólalásom tulajdonképeni tárgyára fogok áttérni. Tudniillik még az utakkal kanosolatban akarok néhány megjegyzést tenni. Nagyon kérem a minister urat, hogyha mi autó-utakat építünk, akkor méltóztassék sürgősen intézkedni, hogy vége legyen annak a viszálykodásnak, amely az albérletesek és a főbérlők között az utmegielölés kérdésében dul. Az utak megjelölésére állitólag az Automobil Klub vállalkozott s itt az albérletesekről van szó, az egyes benzinkutak tulajdonosairól. Végeredményben nekünk az a fontos, hogy az utak, a községek és az útirányok mielőbb megjelöltessenek. Lehetetlen állapot, hogy a magyar községek ne legyenek sehogy megjelölve, hogy ne tudhassa az utas, milyen községbe jön. Hogyan akarunk idegenforgalmat addig... (Meskó Zoltán: Először utat kell csinálni!) arról már beszéltem, de akkor nem méltóztatott itt lenni. Most arról beszélek, hogy meg kell jelölni a községeket és az utakat, hiszen ez nem is sokba t kerül. Ha az ember kint jár a külföldön, látja, hogy minden faluban meg van jelölve a falu neve, ott állanak az útirányok és hogy onnan mennyi idő alatt ér az illető a városba. Térkép nélkül orientálódik mindenki a svájci, német és osztrák faluban. Ha viszont idejön egy külföldi látja

f> hogy a falunak nincsen neve, mert a tábláját a falubeli suhancok már rég leparitytyázták, nem tudja milyen faluba érkezik, stb. Az utmegjelölést a legsürgősebb fontosságúnak tartom. Necsak szónokoljunk az idegenforgalomról, hanem gondoljunk arra is, hogyha az az idegen poros, komisz, gödrös országúton vagy nem jön ide, vagy ha már egyszer idehozzák például a Balatonra, soha többé nem jön vissza. Még az uj balatoni körút sincsen megfelelően kidolgozva, annyira dobálja az embert a kocsiban az ut. Pompás mérnökeink vannak s épen ezért nem tudom akceptálni, hogy az utaink ilyenek legyenek, amilyen az uj balatoni körút is. Lehetetlen, hogy ne tud-