Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-73

r Àz országgyűlés képviselőházának mázó keresetnél az üzlettelep az irányadó, ha pedig' mind a két országban van üzlettelep, ak­kor abban az országban történik az adóztatás, ahol a kereset befolyik. A munkateljesítmény a munkateljesítmény helye, az ingóvagyon ho­zadéka pedig a hozadék élvezőjének lakóhelye szerint lesz megadóztatva. A társulati tantié­mek a vállalatok székhelye szerint, az életjára­dékok az életjáradékot élvezőnek a székhelye szerint lesznek megadóztatva, a vagyon­adó pedig a szerint, hogy a vagyon melyik állam területén vari. Amiennyiben az adóalany sem az egyik, sem a másik állam területén nem lakik, hanem egy harmadik államban, ebben az esetben a szerint lesz meg­adóztatva, hogy melyik államnak a polgára. A törvényjavaslat ezenfelül gondoskodik a kölcsönös jogsegélyről. A felszólalásnak a tör­vényjavaslat szerint abban az államban kell történnie, amelynek polgárai felszólamlással éltek. A törvény időtartama ennél az egyességnél felmondható, éspedig felmondható az év lejár­tát megelőző nyolc hónappal, s amennyiben ez a felmondás megtörténik^ ugy az egyesség a következő év január elsejével szűnik meg:. Tekintettel arra, hogy ez az Olaszországgal már létrejött egyezmény alapelveiben meg­egyezik azokkal az egyezményekkel, amelyeket Németországgal, Csehszlovákiával és Ausztriá­val eddig kötöttünk, ennélfogva a javaslatot ugy én, mint a pénzügyi bizottság elfogadha­tónak tartjuk és ajánlom, a t. Háznak, hogy azt ugy általánosságban, valamint részleteiben is változatlanul elfogadni méltóztassék. (He­lyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem,!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Mint­hogy a minister ur sem kivan nyilatkozni, a tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, mélltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánoságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényja­vaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyaltatván, annak harmadszori ol­vasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Következik a trianoni békeszerződés egyes gazdasági .rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló 1923 : XXVIII. te. rendel­kezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat (írom 158, 188.) általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Paupera Ferenc előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Ez a törvényjavaslat, melyet a t. pénzügyminister ur beterjesztett, az 1923. éyi XXVIII. te. hatályának kiterjesztéséről, e tör­vénycikk kiegészítéséről és módosításáról szól. Az 1923 : XXVIII. te. hatályát r kiterjeszti ez a törvényjavaslat az Olaszországgal és az Egyesült-Államokkal kötött megállapodásaink tekintetében. Olaszországgal ugyanis 1923-ban létesítettünk megállapodást, amelyet az 1923. évi XXIV. te. foglal magában. E megállapodás értelmében az 1921 július l-e előtt származott követelések tekintetében az olasz hitelezők kö­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. VI. í. ülése 1927 június 22-én, ezerdán. 1? vetélhetik, hogy ezek a követelések urában le­gyenek kiegyenlítve, Magyarországnak viszont joga van ahhoz, hogy e tartozásai fejében lira névértékre szóló címleteket bocsáthasson ki, mégpedig 3%-os alapon. Ezekért a címletekért a magyar állam szavatol. Szükséges volt tehát annak a megállapítása, hogy mármost a ma­gyar államnak is meglegyen a maga visszkere­seti joga azokkal az adósokkal szemben, akik helyett fizetéseket eszközölt. Ezt mondja ki a jelen törvényjavaslatnak első pontja, és ebből a szempontból terjeszti ki az 1923 : XXVIII. tc-nek a hatályát az olasz megállapodásra. Hasonló az eset az Egyesült-Államokkal szemben. Az Egyesült-Államok ugyanis annak­idején a trianoni békeszerződést velünk szem­ben nem irták alá, csak 1921 augusztus 29-én. Mármost minthogy ez ugyanazokat a gazda­sági intézkedéseket tartalmazta, mint amelye­ket maga a trianoni békeszerződés, szükséges volt annak kimondása, hogy azokban az ese­tekben, ha a magyar állam magyar alattvaló adósok helyett fizet, meg legyen a magyar ál­lam visszkereseti joga ezekkel az adósokkal szemben. Ebben a két irányban terjeszti ki mármost az 1923 : XXVIII. te. joghatályát a jelenlegi törvényjavaslat. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a tör­vényjavaslat 1., 2. és 3. §-a, a többi szakasz pe­dig kiegészítéseket, módosításokat tartalmaz az 1923 : XXVIII. te. tekintetében. A trianoni békeszerződés 231. §-ának e) pontja ugyanis a szövetséges és társult hatalmakat felhatal­mazta arra, hogy az elszámolás folyamán úgy­nevezett kiegyenlítő clearing-elj árast választ­hassanak. E kiegyenlítő clearing-elj arás te­kintetében a trianoni békeszerződés megálla­pítja mindazokat a pontozatokat, amelyek irányadók az államoknak egymással szemben való eljárására, de természetszerűleg nem álla­píthatja meg azokat a kötelezettségeket, ame­lyekkel ennélfogva a magyar állampolgárok tartoznak a magyar állammal szemben. Ennek a hiánynak tett eleget az 1923. évi XXVIII. te; az azóta előfordult gyakorlat azonban számos módosítást tett szükségessé. Ezeket a módosításokat viszi keresztül a jelen­legi törvényjavaslat. (Helyeslés jobbfelöl.) Tekintetei arra, hogy ezek a módosítások szükségesek, valamint az 1923 : XXVIII. tcikk joghatályának kiterjesztése szükséges és idő­szerű, a törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és azt^ a t. Háznak elfogadására ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni? (Bud János pénzügyminister: Nem! — Rothenstein Mór: Nincs semmi mondanivalója!) Minthogy a pénzügyminister ur sem kivan nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem,? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—12. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslat rész­leteiben is letárgyalatatván, annak harmad­szori olvasása iránt napirendi javaslatom so­rán fogok előterjesztést tenni. 3

Next

/
Thumbnails
Contents