Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-73
'Az országgyűlés képviselőházának azt a munkabéregyeztető hivatalt, amelyet annakidején megígért s amelyről rendelet is intézkedik, hogy legalább ezen keresztül iparkodjék beavatkozni abba, hogy a munkásság munkabére arányban álljon az életszükségleti cikkek árának emelkedésével. A kormány azonban nemcsak hogy ezt nem teszi, hanem egyenesen üldözi azt, ha a munkások a maguk erejéből törekszenek arra, hogy béreiket felemeltessék, holott ha van valami nagy nemzeti szempont, akkor a legnagyobb szempont az, hogy a tömegek keressenek, hogy fogyasztóképesek legyenek, mert ha fogyasztóképesek, akkor van forgalom s ott akkora a hiány, hogyha háromszor akkora lenne a kerestük, azt is azonnal ki kellene adniok s a közgazdasági életben forgalomba jutna. A kormány nincs jelen, választ nem kapok interpellációmra, de el kellett ezeket mondanom s hangsúlyoznom kell, hogy oly nagy a drágaság és ennek következtében a nyomorúság, hogy mindezért a bajért, amelyet ez elő fog idézni, a kormány lesz felelős. Elnök: Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. Következik Malasits Géza képviselő ur interpellációja. Kérem az interpelláció felolvasását. Fitz Arthur jegyző (olvassa): »Interpelláció a munkaügyi és népjóléti minister úrhoz, a győri lakásviszonyok tárgyában. Van-e tudomása a munkaügyi és népjóléti minister urnák arról, hogy mióta Győrben a Lakáshivatalit megszüntették, a kilakoltatások egymást követik? Eddig az utcán van négy család s a további kilakoltatások folyamatban vannak. Eddig több mint száz kilakoltatási kérvény fekszik a járásbirőság előtt. Minthogy a városi tanács a fenyegető hajléktalanság veszedelmével szemben tehetetlenül áll, szükséglakások építésére pénz nincs, hajlandó-e a minister ur sürgősen intézkedni, hogy Győrben az országban egyedülálló lakásviszonyokra való tekintettel 200 lakás épitésére a szükséges intézkedések soronkivül megtétessenek 1 ? Hajlandó-e a minister ur a győri lakásviszonyok megvizsgálására ministeri biztost kiküldeni? Budapest, 1927 június 21. Malasits Géza, képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! Szükségesnek tartom, hogy néhány szóval rámutassak a győri lakásviszonyokra. Köztudomású, hogy Győr ipari gócpont, gyárváros, s igy a lakosság természetes szaporulata is lényegesen nagyobb 1 , mint akármely más alföldi városé. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy Győrben meglehetősen sok menekültet helyeztek el, akik természetesen a meglehetősen kevés rendelkezésre álló lakást is elfoglalták. Mármost a bajok egész sorozata jött össze. Győrben bérház olyan értelemben, mint Budapesten, nincs, a legtöbb ház földszintes vagy egyemeletes, ahol a házigazda maga lakik. Ezek a házak a háztulajdonosok szegénysége következtében összeomlóban vannak, a legtöbb házról hull a vakolat s a házigazdának annyi pénze sincs, hogy házát tataroztathassa. A város próbál ugyan drága kölcsönökkel építkezni, ez azonban rendkivül kevés, úgyannyira, hogy ott, ahol a munkásnép túlnyomószámban él, pl. Győr-Ujvárosban, a legbotrányosabb állapotok vannak. A falak túlnyomó része összeomlóban van, nedves.^ Az emberek 73. ülése 1927 június 22-én, szerdán, 35 összezsufoltan laknak ezekben a lakásokban, úgyannyira, hogy közegészségügyellenes, tűzveszélyes a legtöbb ucea, ahol járunk. A legborzalmasabb negyede azonban Győr városának az u. n. »Gorkij«. Ez lápos területen épült a Kába partján, s az emberek százai nyomorúságos vittyilóban húzódnak meg, mint a cigányok valamikor 20 esztendővel ezelőtt. Ezekben a házakban ugy élnek oz emberek, hogy ennél a Kongó, avagy a Kilimandzsáró melletti négerek sokkal jobban élnek. Oly nagy városnak, mint Győr. igazán nem válik dicsőségére, hogy a város igen tekintélyes része, munkások és kisiparosok, ilyen borzalmas lakásviszonyok között élnek. De Győrnek van egy másik specialitása is. A Duna partján áll két hatalmas gabonaraktár. Az egyik a Strasser és König-cég, a másik a Schlesinger és Polakovits-cég raktára volt, ott gyűjtötték össze a gabonát, amely elszállításra várt. A lakásínség következtében ezeket a hombárokat átalakították lakásokká és pedig uey, hogy a falakat és a tetőzetet meghagyták és belül mindent fából csináltak. Ezekből lettek azután a lakások. Hogy ezek milyenek, arról csak egy pár szót akarok szólani. Az egyik^ házban van 52 konyha nélküli szoba. A szobák mérete négyszer négy méter, az ablakok hossza 80 centiméter, szélessége 50 centiméter, de olyan magasak, hogy létrával kell felmászni, hogy ki lehessen nyitni. Az ablakok szimplák, úgyhogy ott tüzelni alig lehet, vagy ha tüzelnek, az hiábavaló. Az udvari lakások valóságos börtönök, mert előttük hatalmas nagy ház van, sötétek, nedvesek, ugy hogy ott nappal is villanyt kell égetni, mert különben nem lehetne látni. A lépcsők, a mellékhelyiségek elrohadnak a nedvességtől. Hihetetlen bűz és piszok van abban a, házban. Az elektromos világitás szabadon fut végig, tehát tűzveszélyes. Egyszer már a városi tűzoltóparancsnok is tiltakozott az ellen, hogy itt emberek lakjanak, de a lakókat nem lehet kitenni,.mert hiszen ebben a házban 52 szobában 197-en laknak. Fürdőszoba nincs, mosókonyha nincs. A patkányok csak ugy hemzsegnek ott, és tucatjával vannak gyerekek, — én magam jártam ott, orvossal együtt, aki szintén látta, — akiken patkány marta sebeket tudtak felmutatni. (B: Podmaniczky Endre : Ki alakittatta át lakásokká?) A város. A másik házban 33 konyha nélküli szoba van s itt ugyanolyan állapotok vannak. A lakók egy kis szobáért, amely sötét, mint a börtön, nedves, bűzös, fizetnek 8 pengő 80 fillért havonkint, ami nem mondható épen soknak. (B. Podmaniczky Endre : Kinek ?) A városnak. (B. Podmaniczky Endre: Nem Strassernek?) Nem, kérem szépen, az nem kap érte semmit ; nem használta, tehát a város lefoglalta erre a közérdekű célra, a város egyszerűen átalakíttatta és most beszedi a lakbért érte, a lakóknak pedig jóformán semmit sem ad, mint egy ilyen fakalyibát, amelynek még az a rossz tulajdonsága is megvan, hogy a kémények a gerendák között mennek át és ezáltal ez a helyiség még tűzveszélyesebb és hogyha komolyabb természetű tűz ütne ki, az emberek ugy benneégnének, hogy tiz sem maradna meg belőlük. (Östör József : Mint annak idején a King-szinházban !) Ebben a börtönszerü házban az egyik lakrészben — 52 szobában — 197 ember, a másik lakrészben — 33 szobában — 173 ember lakik. Ilyen körülmények között Győr városának munkásai és kisiparosai rettegve várják azt a percet, amikor a lakások felszabadulnak, rettegve várják azért, mert amióta a lakáshivataít megszüntették Győrben, a járásbírósághoz valóságos I kálvária-járás van, egymásután vonulnak fel a
