Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-89
378 'Az országgyűlés Jcépviselőházának 89. ülése 1927 november 16-án, szerdán. A statisztika az állampolitikus szemében és kezében olyan, mint az orvos kezében a bőmérő. A modern orvosi tudomány nem tudná előkésziteni a betegség pontos leirását, ha nem volna segitségére egypár fontos orvosi műszer és eszköz, amellyel ő egészen biztosan megálIapitj a a különböző betegségek fokát. A statisztika is ilyen és én nem tudom elgondolni az államférfiúi, nem tudom elgondolni a ministert és a hatóság fejét anélkül, hogy a statisztikai eredmények ott ne legyenek asztalának egyik oldalán. Annyira fontos és lényeges az intézkedő embernek, a főnöknek kezében a statisztika, hogy enélkül modern gazdasági életet vezetni, pénzügyi politikát megoldani és szociális kérdéseket dűlőre juttatni nem is lehet. Ha a fejlődöttebb európai államokat nézem, ipari és mezőgazdasági szempontból azt látom, hogy adataik statisztikailag irtózatos módon fel vannak dolgozva. Hogy csak egy példát mondjak, Németországban a mezőgazdasági munka tekintetében a statisztikai tudományos adatgyűjtés odáig megy. hogy minden faluban meg van állaoitva, dűlők szerint, agyag- és egyéb viszonyok szerint az anyag és a talaj megvizsgálása, pontosan meg van mondva, hogy milyen műtrágya használható ebben vagy abban a dűlőben. Ott úgyszólván minden földnek, megvan a kémiai megvizsgálása. Amint Magyarországon a telekkönyvben meg lehet találni azt, hogy ez vagy az. kinek a földje, ki adott rá kölcsönt, mikor fizette ki, ki az örökös, amint ezt nontosan meg lehet állapítani a magyar telekkönyvben, ugyanúgy lehet Németországban megállapítani, hogy ebben és abban a dűlőben milyen műtrágya használtatik, milyen művelés a jó gazdasági szempontból és erről pontos statisztikai felvételek vannak. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Ezt nem a Statisztikai Hivatal csinálja!) Németországban a statisztika mezőgazdasági szempontból még ennek az anyagát is felöleli. Ez a feltétel nem is a Statisztikai Hivatal dol°"a, s én csak rá akarok mutatni, hogy minő mezőgazdasági eredményeket közölnek Németországban a statisztikai közlönyök az országgal. Rendkívül lényeges és fontos kérdés ez és ha Magyarországon is mezőgazdasági eredményeket akarunk elérni, ha mi a termelést irányítani akarjuk, ha nem bizzuk Szabolcsra, hogy annyi búzát vagy annyi burgonyát termeljen, amennyi épen belefér, és nekünk is erre az útra kell lépnünk. Aí konjukturák és a katasztrófák onnan erednek, hogy ezzel Magyarországon nem lehet törődnie senkinek, mert mi nem tudjuk irányítani a termelést, nem tudjuk tudjuk megmondani, hogy mit képes ez az ország felszivni maga, s mit vagyunk képesek elhelyezni a külföldön. A termelést tehát nekünk irányitanunk kell. A modern statisztika feladata az eredmények kutatása. Nem az érdekeltség, nem a tőke, nem a kartellek és nem a kapitalizmus érdekei szerint, hanem a termelés és fogyasztás érdekei szerint kell belenyúlnunk a gazdasági életbe. Ezt az elvet nem tudom másképen elgondolni, mint csak ugy, ha az első lépés statisztikai utón történik meg. Fel kell venni a statisztikát minden oldalon és minden téren azért, hogy a termelést magát képesek legyünk irányitani. De amikor ezeket az óriási feladatokat látjuk magunk előtt, rendkivül lényeges az. amire az előadó ur nasryon helyesen hivatkozott, hogy a Statisztikai Hivatalnak ez a feladata ugy legyen megszervezve, hogy fürge legyen, hogy gyorsan tudjon dolgozni, és ne legyen megnyomorítva. Ha egy országban valaminek elevennek kell lennie, akkci a statisztikusnak kell elevennek lennie, akkor a Statisztikai Hivatalnak kell mozgékonynay lennie ugy, amint a háborúban a gépfegyverosztagnak oda kellett mennie, ahol arra szükség volt, ahol a front áttörésétől kellett tartani, és ahogy oda ment a lovasság is ahol arra szükség volt, ahol gyorsan kellett cselekedni, ugy a statisztikusnak is ilyennek kell lennie, a nagy munka mellett könnyűnek kell lennie ott, ahol a bajok, a szimptomák felvetődnek, azonnal oda kell mennie a maga szakembereivel, hogy kutassa, keresse, hogy a számok adatait feltárja az államférfiak és a hatóságok előtt, hogy képesek legyünk a bajokba belenyúlni és megtalálni mindennek a receptjét. A Statisztikai Hivatal heorikus munkát végez. Ha valaki figyeli azt a rengeteg számoszlopot, figyelemmel kiséri azt az óriási munkát, amely erre a hivatalra hárul, hogy reggeltől estig a számok millióival birkóznak, az tudja csak megbecsülni azt az idegölő munkát, ami ott folyik. Összeadás, kivonás, a számok helyes összeállítása, helyes képvetítés, ez irtózatos és felelősségteljes munka. És mégis mit látunk 1 ? Azt, hogy egyik állami hivatal sincs annyira megnyomorítva, mint épen a Statisztikai Hivatal. Nagyon szeretném, ha a kereskedelemi minister ur ezt a mondatomat meghallgatná, ha ide figyelne most, amikor az egész nyilvánosság előtt be kell jelentenem, hogy aiz összesen 25 fogalmazó közül 14-et helyeztek B-listára. Tehát ebben a hivatalban, amely nagy feladatok előtt áll. amelynek fejlődnie kell, 25-ből 14-et B-listára tettek. Kihalási r rendszerrel állnak szemben, ahol nincs fejlődés. A tisztviselő maga. aki 10—20 esztendőt) eltöltött abban a hivatalban, rendszerint jó szakember'. Ha nem volna szakember, azzá kell nevelni és sok iskolázás révén kell embereket termelni erre a célra. Ha valaki figyeli az ott folyó munkát, láthatja, hogy a tisztviselők jó része, bár kiváló szakember, elkívánkozik onnan, el akar helyezkedni mindenfelé, mondjuk például a Munkásbiztositónál, stb.. mert látia, hogv nincs semmiféle fejlődés előtte, lezáródik előttük a haladásnak minden kilátása. Igv minden erővel arra kell törekednünk, hogyha valahol mód van reá, fejlesszük ezt a hivatalt. A minister ur nagyon helyesen cselekednék, ha megvizsgálná ezt a státust, azt az illetékesekkel megbeszélné, és minden eszközt megragadna arra, hoer abból a 25 fogalmazóból ne rakjanak 14-et B-listára, mert ilyen rendszert egyetlen hivatalban sem találunk másutt, csak épen a Statisztikai Hivatalban, holott épen ebben a hivatalban igen nagy munka folyik s az a közel jövőben az ország szempontjából egyik legfontosabb hivatalunk lesz. Nem szabat) megengedni, hogy a legkiválóbb szakembereket onnan kitegyék, — nem formailag' ugyan — mert lényegében ez történik, amikor az előrehaladás kapuját nem nyitják ki előttük. Nem lehet azt kívánni, hogy országoshirű szakemberek reggeltől-estig végezzék ezt a fontos munkát, és amellett olyan legyen a helyzetük, hogy mégis elkívánkoznak onnan. Össze kell gyűjteni az ország legkiválóbb szakembereit, oda kell hívni minden embert, aki ezen a téren feltűnik, akinek e munkához érzéke van. Nem szabad innen szanaszét engedni az embereket, nem szabad megengedni, hogy a szakembereknek ez a társasága szétrobbanjon. A Statisztikai Hivatal jóllehet meg van nyomorítva, mégis óriási nagy munkát végez. Az a meggyőződésem, hogy a szociális és gazdasági
