Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-97
156 Az országgyűlés képviselőházának 97. ték szüleikkel együtt jelenjenek meg. Miután délután litánia volt a faluban a templomban, tehát ide mentek el a leventék a szüleikkel együtt. A templomban ez alkalommal egy esküvő is volt. Aki a falusi életet ismeri, tudja nagyon jól, hogy egy faluban egy lakodalom esemény és ilyenkor a falu népe Össze szokott jönni. (Éry Márton: Első a kötelesség !) Majd arról is beszélünk ! (Propper Sándor: Huszár Károly szerint első kötelesség a házasság !) A leventék tehát ide mentek el és a lakodalmas násznépet nézték végig. Mire jöttek a csendőrök^ felirták a leventéket és elmentek ujabb utasitásért. Amikor visszajöttek, akkor a leventék közül egyik-másikat szuronyok közé fogták és ugy kisérték el őÜ et. Erre az eljárásra a lakodalmas násznép köréből megjegyzés történt. Ekkor a násznépre fogták a csendőrök a szuronyaikat (Propper Sándor: Ugy, mint Pesten!) és kijelentették, hogy ha valaki még megmozdul, vagy bármilyen megjegyzést tesz, annak következményei lesznek sőt azt is kijelentették, hogy beléjük fognak lőni. (Propper Sándor: Nagy vitézek!) Figyelembe kell venni, hogy olyan helyen történik a leventéknek ilyen módon való bántalmazása, brutalizálása, ahol rendkivül súlyos, hosszú időn át tartó testi munkát végeznek ezek a leventék. Történetesen ezek bányászok, akik szombat este 11 óráig vínnak munkában elfoglalva és akkor a báoyából gyalog mennek haza 15-20 kilométer távolságra, s mire hazaérnek, éjjel 2—3 óra van. Természetes tehát, hogy másnnp testileg teljesen fáradtak és a ieventegyakorlatokra nem a legszívesebben menne A. AZ illetékes fórumok azonban nem törődnek azzal, hogy a leventék testileg milyen fáradtak, milyen kimerültek, hanem megkövetelik, hogy vasárnap reegel a leventegyakorlatokra menjenek, a legkíméletlenebb módon büntetik őket. De milyen e etekben következnek be a büntetések? Ha valamely bányász agyon van gyötörve, el van fáradva és pihenni akar, nem megy el a leventegyakorlatra, akkor jönnek a büntetések, amelyek 5 peigotől 15—20 pengőig terjednek, s e mellé még néhány pofont is kapnak az eljáró szolgabíró úrtól. Nincsenek tekintettel arra sem, hogy ezek a bányászok egész nyáron alig 2—3 napot dolgoztak, tízetésük te >át olyan kevés volt, hogy a legminimálisabb létfentartásukat sem tudták biztosítani. Kuhájuk, cipőjük lerongyolódott és ami egyetlen ünneplő ruhájú« van, azt nem hajlandók tönkretenni a leventegyakorlatokban, mert olyan gyakorlatokat végeztetnek, hogy ruhájuk egynéhány gyakorlat után teljesen elpusztul, cipőjük tönkremegy. A sárba fektetik őket és a leglehetetlenebb dolgokat kívánják meg tőlük, semmire sincsenek tekintettel. Aki pedig — ismétlem — bármilyen módon ellenszegül, vagy nem tesz eleget a követeléseknek, legsúlyosabb büntetésben részesülMegtörtént pl. Lipíagerge községben, hogy a község lakossága egy idő óta teljesen ellenáll a leventézésnek azért» mert megunták a sok szekatúrát, az állandó büntetést. A levente-gyakorlatokra legújabban nemcsak a délutáni órákban rendelik ki az ifjúságot, hanem délelőtt is és figyelmen kivül hagyják azt, hogy az ifjak milyen kimerült állapotban vannak, Reggel 8 órakor sorakozó iok keli a községháza előtt és így kell eleget teuniök kötelességeiknek Ebben a községben ugy torolják meg az esetleges elmaradásokat, hogy a leventék szüleit a leglebete lenebb zaklatásoknak teszik ki. Pl. ebben a községben azelőtt senki sem törődött azzal, hogy az utcák takaritva vannak-e, vagy nincsenek. De mióta ez az ellenállás történt, azóta nagyon is figyelik, hogy kinek a háza előtt nincs az utca tisztán rendben tartva s ülése 1927 november 30-án, szerdán. akkor az illetőre büntetést vetnek "ki. (Éry Márton : Ez ellen nem lehet kifogás !) Az utca tisztántartása a község kötelessége. (Zaj a jobboldalon.) Nem a járdáról, kocsi útról van itt szó. A kocsi utat sehol sem a háztulajdonosoknak kell takarítani, azt mindenütt a község, vagy a város takaríttatja. Ebből is kitűnik az, hogy ott vegzálják az illetőket és minden módot, lehetőséget megkeresnek, hogy ott, ahol a legcsekélyebb módon nem tesznek eieret a levente-kötelességeknek, a legkíméletlenebb módon zaklassák a községek lakosságát. (Zaj ) Igen jellemző az, ami Endrefalván történt. Itt meg kell említenem, hogy interpellációmban egy névbiba van, mert nem Mattyasovszky szolgabíró úrral, hanem Szécsény járás szolga bírójával történt ez az eset. Én ezt korrigálni akartam interpellációmban, de miután már a minister urnái feküdt interpellációm eredeti szövege, ennek értelme nem volt és igy erre most vagyok kénytelen rámutatni. Endrefalván ugyanis szeptember 24-én leventeversenyt akartak rendezni A verseny megkezdése előtt azonban megeredt az eső és erre a leventeoktatók és a többi felettesek a leventéket egyszerűen otthagyták az esőben a gyakorlótéren. Erre a leventék is széjjeloszoltak, mert nem akartak az esőben maradni. Később, amikor az eső megállt, elindultak a leventék össze-zedésére, benéztek a kocsmába is, és akiket ott találtak, összeszedték. Az egyik leventét, amidőn a csendőr a kocsmából előállította, a szécsényi járás szolgabirója pofonütötte. Ez a legény az igazságtalan pofon és a megszégyenítés miatt nagyon el lévén keseredve, dühében visszaütötte a szolgabirót és nagyobbat is talált ütni, mint amilyent a szolgabíró ütött, mert a szolgabíró a lábáról leesett. Erre mi történt ? A csendőrök közrefogták a leventét, elvitték, és midőn később szabadlábra került a rajtalévő nyomok bebizonyították azt, hogy milyen erőteljesen brutalizálták, bántalmazták azért, mert a rajta esett sérelmet, a törvénytelenül használt büntetést meg merte torolni. (Propper Sándor : Ez a jogos védelem!) Ilyen események történnek ebben a járásban és épen azért kell kérnem a minister urat, hogy a vizsga a tot a legsürgősebben ejtse meg és a megtorló intézkedéseket foganatositsa. Meg kell említenem azt is, hogy a hétfői nap folyamán táviratot kantám a balassagyarmati alispáni hivataltól, amelyben az alispán ur arról értesített, hogy a mai napra vizseálatot akar megtartani es felkér, hogy jelenjek meg Salgótarjánban és szolgáltassam be bizonyítékaimat. Én ennek a felhivásnak egyrészt azért nem tehetek eleget, mert interpellációmat minden körüménjek között el akartam mondani, másrészt azért nem, mert hétfőn, amikor a táviratot megkaptam, értesültem arról, — bár az alispán ur egy-két nappal előzőleg intézkedést tett a vizsgálat megtartására — hogy ugyancsak hétfőn, ugyanabban a járásban ujabb brutalitás történt és ez elvette a kedvemet attól, hogy Salgótarjánba menjek. Én ugyanis meg vagyok arról győződve, hogy ott úgyis hiábavaló minden megjelenés, mert a helyszínén azt csinálnak, amit akarnak. Meg kell említenem a következő esetet is. Fodor József a bányamunkások tisztviselője megjelent Mátranovákon. Mellesleg megjegyzem, hogy Salgótarjánból ez a Fodor József ki van tiltva, azonban a környéki községekből nincsen kitiltva. (Peyer Károly : Érdekes volna tudni, miért van kitilva!) Hogy miért van kitiltva, arról külön fogok beszélni. Egyszerűen azért van kitiltva, mert a Bányamunkások Szövetségének tisztviselője és ezzel meg van akadályozva, hogy Salgótarjánban a bányamunkások ügyeit intézhesse..
