Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-84

258 Az országgyűlés képviselőházának dásra, mert azt gondolom, hogy a törvény in­tencióit fedi az ö javaslata, és a végrehajtás során sokkal kevesebb alkalmatlanság és baj lesz vele. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Lukács György! Lukács György: T. Képviselőházi A tárgy teljesen ki van meritve. Én tehát csak pár rövid percre akarom a t. Ház szives ügyeimét igénybe venni azért, hogy hangsúlyozottan ki­fejezzem azt a nézetemet, hogy a közérdekre feltétlenül szükségesnek tartom azt, hogy a népjóléti minister ur által előterjesztett és a bizottság által bizonyos mértékig módosított korhatár fogadtassék el. (Helyeslés a balolda­lon és a balközépen.) Mindenekelőtt azoknak a t. képviselőtár­saimnak, akik most már 'kevesen kelnek védel­mére a kisebb korhatárnak, nem szemrehá­nyásképen, de mégis észrevétel gyanánt kény­telen vagyok felemlíteni, hogy ez a korhatár annyira lényeges kérdés, a szóbanlévő törvény­javaslatban, annyira annak kritériuma, hogy azt már az általános vitában kellett volna megvitatni. (Ugy van! Ugy van!) Némileg puccsszerű hatása van ugyanis annak, most a részletes vita során mintegy meglepetésszerü­leg adatik be a szóban levő javaslat. (Ugy van! Ugy van! A kérdés lényege az, hogy az ifjú­kort akarjuk védeni. (Ugy van! Ugy van!) Minthogy pedig konstatálva van, hogy a mai viszonyok között a 16 éves szervezet teljesen kifejlettnek, ellenálló képesnek, olyannak, amely gondoskodásra többé nem szorul, nem tekinthető, ennélfogva feltétlenül szükségesnek tartom a védelem tekintetében a 18 éves kor­hatáirt, mint minimális korhatárt megállapí­tani. (Élénk helyeslés.) Azok a szempontok, amelyek felhozattak, többnyire kicsinyes, má­sodrendű szempontok. Nem komoly szempont például az, ha egy 17 éves fiu megházasodik, hogy illik-e, hogy ilyen házasember ellenőriz­tessék ital tekintetében. Ez egészen minimális szempont, mert bármennyire házas is valaki, ha szervezete még nem teljesen kifejlett, igenis rászorul a védelemre. Egyetlen egy komoly szempontot lehet a vitába beleelégyiteni, ez az egyes gazdasági osztályok megélhetésének szempontja. De ezt is csak akkor lehetne komo­lyan vitatni, ha általános szesztilalomról volna szó. De erről egyáltalában nincs szó. Abból, hogy nem a 16, hanem a 18. év a kor­határ, esak a legminimálisabb anyagi hátra­maradás származhatik ezekre a gazdasági osz­tályokra. Márpedig annyi altruizmus legyen mindenkiben, hogy ezt a minimális áldozatot a nagy nemzeti szempontok érdekében az erős, ellenálló, józan ifjúság megőrzése szempontjá­ból meghozza. A javaslatot bizottsági szövege­zésében fogadom el. (Helyeslés j ebb felöl.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti minis­ter: T. Képviselőház! Abban nincs semmi kü­lönbség a különböző elhangzott nézetek kö­zött, hogy az ifjúságot tényleg védeni kell, (Ugy van!) Ugy van!) mert az ifjúság legna­gyobb érdeke, a jövője a nemzetnek. Ennek kö­vetkeztében tehát meg kell tennünk azokat az intézkedéseket, amelyeket ebből a célból helye­seknek látunk. A vita tulajdonkép azon a ponton tört ki, hogy vájjon a védelemre szoruló ifjúságnak korhatárát 16 vagy 18 esztendőben szabjuk-e meg. Én nem kivánok vitába szállni pro és kontra a különböző nézetek felhozóival. Szive­84. ülése 1927 november 8-án, kedden. sen elismerem, hogy nem megvetendő érvek hangzottak el a 16 éves korhatár mellett is. A magam részéről természetesen, mint népegész­ségügyi minister és mint szociálpolitikával foglalkozó ember, mint a magyar ifjúságnak, a 16 éves korhatárt sürgető t. képviselőtár­sammal teljesen egyenlő mértékben szerelmese,. a 18 éves korhatárt tartom helyesnek és a ma­gam részéről ezt a nézetemet nyiltan újból ki is fejezem. Mivel azonban méltányolni kivánom azo­kat a nehézségeket, amelyek ez alternativ kér­dés eldöntésénél különösen azoknak a képvi­selőtársaimnak a lelkében felmerülhetnek, akik elsősorban a falu viszonyait tartják szem előtt és olyan szempontokat, aminőket Szabó Sándor t. képviselőtársam nagyon helyesen kifejtett, (Zaj.) nem kivánok mereven ragaszkodni, saját felfogásomhoz. Bármennyire is szeretném ugyanis, ha a t. Ház határozattá emelné, ille­tőleg törvénybe iktatná a 18 éves korhatárt — ezt természetesen kitörő örömmel üdvözülném — mégis örülök, ha legalább lépésről-lépésre tudunk ezen a téren előrehaladni. Ha tehát nem sikerül a 18 éves abszolút és a 21 éves fakulta­tiv korhatárt itt törvénybe iktatni, megelég­szem azzal is, ha a tizenhat éves abszolút és a tizennyolc éves fakultativ korhatárt léptet­jük életbe. (Mozgás a szélsőjobboldalon.) Is­métlem azonban, hogy én a magam részéről mindent el fogok követni... (Folytonos zaj minden oldalon. — Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Ez puccs volt!) Elnök: Csendet kérek! Vass József munkaügyi és népjóléti minis­ter: ...érdekelt ministertársaimmal lehetőleg egyetértésben hogy az ilyen módon megadott fakultást tényleg fel tudjam használni és hogy a fakultativ korhatárt azután abszolút korha­tárrá tudjuk átváltoztatni. (Farkas István: Nem ragaszkodik saját javaslatához! — Szabó Sándor: Nincs ellentétben! A bizottságban hoz­ták meg!) Hogy félreértés ne legyen szavaimban, még­egyszer ismétlem, hogy én a magam részéről a tizennyolcéves abszolút és a huszonegyéves re­lativ korhatárt tartom helyesnek, (Helyeslés a balközépen és a szélsőbaloldalon.) mivel azon­ban azt látom, hogy különböző, nem egészen indokolatlan nehézségek merülnek fel az abszo­lút és a relativ korhatár megállapításánál, a magam részéről teljesen a t. Ház szabad elha­tározására vagyok bátor bizni, hogy méltóztas­sék a korhatár kérdésében dönteni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) A szerint azután, hogy milyen lesz a t. Ház döntése, leszek bá­tor nyilatkozni Klein Antal, valamint Tóth Pál képviselőtársaim inditványairól. Amennyi­ben a tizenhatéves abszolút korhatár fogadtat­nék el, abban az esetben kérném Klein Antal képviselőtársunk indítványának további részét is elfogadni. Mindkét esetben kérném azonban az előbb elhangzott olyirányu javaslatot elfo­gadni, hogy a fakultativ lehetőség megadásánál az illető érdekelt ministerek bevonása is iktat­tassák be a törvényjavaslatba. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Miután a szakasznak több bekezdése van, bekezdésenként fogunk szavazni. Az első bekezdésnek a bizottság által java­solt szövegével szemben áll Klein Antal kép­viselő ur módositó inditványa. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a két szöveget egymással szembeállítom. Amennyiben a bizottság által javasolt szöveget nem méltóztatnak elfogadni,

Next

/
Thumbnails
Contents