Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-88

Az országgyűlés Jcépviselöházánalc 88. ülése 1927 november 15-én, kedden. 351 lemi és testi fejlődésével foglalkoznak«. Tiszte­lettel bejelentem, hogy a meglévő szakszerveze­tek igenis, egytől-egyig a munkások erkölcsi, szellemi és részben testi fejlődésével is foglal­koznak, még sem találjuk a kormány szándékai­ban, hogy ezeket a szervezeteket bármi úton­módon segítené. Meg kell említenem, hogy pél­dául legutóbb Óbudán létesült egy munkásott­hon, amely tényleg a munkások kulturális igé­nyeit elégíti ki, szelerni fejlődését segiti elő. A munkásotthon létesítésénél bizony hiányzott a legfőbb valami, a pénz, s igy azok, akik a muskásotthont megakarták teremteni, a fővá­roshoz fordultak segítségért, hogy a főváros szociálpolitikai osztálya lássa be, hogy az ilyen kulturális törekvéseket anyagi támogatásban is kel részesíteni. Ez az anyagi támogatás nem maradt el; a munkásotthon kapott is a főváros­tól bizonyos összeget, mert a fővárosnál belát­ták, hosry kulturális célt szolo-ál. s a munkások művelődését segiti elő. Mi történt azonban a kormány részéről? A belügyminister, aki hiva­tott felülvizsgálni a főváros háztartását, meg­találta azt az összeget, és leirt a fővárosnak, hogy ilyen célokra ne adományozzon, mert kü* lönben nem fogja tudomásul venni a költségve­tést. Még fenyegetést is tett, s most az egész ügy lóg a levegőben, bizonytalan, hogy a belügymi­nister ur véglegesen hozzá fog-e járulni. Amikor ilyesmiket lehet tapasztalni, amikor a kormány magatartása ilyen, amikor azt is mondhatom, hogy állami pénzen kitenyésztett kontraszervezetek vannak, amelyek pusztán azért létesültek, hogy a meglévő munkásszerve­.zeteket hátráltassák hathatós munkájukban, a munkások szellemi fejlődését elősegítő munká­jukban, akkor ilyen előzetes ténykedés után egyáltalán nem lehet remélni, hogy a kormány majd az ebben a törvényjavaslatban foglaltak szerint fog eljárni. Itt kell hangoztatnom, hogy ha a kormány ezt a törvényjavaslatot komolyan akarja a való életbe átvinni, akkor tessék meg­változtatni a múltban folytatott tevékenységét, s akkor tessék ennek a törvényjavaslatnak szellemében eljárni. Felhívom a kormány figyelmét arra, hogy általában a munkásszervezetek óriási erőlkö­dést fejtenek ki, hogy a munkások szellemi és erkölcsi művelését feljlesszék, azonban sehon­nan sem kapnak támogatást. Már előre fel­hivom a minister ur figyelmét arra, hogy Ma­gyarország legnagyobb munkásszervezete épít most egy olyan munkásotthont, ahol a mun­kásokat a testkultusztól felfelé a legmagasabb szellemi kultuszig ki fogják szolgálni. Ha a kormány tényleg ennek a törvényjavaslatnak szellemében akar tevékenységet kifejteni, ak­kor tessék ennek bizonyságát szolgáltatni, tes­sék oda állani és anyagilag is segíteni azt az intézményt, amely pótolja azokat a hiányokat, amelyek a társadalmi berendezkedés folytán keletkeztek. Olyan kultúra van az ilyen munkásszer­vezetekben, amely csak megbecsülendő, dicsé­rendő és amelyhez jogosan kérhetünk támoga­tást. Olyan tanítás folyik ezekben a munkás­szervezetekben, amellyel azt akarjuk elérni, hogy a munkások is a kultúrának azon a fokán álljanak, amelyen állaniok kell és hogy mél­tóan foglalhassák el helyüket a munka terén. Ismétlem, ha a kormány ennek a törvényjavas­latnak szellemében akar eljárni, akkor meg kell változtatnia eddigi politikáját a munkás­szervezetekkel szemben és nem gyűlölködő magatartást kell tanúsítani, hanem igenis, odaállni segíteni, támogatni azokat a munkás­szervezeteket, amelyek pótolják azt a hiányt. mely a társadalmi berendezkedés folytán lé­tesült, T. Képviselőház! Ezekben foglaltam össze a törvényjavaslatra vonatkozó észrevételeimet s beszédem befejezéséül ismételten arra keli kérném a t- Képviselőházat s az igen t. kormányt is, különösen a kereskedelemügyi minister urat, hogy ennek a törvényjavaslatnak apropó­jából méltóztassék megragadni a további szo­ciálpolitikai törvényalkotás lehetőségét és sür­gősen tessék idehozni a Ház elé azokat a tör­vényjavaslatokat, amelyek ezt kiegészítik, vagy amelyek előfeltételei e törvényjavaslat megvalósításának. Ide kell hozni mielőbb a 8 órai munkaidőről szóló törvényjavaslatot; a minimális munkabérről szóló törvényjavasla­tot, a munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítást, mert amíg ezek nincsenek letár­gyalva, s nincsenek törvényerőre emelve, ad­dig az ilyen törvények csak látszattörvények, kirakattörvények, addig ezeket a való életbe átvinni nem lehet. Minthogy reménykedem abban, hogy a kormány a komoly szociálpoli­tikai törvényalkotás terére akar. lépni, a tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslattal is, a tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés .jobbfelől.) FlnÖk: S/ólásra következik"? Gubicza Ferene jegyző: Kócsán Károly! Kócsán Károly: T. Ház! A Nemzetközi Munkaügyi Hivataltól a tagállamokhoz átkül­dött ajánlások és egyezmények parlamenti tárgyalásának jelentőségét főleg abban látom, hogy azok a szociális problémák, amelyekről hangot mi eddig csak a parlamenten kivül adhattunk s amelyeket évtizedeken keresztül érleltünk, most már a parlament porondjára is kerültek. Itt két tényező áll egymással szemben. Alulról a munkásság, az érdekelt társadalmi osztályok és foglalkozások, a másik oldalon pe­dig a # kormány. A munkássáa: rézárnál ja és kívánja, hogy a kormány mindazokat a szo­ciálpolitikai javaslatokat és törvényeket hozza meg, illetőleg ezekre nézve rendelkezéseket bo­csásson ki. amelyekkel az évtizedeken át el­hanyagolt szociális viszonyokat egészségeseb­bekké tudjuk tenni. A munkásság fő óhaja és vágya az. hogy a gondoskodás róla a legszé­lesebb körben történjék meg; szerény nézetem szerint azonban nem elég csak kivánni s a kormánynak e rendelkezéseket paragrafusokba foglalni és ugy ahogy a törvény végrehajtása sokszor sikerül, az életbe átvinni: a szociális problémák megoldásához és parlamenti meg­vaTósitásához a harmadik tényezőnek, a tár­sadalomnak szimpátiája is szükséges. Ez a nap^y közület Magyarországon még ma sem látja ezt szívesen, és sokszor ellenséges maga­tartással viseltetik e nagyjelentőségű szociá­lis problémákkal szemben. Nagyon jól tudjuk, hogy ennek oka honnan indul ki. Ennek oka részben a forradalom és a kommunizmus, részben pedig az — valljuk be eefészen Őszintén — hogy az osztályharcos mun­kásszervezkedés, amely a munkásság jogait nem a másik oldal megnyerésével, hanem, hogy up-y mondjam, a. jos*ok kiverekedésével és kierőszakolásával akarja biztosítani, a má­sik oldalt nem nyeri meg, hanem inkább az ellenséges oldalra haitia. Ha tehát mi azt akarjuk, hogy itt mielőbb bekövetkezzék . a naery társadalmi harmónia s hogy a munkás­kérdésnek a törvényhozáson kivül a társada­lom körében is legyenek hívei, hogy a Polgári társadalom kapitalista részét vagy azokat ál­talában, akiket érdekel, megnyerhessük, akkor

Next

/
Thumbnails
Contents