Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-95

9-2 Az országgyűlés képviselőházának 95. ülése 1927 november 25-én, pénteken. len ügyekben is. (Farkas István: Ezt is ki akarják küszöbölni?! Hol marad az egyéni szabadság védelme?) Ha ez az állapot megszűnik, ha a vádlott tudni fogja, hogy bizonyos rizikóval jár az alaptalan fellebbezés bejelentése, akkor meg fogja gondolni, hogy je

7

entsen-e be fellebbezést és kétségtelen, hogy ezáltal a felsőbiróságok sok alaptalan és rosszhiszemű perorvoslattól szabadulnak meg. (

Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Közeledés a forradalmi bíráskodáshoz!) Az ugyanis bizonyos, hogy ez a csatlakozás, amelyt"! mi a felsőbiróságok teher mentesítését váriuk. bizonyos fokig rést üt a bűnvádi perrendtartásban ozidőszerint lefektetett büntetőjosri elveken, (Upy van! Ugv van! a szélsőbalcldalcn.) és különösen a vádlottnak szóló favor defensionis elvén. (Propper Sándor: Közeledünk a statáriáMs eljáráshoz!) Mélyen t. Képviselőház, méltóztassék ^azonban megnyugodni abban, hogy ez a büntetőnovellajavaslat ismét nem mond

< ujat, mert a favor defensionis elve a büntetőjogi irányokban már ré^en meghaladott állásnont. (Propoer Sándor: Akkor miért kell?) sőt törvényhozások is vannak, amelyek e'ié terjesztett javaslatban a csatlakozás intézménye igenis helyet foggal. De akárhogyan áll a dolog, annyi kétségtelen, hosrvha a vádlottnak nem is kedvez a csatlakozás intézménye, az igazsáernak mindpnesetre kedvez. Mert micsoda igazságszolgáltatás az, arnely a felsőbíróságok e'őtt csak azt az igazságot mondhatja ki, amelv a vádlottnak kedvez?^ Végeredményben a kir. ügyész vagy főügyész tévedése vagy elnézése a bünf^tnierazságszoleráltatás terén mesrköti a felsőbiróság közét, tehát igenis ha sérti az eddig a vádlott érdekéhen ismert kedvezményezési elvet, mindon esetre, nem sérti az jfrazságot, mert lehetővé teszi, hoery a felsőMrósáp" az előtte lévő ü"*vet a map-a teljességében fö

1 ül vizsgál at ,elé vihesse. (Pronner Sándor: Mindenesetre sérti a humanitást!) és ezzol az igazságszolgáltatás érdekeit segiti megvédeni. A javas

1 at második részének második főbb intézkedése a perorvoslatok korlátozása, amely azokra a töm eerü ervekre vonatkozik, amelyeket ma egves biró tárgyal le a kir. törvényszék e^őtt. Ezek az üaryek ma m^nd ^felkerülnek ^a kjr. Curiához: az egyszerűbb súlyos testi hértés. az egyszerű lopás, orerazdiasag. sikkasztás, csalás, bűnpártolás vétségei. Bár ki kell jelentenem, hnsrv annak, aki bajban van. a saját ü^ye a legfontosabb.^ és hop-v büntető ügyekben nincsen különbség- csekélyebb jelpntőségü va^y naaryohb jelentősép-ü üpyek között p>ert bünte+őüp-yek^en mindenkinek a becsületéről és szabadságáról lehet szó. mégsem zárkóztatom el annak megállapítását óh hogy igenis, ezek a törne «nicy ek a buntotojog^szok között általában bizonyos csekélyebb ielentősép'ünek látszó ü^-vekre vonatkoznak, és hoery ezekben az ügyekben ma már kiforrott r jogsrvakorlat van, és joe*i probléma és jop*i véleményeltérés ali^ forog: fenn. Ezek a tömepüsrypk a mai bün+etőü<ryek 80%-á+ képezik. Ha sikprül nekünk olyan n+at találni, amely lehetővé teszi, hno-y ezek a tömePügvek ne kerüljenek fel a kir. Curiához. vagy legalább egy részük ne kerüliön fel abban a pillanatban a kir. Curiát már nap-yrészhen tehermentesítettük. Ezt mondja ki a javaslatnak idevonatkozó rendelkezése akkor, amikor azt mondja. ho?y ea-vps^ biró elé tartozó üervekben, hq a királyi ítélőtábla Ítélete az első bíróság Ítéletét helybenhagyja, vagy csak enyhíti a büntetéskiszabási résziben, mondom, ezekben az ügyekben a további perorvoslatnak nincsen helye, Két egybehangzó Ítélet ellen tehát további perorvoslatnak nincsen helye, a királyi Ítélőtábla Ítélete ellen nincs további perorvoslatnak helye. Ellenben, ha az Ítélet akár a minősités, akár a bűnösség, akár a büntetés súlyosabb kiszabása tekintetében eltérő, akkor semmiségi panasznak is csak a büntetőperrendtartás 385. §-ának 1. a, és e. pontjaiban meghatározott semmiségi okokból van helye, valamint a szigorított dologházba utalásnak vagy nemutalásnak kérdésében. Kétségtelen tehát, hogy az ügyek nagy tömege ezzel az intézkedéssel a kir. Ítélőtáblák előtt végérvényesen befejeztetik. Senkise higvje egy pillanatig sem, hogy én mint büntetőjogász, vagy az igazságügyminister ur, mint az igazság legfőbb őre. el vagyunk ragadtatva ettől a rendelkezéstől, mert nekünk szintén meg van a magunk véleménye az egyesbirói ítéletek ellen emelhető kifogásokról, és minden perorvoslat korlátozásáról, amely az igazság sérelmével járhat. Azonban az adott viszonyok között és az adott helyzetben másképen nem segíthetünk. Segítenünk pedig: kell, tehát olyan helyen keressük a segítséget, ahol ez a legkevesebb bajjal, sérelemmel és hátránnyal járhat. Egyébként ezekben az ügyekben enyhébb formában ma is a királyi Ítélőtábla intézkedik legfelsőbb fokon, mert az ügyek a járásbíróságtól felkerülnek a törvényszékhez és harmadik fokon a kir. ítélőtábla Ítélkezik. Itt tehát lényegében alig van külömbség. me^t a lényeg mégis csak az, hogy a kir. Ítélőtábla mondja ki az utolsó^ szót az egész bűnügy minden részletére kiterjedő felülvizsgálattal. Hogy mennyire sürgős és szükséges ez a javaslat, azt legjobban ennek a második résznek utolsó intézkedése mutatja, amely kimondja, hogy a jelen törvényiavaslat törvénnyé válásának, iletőleg kihirdetésének napjáig a kir. ítélőtábla és a kir. Curia elé felkerüU ügyekben nem főtárgyaiásnak és tárgyalásnak, hanem rendszerint tanácsülésnek van helve. Igazi vérbeli büntetőjogász nem lehet az. aki nem érzi azt a súlyos sérelmet, amely ebben a szakaszban le van fektetve. Hiányozni foer ezekben az ügyekben a kir. Ítélőtáblánál és a kir. Curiánál a kir. főüsryész és a koron a ügyész, a vádlott és a kipróbált kiváló védői kar. Ne higyie tehát senki, hogy én nagyon el vagvok ragadtatva ettől a k^ny^-er és SZ^SÁO- folytán előállott intézkedéstől. (Pi-onoer Sándor: Akkor miért csinálják?) Bánk kényszerítik ezt az élet és az adott viszonyok, amelyek között másképen nem tudunk segíteni. Végre is mi foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és azt hiszem, hogy mi szakemberek mégis csak valamennyire megnyugtató alakjai lehetünk a büntető igazságszolg^l+atásnak abban a tekintetben, hogyha nem találunk más megoldási módot, akkor bizonyára nem tudunk más megoldási módot találni. Itt ugyanis nincs semmiféle politikum, itt nem a pártember és nem a kormányzati intézkedések szeretete vagy hódolata beszél belőlünk, hanem, mint jogászok tipin tudunk más orrosságot találni. S amíkőikén vtelen^k vagyunk ezt az orvoslást elfogadni, akkor mesrnyn^sznnk azéH. mort ezekben az ügyekben nyilvános tárgyalásnak és fő^árevalásnak van helye mindannyiszor, ahányszor csatlakozás történt, ahányszor a bíróság ezt szükségesnek tartja és ha a jelen törvény kihirdetésinek napját követő 35 napon belül a felek ezekben az ügyekben nvilvános fő tárgyalás, illetve tárgyalás tartását kívánják, tehát megvan a garancia, hogy ezekben az