Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-95

94 'Az országgyűlés képviselőházának 95. bűntette miatt kétévi s egyhavi fegyházra ítélték. Ebből a büntetésből 1926 március 9-én szabadult. Amint szabadult, elkezdte a bűncselekmények sorozatos elkövetését. 1926 áprilisában már Budapesten volt. Utána végig az egész országon betörve a községházára, mindenütt a községek pénztárait fosztotta ki. 33 millió, 5 millió, azután 6 millió. 40 millió, (B. Podmaniczky Endre: Jövedelmező!) 4,500.000 korona értékű, 500 000 korona értékű, 500.000 koronát meghaladó értékű különböző ingóságokat és pénzt tulajdonított el a pénztárakból április, május, június, július, augusztus, szeptember és októberben, mig végre novemberben letartóztatták és a biróság tizenháromrendbeli — mint látjuk, igen súlyos — lopásért négyévi fegyházra Ítélte. Szabadulni fog 1931 tavaszán, amikor folytatni fogja ott, ahol abbahagyta. T. Képviselőház! Ezek a megdöbbentő adatok arra mutatnak, hogy ilyen egyénekkel szemben a meglévő büntetőeszközök hatástalanok. Ezekkel szemben a határozott tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása csődöt mondott. Ezért van az, hogy a büntetőjogászok régóta törték a fejüket azon, hogy mi volna hát az az eszköz, amellyel ezektől az emberektől a társadalmat megszabadíthatnák. (Propper Sándor: A szociális viszonyok megjavítása! — Zaj a jobboldalon.) Észak-Amerikából indult el az a gondolat, amely azután a többi európai államok törvényhozásában is megvalósulás alá került, hogy ezekkel az emberekkel szemben nincs más védekezés, mint az egyszersmindenkorra való ártalmatlanná tétel. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Nem határozott tartamú szabadságvesztés büntetést, hanem szigoritott dologházat kell ezekkel szemben kiszabni, amely büntetés és biztonsági intézkedés és addig tart, mig az elitélt meg nem javul, tehát az elitélttől magától függ, hogy meddig tart. 1867-ben Észak-Amerika ezt az intézményt már megvalósította. A többi európai államok is — igaz, hogy csak a biztonsági részében, tudniillik a határozott tartalmú szabadságvesztés büntetés kitöltése után — ismerik a további fogvatartás intézményét, addig, mig az illető meg nem javul. Kétségtelen azonban, hogy ezzel a kérdéssel a legtöbb állam törvényhozása foglalkozott j és a börtönügyi kongresszusok 1900 óta rendszeresen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mig végül 1925 nyarán a londoni börtönügyi kongresszus kimondotta, hogy a megrögzött bűntettesekkel szemben egyetlen célravezető intézkedésnek a határozatlan tartamú szabadságvesztés büntetést tartja. Mert miről van szó itt t. Képviselőház

1

? A francia Code Poenale nyomán Európa törvényhozásai a XIX. században arra az elvre fektették a maguk büntetőkönyvét, hogy a biró a bűnösség megállapítása után köteles az elitélt alanyi bűnösséere és a cselekmény tárgyi súlva szerint a megfelelő határozott tartalmú szabadságvesztés-bünte+ést kiszabni, tehát az elitéléskor köteles megállapítani azt az időtartamot, ameddig az illető elitélt fogva legyen. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Ez a .o-ondolat annyira belénk oltódott, hogy azt mondhatjuk, hogy mi masnink büntető jogászok is első pillanatban gondolkodóba estünk a határozott tartalmú szabadságvesztés büntetések behozatala kérdésében, ami egyébként nem csoda, hiszen :

— amint látjuk — épen elég idő kellett Európa törvényhozásának arra, hogy ülése 1927 november 25-én, pénteken. belássa, hogy más védekezés nincs. Ez a gondolat tényleg olyan, hogy a büntetőjogász attól fél, hogy ezáltal a büntetőbiró kezébe oly hatalmat ad, amellyel embertársát életfogytiglan börtönbe juttatja. Ez az aggodalom az, amely miatt oly nehezen tört keresztül ez az elv, hogy ezekkel a közveszélyes, megrögzött bűntettesekkel szemben másként kell elbánni, mint egyéb bűntettesekkel szemben. Ezt a gondolatot azonban már rég áttörte a büntetőjog- és a büntetőtörvénykönyv. Hát a fiatalkorúakkal szemben mindig határozott tartamú szabadságvesztés büntetést^ szabunk-e ki, avagy nevelő, tanitó, javitó intézkedésekre szoritk ózunk? (Gál Jenő: Nagykorúságáig.) Vagy a megtévedt, a szenvedély, az alkalom által indított gyenge, gyarló bűnösre rögtön a szabadságvesztés büntetést alkalmazzuk-e, avagy nincs-e módunkban, a büntetés feltételes felfüggesztésével lehetőséget adni neki - a mesriavulásnoz*? Ha a vádlottak érdekében áttörtük ezt a büntetőjogi elvet, akkor áttörhetjük az egész társadalom biztonsága és megvédése érdekében is (Ugy van! a jobboldalon.) és nem szabad aggódnunk ma már a tekintetben, hoT igenis ez a határozatlan tartamú szabadságvesztés büntetés az egyetlen büntetési eszköz, amely bennünket a megrögzött bűntettesekkel szemben megvédelmez. Ezért mondja a javaslat, hoery a megrögzött bűntettesekkel szemben határozatlan tartamú szabadságvesztés büntetést kell kiszabni, ami elsősorban biztonsági intézkedés. A biró tehát a bűnösség megáll api tása után nw»i ró ki határozott tartamú fegyház vagy börtönbüntetést, hanem az illető szigoritott dologházba utalja, egyben a bűncselekmény súlyának s az elitélt egyéniségének figyelembevételével megállapítja azt a minimumot, amelyen belül nem szabadulhat. Ezt a • javaslat szerény véleményem szerint felettébb enyhe tartamban, három esztendőben állaoitia meg. ' Ez azt jelenti, hogyha a biróság által meghatározott minimum, amely azonban három évnél rövidebb nem lehet, eltelt, akkor az elitéltnek, ha megjavul, módjában van, feltételes szabadságra bocsáttatnia.. Ezeknek a megrögzött bűntetteseknek szabadságjogai tehát nincsenek teljesen eltemetve- mert hiszen a javaslat szerint az elitélttől füger. hogy a szigoritott dologházból mikor szabadul. A biró ugyanis, amikor megállapítja a bűnösséget, akkor körülbelül az alanyi bűnösséggel sa cselekmény tárgyi súlyával arányban megállanit eorv mi^ nimumot. Ezt mindenesetre ki kell tölteni, ez a büntetés. Ami azontúl következik, az biztonsági intézkedés, ennek tartama . az elitélttől függ. Ha megjavul, a feltételes szabadságra ajánltatni fog s az igazságügyminister szabadlábra helyezi. A törvényjavaslat szerint ha valaki r vagyon, élet és szemérem ellen három egymástól különálló és fűtetlen bűntettet követett el — ezek a garanciák: vagyon, szemérem, élet ellen háromszor kü^náHóan elkövetett bűntett — amely három bűntett közül kettőt öt éven h*»

1 ül kell elkövptni, s mindhárom bűntettet a 18-xk' életév betöltése után. s ha a biró megállapítja, hogy bűncselekményeket üzletszerüleg követi el, vasry bűncselekményre hajlamot mutat, — ezek azok a gyengébb heszámitásu emberek, akikkel szemben ma még szintén nincs más védekezésünk— akkor szigoritott dologházba utalandó amikor is a biró megállapítja az Ítéletben a minimumot, amely minimum azonban három évnél rövid pb h nem lehet. A szigoritott dologház lényege tulajdonképen az volna a büntetőjogi elgondolás sze-