Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-74
52 r ÀZ ofszággyütés képviselő házdnah nek a törvénynek szellemével ellenkezők lennének. Azt hiszem, t. Ház, hogy az otthonukból kiüldözött szerencsétlen honfitársainkkal szemben ennél humánusabb intézkedéseket a magyar kormány nem tehet (Ugy van! Ugy van!) és bizunk abban, hogy az utódállamokkal sikerül e tekintetben megegyezésre jutnunk, úgyhogy ezek a kifizitendő összegek a magyar államkincstár részére visszatérülnek. Ebben a reményben tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általános-, ságban, mint részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur nyilatkozni nem kivan, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem at. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 ? (igen!) Ha igen, határozatilag kimondom, hogy a Ház az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—10. §-ait, amelyek észrevétel né.lkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is elfogadtatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak inditványt tenni. Következik az apaállatok kötelező vizsgálatáról, szóló törvényjavaslat (írom. 156, 191.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Farkasfalvi Farkas Géza előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A hosszú háború, a forradalmak, a megszállások teljesen leszállították állattenyésztésünk szinvonalat. A nagyobb gazdaságok a rekonstrukciók terén igen szép eredményeket értek el, a kisebb gazdaságok, különösen pedig a népies tenyésztés azonban nem tudott a nehézségeken felülemelkedni. Ennek főoka az volt, hogy a forradalmak alatt a törvény tisztelete meglazult és a törvény ellenére, a törvény kijátszásával a zugfedeztetések nagyon elterjedtek. Az 1894 :XII. te., a mezőgazdaságról és a mezőgazdasági rendőrségről szóló törvénycikk intézkedései azonban már elavultak és nem engedik meg többé, hogy ennek a törvénycikknek intenciói érvényesíthetők legyenek. Immár teljesen elavultak továbbá az apaátlalok kötelező vizsgálatára nézve fennálló szabályok is és nem adnak módot arra, hogy a zugfedeztetések megakadályozhatók legyenek. Ezen kivan segiteni ez a törvényjavaslat, midőn az apaállatok vizsgálatának rendjét újra szabályozza (Várnai Dániel: Sok a törvénytelen csikó! — Zaj.) és a zugfedeztetésoket megakadályozni kívánja, mert hiszen ma már egyes vidékeken állattenyésztésünk produktumai nem egyebek, mint a legkülönbözőbb fajták leglehetetlenebb keverékei. (Ugy van! Ugy van!) A benyújtott törvényjavaslat 1. §-a a megvizsgálandó apaállatok körének megállapítását a földmivelésügyi ministerre bizza. Ezáltal lehetővé válik olyan apaállatok megvizsgálása is, amelyek eddig vizsgálatra elővezetné-, tők nem voltak. 74. ülése 1927 június 23-án, csütörtökön. Legfontosabb része ennek a törvényjavaslatnak és legerősebb ujitása tulajdonképen a jelenlegi állapottal szemben a 2. § és ezzel kapcsolatban a 8. §. A 2. § első pontja ugyanúgy, mint eddig is volt, kimondja, hogy a köztenyésztésre szánt apaállatok hatóságilag minden évben megvizsgálandók, a 2. pontja pedig azt mondja, hogy abban az esetben, ha egyes helyeken a zugfedeztetés nagyon el van terjedve, a földmivelésügyi minister elrendelheti az összes tenyésztésre nem szánt himállatok vizsgálatra való elővezetését. Ennek a szakasznak további bekezdései azután kimondják, hogy a vizsgáló bizottságokat miként szervezik meg és azoknak hatásköre milyen területre terjed ki, a részletes szabályozás azonban épen ugy, mint eddig, a földmivelésügyi minister hatáskörében marad. A 3. §-ban a vizsgálat a jelenlegi állapottal szemben ingyenessé van téve, hogy a gazdák a vizsgálattól el ne riadjanak. (Helyeslés.) A 4. § precizirozza, hogy a törvény szempontjából mi tekintendő tenyészapaállatnak. E szakasz második bekezdése szerint pedig a más területen igazolványt nyert apaállat csak abban az esetben használható köztenyésztésre, ha az azon a területen illetékes vizsgálóbizottság ujabb vizsgálat alapján a tenyésztésre szolgáló igazolványt érvényesiti. Ez azért fontos % hogy minden tenyészterületen csak az odavaló, az ottani viszonyoknak megfelelő apaállat legyen, tenyésztésre használható. Az 5. § ugy, mint a jelenleg is érvényben van, • kimondja, hogy köztenyésztésre csakis tenyésztési igazolvánnyal ellátott apaállat használható és egyben tisztázza a köztenyésztés fogalmát. Az eredeti javaslattal szemben' e tekintetben a bizottság uj szöveget látott szükségesnek, amely a következőképen szól (olvassa); »Köztenyésztésnek kell tekinteni a jelen törvény szempontjából különböző személyek tulajdonában (birtokában) levő állatok párosítását, kivéve amennyiben valamely tulajdonos (birtokos) a saját anyaálataihoz is használt apaállat, állattartás kikötésével szegődött éves alkalmazottainak anyaállataikkal való párositására átengedi.« A 6. és 7. § megállapítja a kihágásokat és az ezek felett való Ítélkezést a közigazgatási hatóságok mint büntetőbiróságok hatáskörébe utalja. A kihágásnál az elévülést 18 hónapban állapítja meg. AM elrendeli, hogy az elsőfokú büntetőbíróság a 6. § a) és b) pontjában megjelölt kihágások esetén az elmarasztalással együtt a kiheréltetési kötelezettséget is köteles kimondani. A kiherélés már äz 1894 : XII. te. értelmében eddig is megtörténhetett, azonban ezt nem a büntetőbiró mondotta ki, hanem a büntetés kapcsán a vizsgálatra felhívott járási mezőgazdasági bizottság. Ez a körülmény nemcsak elhúzta, hanem csaknem teljesen lehetetlenné tette a gyakorlatban a fedeztetések megakadályoztatását, különösen akkor, amikor az 1920: XVIII. te. 26. §-a megszüntette az eddig: működött járási mezőgazdasági bizottságokat és 10. §-ában ugyanilyen elnevezés mellett az érdekképviselet bevonásával ismét megalkotta a járási mezőgazdasági bizottságokat, azonban ezeknek a főszolgabíró és a gazdasági felügyelő tagja volt ugyan, azonban szavazattal nem birt, márpedig ezeket a teendőket csakis olyan hatósági egyének láthatják el, akik felül tudnak emelkedni a helyi és magánérdekeken, (Ugy van! Ugy van!) — amelyek
