Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-86

Az országgyűlés képviselőházának 86. ülése 1927 november 10-én, csütörtökön. 317 ilyen harcok elkerülhetők legyenek. Hiszen na­gyon kevés szakma van ebben az országban, amelyben^ kollekttiv szerződés biztosit ja az ipari békét, (Csontos Imre: Nem erről van szó most.) mert ha a két fél megegyezik és szerző­dést köt, akkor arra az időre, amelyre a szerző­dés szól, a munka folytonossága biztosítva van. Ez elsősorban a munkáltatók érdeke, de a mun­kásoké is, sőt az államé is, mert ezáltal elkerül­hetők a nagy harcok. Itt is ajánlja a kereske­delemügyi minister ur, hogy ha kollektiv szer­ződéseket kötnek, helyesen cselekszenek, de kö­telezően nem mondja ki. Bocsánatot kérek, én így gondolom, hogyha az igen t. Képviselőház ezt a jelentést tudomásul veszi, azért még? nem fognak megszületni a kollektiv szerződések. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem fognak!) De minekünk ez felelne meg! (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Hát azt csinálják meg maguk! — Csontos Imre: Kár volt megszakítani ezt a komoly tárgya­lást!) Hogy egy példával szolgáljak, Györki kép­viselőtársam határozati javaslatot nyújtott be, amelyben felszólitja a kereskedelemügyi mi­nister! arra, hogy azokat a szakmákat, ame­lyeknél kollektiv szerződés fennáll, ha munka­vállalkozásról van szó, előnyben részesítse. Hieronimy minister alatt már bejutott a köz­szálütási szabályza+ba egy ilyen rendelkezés. Ez tehát megvan. De ha senki sem törődik az­zal, hogy pzt betartják-e, akkor csak papiroson van meg. Ioarfelüeyelo van ugyan egy pár. de az intézmény is olyan, amely nem működik ugy, amint működnie kellene. Az egész intéz­mény — kevesen vannak s erről már nem egy­szer volt szó — bürokratikus berendezkedésű, tehát nem tud boldogulni és nem hozza a mun­kásságnak azt. amit ugyanez az intézmény meg­hoz a külföldön, ahol nem ezen a bürokratikus alapon van felépítve. Ha tehát a t. Kénviselőbáz tudomásul veszi ezt a jelentést, azzal semmi kép nem változik a mostanig helyzet és é^en ezért én a magramré­széről ajánlom elfogadásra azt a határozati ja­vaslatot, amelyet Gál Jenő t. képviselőtársam benyújtott. Nem veszítünk vele semmit sem. ha ezt a jelentést három hónapon beHil mint tör­vényjavaslatot fogjuk itt t tárfvalni és nem mint ajánlást, nem mint jelentést, hanem mint rendes törvényjavaslatot, amely, Jia törvénnyé válik, akkor legalább kötelező erővel bír. ley azonban nem lá+om He*, hofy ezt n^v ven-vük tudomásul, mintha Magyarország törvényhozó testülete mpgint előrement volna szociális téren egy lépéssel. Ez tévedés vagy megtévesztés. Ismétlem igen t. minister ur, itt is csak megtévesztésről van szó, mert a nagyközönség, a nagy nyilvá­nossáfy nfipkinn talán azt hiszi, h^f^v +pnvlecr lakásnoli+ika. e°"észséffüsryi me^ más többr°nd­beli humánus berendezés készül itten.^ Ezek nem készülnek» mert igaz. hosv itt ajánlják őket de senkire nézve nem kötelezők. F^nkít fplplŐRsép-re vonni nem lehet, ha ezeket az ajánlásokat nem tartja be vagy nem veszi fi­gyelembe. (Herrmann Miksa kereskedelem­ii*ryi minister: N^m bizony!) I^en t rrnniR+prnr, ha ez ierv van.' akkor igaza van Gál Jenő kép­viselőtársamnak hosry tessék ezt a jelentést visszavonni, tessék három hónapon belül tör­vényjavfîs lattaT idejönni. (Werrmann Miksa kevéskédelemiis-vi mí^ster: Eerészen félre tet­sziV érteni H akkor elbiszem, ho<?v egy szerény lépéssel előbb^emegyünk a szociálpolitikában, de i 0 ^ nem lehet arról szó. Hogy ezeket az ajánlásokat komolyan ve­gyük, (Csontos Imre: Ide már jogász kell!) ezeket meg kell előznie a szervezkedés jogá­nak. Nálunk ebben a tekintetben olyan viszo­nyok állnak fenn, hogy amikor például a na­pokban az egyik szakszervezet tisztviselőjének 35 éves szolgálati jubileumát ünneDelte, ezt be kellett jelentenie a hatóságnak; (Zaj a szélső­baloldalon.) be kellett jelenteni a hatóságok­nak azt is. hogy a dalárda milyen dalokat fog énekelni ÍKabók Lajos: Névnapot nem kell be­jelentni? (és nem eÜégedtek meg a hatóságoka dal címével, hanem azok egész szövegét be kel­lett jelenteni, (Hegymegi-Kiss Pál: A kottáját nem 1 ?) Nem elég Kossuthot ünnepelni. Egy ilyen családi ünnepélyt, — mert a szervezet saját otthonában, saját házában folyt le az ün­nepély — nagy kegyesen megengedték, miután bejelentettük előre, hogy kik fognak ott fel­köszöntőt, toastot mondani. Vájjon, ha az egysésrespárt vacsorázik, s (Csontos Imre: Ne­kem is be kell jelenteni!) ha a minister ur po­hárköszöntőt mond. vájjon azt is bejelentik a hatóságnak*? (Kabók Lajos: Ott van a belügy­minister!) Ha ilyen viszonyok vannak, hogyan képzeli a kereskedelemügyi minister ur azt, hogy ezekről a dolgokról komolyan lehessen szó. Amig ezek a viszonyok nem változnak, ad­dig nem lehet itt komoly szociálpolitikáról szó. Épen ezért én a magam részéről — ismétlem — csatlakozom ahhoz a határozati javaslathoz, amelyet Gál Jenő képviselőtársam benyújtott. Elnök: Szólásra következik'? Fitz Arthur jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly: T. Képviselőház! Én # a magam részéről az eredetileg szövegezett je­lentés szóhasználatában semmiféle veszedel­met nem látok. (Ugy van! a báloldalon.) Az a kérdés, hogy mi tulajdonképen aiánlást tár­gyalunk-e, vagy ministeri jelentést vélemé­nyem szerint tulajdonképen játék a szóval, mert jelentést tárgyalunk, amely jelentésnek tárgya az az ajánlás, amelyet a Munkaügyi Hivatal hozzánk elküldött. (Upn van a bal- és a jobboldalon.) Hogy én a ministeri jelentést el­fosradjam-e, vaf-y ne fogadjam el, rá kell te­kintenem az ajánlásra és azt nem tekinthetem efy nem létező materiának. (Ugy van! Jobb fe­lől.) mert azok az indokok, amelyek én ben­nem fognak hatni, hogy elfogad^am-e a mi­nister ur jelentését, vagy visszautasitsam, másból nem eredhetnek, mint az ajánlás tartal­mának tüzetes megvizsgálásából. Upv van! a jobboldalon.) abból, hogy az ott lefektetett el­vek megegyeznek-e az én felfogásommal, a törvényhozás felfogásával vagy nem egyeznek meg, s ha megegyeznek, akkor el kell fogad­nom a minister jelentését, amely természet­szerűleg inkorporálja az ajánlást, nem is a másra szövegében, hanem az ott lefektetett el­vekben, mert hiszen ez különbözteti mesr a nemzetközi egyezménytől, amelvet szórói-szóra be kell cikkelyezni, itt pedig ajánltatnak bizo* nyos elvek, amelyéket elfogad a törvényho­zás, vagy nem. Én tehát mondom, a szóhasz­nálatban semmiféle veszedelmet nem látok. Ha a jelentés a helyett a szóhasználat helyett, hoe-y: »a tárgyalás alá vett ajánlás« azt hasz­nálta volna, hogy: »a tárgyalás alá vett mi­nisteri jelentés«, ez talán, mondiuk, ha szigo­rúan veszem, nrecizebb kifejezés lett volna, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Igen. én is azt mondom!) azonban közjogi ve­szedelem, közjogi aggodalom ebből a szóhasz­nálatból az én felfogásom szerint nem erpdhpt. Ami mármost a jelentésnek a tulaj dónké­peni érdemleges részét illeti, amely felhívja a törvényhozást arra, hogy döntsön és mit

Next

/
Thumbnails
Contents