Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-87

Âz országgyűlés képviselőházának 87. Elnök: Kérem, a képviselő urat, szívesked­jék a tárgyhoz szólani! Propper Sándor: Jeleztem volt, hogy ez a tárgy szorosan összefügg a törvényjavaslattal. Hiszen szociálpolitikai törvényjavaslatokat tárgyalunk, ajánlást, amelynek egyes fejezetei szorosan összefüggnek ezzel a problémával... Elnök: Ne méltóztassék az elnökkel pole­mizálni. A képviselő ur beláthatja, hogy ed­digi beszéde reflekszió volt az imént elhang­zott felszólalásokra és eddig nem méltóztatott a tárgyhoz szólni. Méltóztassék a tárgynál ma­radni. Propper Sándor: Fel kell tételeznem, hogy ezi az ajánlás, amely itt előttünk fekszik és amelyet ministeri jelentés formájában tudo­másul akarunk venni, szociálpolitikai célokat szolgál, tehát a népesedés megmentésének és megerősödéséneik a célja. Mármost ennek az ajánlásnak arra a ré­szére, amely tegnap közjogi vitára adott alkal­mt, nem akarok kitérni, ezt intézzék el a köz­jogász és alkotmányjogász urak, akik voltak szívesek összezavarni a dolgot. Én magának a törvényjavaslatnak egyes rendelkezéseire kí­vánok refleiktálni, természetesen kapcsolatban az általános szociálpolitikával, mert egy-egy szociálpolitikai törvényjavaslatot nem lehet az egészből kiszakítani és különállóan tárgyalni. Minden szociálpolitikai törvényjavaslat egy egy foga egy fogaskeréknek, amelyet külön ki­szakítani és külön tárgyalni nem lehet, hiszen, ha az alkalmatlan és rossz, akkor az az egész szervezet munkáját hátráltatja, sőt, megnehe­zíti és lehetetlenné teszi. Itt utalnom kell a népvédelemnek arra a részére, amelyet Huszár képviselőtársunk is érintett és amelyet egészen nyugodtan elmond­hatott volna ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása keretében is. Munkáról, kenyérről, lakásról beszélt Huszár képviselőtársunk, mun­káról, kenyérről, lakásról beszél a törvényja­vaslat. Én ehhez a hármas megállapításához bátorkodom hozzáfűzni a negyediket, a legfon­tosabbat, azt, amely ezt a hármat eldönti, egy uj munkabér-rendszernek a kérdését, amely, ha megfelelően van megszerkesztve és keresz­tülvive, na átmegy az életbe, lehetővé teszi a kenyeret, a lakást, a munkát és ezen keresztül a népesedés meggyógyulását és a népesedés­nek azt a menetét, amelyet Huszár képviselő­társunk ma itt reklamált. Tegnap a kereskedelmi minister úrtól hal­lottunk erről a kérdésről egyet-mást és ő a ja­vaslat védelmében azért, hogy a javaslatot és a kormány szociálpolitikai programmját elfo­gadhatóvá tegye, azt mondotta, hogy a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal^ elnöke, Albert Thomas, levelet intézett hozzá, amelyben meg­köszöni azt a tevékenységet, amelyet a magyar kormány kifejtett. (Herrmann Miksa kereske­delemügyi minister: Nem! korrektül ezt mond­tam: megköszönte ennek a két javaslatnak a benyújtását.) Udvarias ember! Albert Thomas ezzel a tényével valóban egyrészt azt tanúsí­totta, hogy udvarias férfiú, másrészt azt, hogy tárgyilagos szociáldemokrata ember létére is felelős nemzetközi állásban, harmadszor azt tanúsította, hogy minél keletebbre van dolga, annál kisebb az igénye. Egészen bizonyos, hogy ilyen minimálisan kis rendelkezéseket tartal­mazó javaslatokat a nyugat-európai és észak­európai államok kormányainak már nem kö­szönne meg, de megköszöni azt a keleti álla­moknak, ahol a szociálpolitika nagyon el van hanyagolva, megköszöni Magyarországnak, Romániának és talán a délkeleti államoknak, ütése 1927 november il-én } pénteken. 3â7 amelyek részére az is meglepetésszámba megy, ha azt a keveset, amit ez a javaslat tartalmaz, elfogadják. , Ugyancsak a minister ur felszólalása kap­csán szó volt arról, hogy a Máv. gépgyárban szabad a szervezkedés. A minister ur legna­gyobb megelégedésünkre azt jelentette ki, hogy ói tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy az állami műhelyekben a szervezkedést akármilyen irány­ban korlátozzák. Remélem, hogy a gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy a tegnapi naptól kezdve minden állami üzemben és műhelyben minden­féle irányzatnak szabad a szervezkedés útja, és ott és olyan módon szabad szervezkedni, ahol és amilyen módon a munkásság érdekei megkívánják, vagy legalább is ugy gondolják, hogy az ő érdekeik ezt megkívánják. Remélem, hogy a minister ur ennek a tegnapi kijelenté­sének, ennek az elvi felfogásának olyan módon fog érvényt szerezni és ennek konzekvenciáit olyan módon fogja levonni, hogy valóban lehe­tővé fogja ott tenni a szervezkedés szabadsá­gát minden tekintetben és meg fogja torolni a szervezkedés megakadályozását, ezt a sérelmet, amely azokon esik, akiket nem engednek szer­vezkedni. (Zaj.) Figyelmébe ajánlok a mélyen t. minister nrnak eery igen régi ministeri rendeletet. A 104.275/IH. számmal ellátott kereskedelmi mi­nisteri rendelet tiltja a vasúti munkások szo­ciáldemokrata szervezkedését, ez 1908 decem­ber 4-én kelt. Mi ugy tudjuk, hogy ez a ren­delet közben elvesztette hatályát, a rendőrség azonban felhívta figyelmünket arra, hogy ez a rendelet még érvényben van. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) A vasúti munkások 1925 október 2-án gyű­lést akartak tartani, amelyet a rendőrség erre a rendeletre való hivatkozással nem engedé­lyezett, mondván, hogy a rendelet tiltja a vas­úti munkások szervezését és szervezkedését, tehát nekik lehetetlen szociáldemokrata alapon tárgyalniuk, vagy összejönniök, vagy gyűlést tartaniok. Annakidején mi orvoslást is kér­tünk, a kérdés azonban máig is nyilt kérdés maradt és ma is tisztázatlan az a kérdés, váj­jon a vasúti munkásnak és a vasúti alkalma­zottnak szabad-e Magyarországon ahhoz a po­litikai párthoz tartoznia, amelyhez tartozni akar. Épen az elmúlt napokban egy interpelláció kapcsán megkérdeztem, nyíltan felkértem a belügyminister urat is, legyen szives, mondja meg nyíltan, világosan, őszintén és magyarán, hogy Magyarországon szabad-e a vasutasnak szociáldemokratának lenni, igen vagy nem, büntetik-e Magyarországon azt a vasutast, aki szociáldemokrata? A minister ur felszólalt, de ezt a kérdést nem érintetté. (Strausz István: Nyitva hagyta.) Mármost a kereskedelemügyi minister ur tegnap erre vonatkozólag megnyugtató kije­lentéseket tett. (Herrmann Miksa kereskede­lemügyi minister: Semmi megnyugtató kije­lentést én nem tettem!) Azt méltóztatott mon­dani, hogy az állami üzemekben... (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem üldö­zik a szociáldemokratákat, én ezt mondottam, de semmi mást nem mondottam!) Kérem, ne ilyen.kétértelmű kijelentésekkel intézzük el a dolgot. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Én ennyit mondottam.) De az is, hogy nem üldözik, annyit jelent, hogy szabad szervezkedniük és azt jelenti, hogy a minister

Next

/
Thumbnails
Contents