Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-84

Az országgyűlés képviselőházának 84. ülése 1927 november 8-án, kedden. 255 törvény még nincs érvényben, délután gyakorlatoznak és azután 3—4 órakor 3—400 levente rohan a kocsmába. így azután beszélhetünk két óra hosszat az alkohol káros hatásáról, a tuberkulózisról, az én if jam megy a kocsmába, mert sajnos, a mi oktatásunk nem elég arra, hogy el tudjuk őket vonni a kocsmázástól. Ebben a szinésztruppban volt egy festettar cu dáma, aki olyan furcsa magaviseletet tanusitott, hogy nem hiszem, hogy a fővárosban azt eltűrnék. Elkezdett énekelni, de rendkivül piszkos trágár értelemben, és egészen világosan egy olyan dalt, amelyben azután az ifjúságot csalogatta a nóta szerint a segédszobába. De ezzel sem elégedett meg, hanem leszállt a pódiumról, közelebb ment a fiukhoz és elkezdte őket ölelgetni. Amikor pedig az egyik leventevezető, aki a kocsmába elment, ez ellen felszólalt, lehurrogta és egy nótával felelt. Azt mondta: nahát, én majd fogok most maguknak egy nótát rögtönözni s rögtönöz is igen szépen, hogy azt mondja: Abonyban sok a marha, innét mindig nagy felhajtás van Budapestre, de én ugy látom, még mindig nem tudtak annyit felhajtani, hogy még sok marha ne maradt volna itt! (Zaj.) Ezt hivják kultúrának? Méltóztatnak látni, hogy most mi történt. Mikor a leventevezető felszólal, akkor az ifjúság ennek a színésznek és színésznőnek fogja pártját és kiabálnak: Halljuk! úgyis ritkán van ilyenben részünk! (Zaj a jobboldalon.) Igenis, ez kocsmában történt. Ha oda nem mehettek volna, egészen bizonyos, hogy ilyent nem csináltak volna, mert másutt ellenőrzés alatt vannak, de a kocsmában nincsenek ellenőrzés alatt. Én komolyan veszem a dolgot s azért újból és újból kérem, hogy ha akairunk egészséges, becsületes, testben és lélekben ép ifjúságot, akkor nem lehet megengedni, hogy az ifjúság szabadon dorbézolhasson, s a dorbézolásból kifolyólag a község békéjét felforgassa, éjszakákon keresztül a békésen alvókat felébressze. Az utcákon nem köziekedhetik senki nyugodtan, mert mindenkit megtámadhatnak. Igenis, nagyon helyesnek tartom, szivbó'l-lélekből üdvözlöm ezt a javaslatot s kérem, hogy az 1. <§>-nak mind a négy pontját abban a betűszerinti értelemben méltóztassanak elfogadni, ahogyan az ott van. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Kiss István! Elnök: Kiss István képviselő urat illeti a ",ZÓ. Kiss István: T. Ház! Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy a népjóléti minister ur intézkedéseiben teljes garanciát látok, mert ugy a múltban, mint a jelenben mindannyiunknak bő alkalmunk nyilt meggyőződni a népjóléti minister urnák minden irányban kifejtett eredményteljes szociális működéséről. AJ jelen törvény is, amelynek intenciója az ifjúság szellemi, erkölcsi és testi nevelésének biztosítása, nagy fontossággal bir. Ha ezt sikerül a törvényjavaslat intencióinak megfelelően keresztülvinni, akkor a magyar hazának egészséges nemzedéket nevelhetünk, ami pedig a fajfentartás szempontjából igen fontos és igen nagy horderejű. A jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat azonban nemcsak a népjóléti minister ur ügykörét érinti, hanem a földmivelésügyi ministerét, pénzügyministerét, belügyministerét és a vallás- és közoktatásügyi ministerét is, és pedig a földmivelésügyét a hazai bortermeléshez fűződő fontos közgazdasági, a pénzügyministerét a söradó és szeszadóbevételekhez fűződő fontos állampénzügyi érdekekre, a belügyministerét az erkölcsrendészeti és közrendeszeti vonatkozásaira való tekintettel, a vallás- és közoktatásügyi ministerét pedig az ifjúság szellemi nevelésének érdekeire való tekintettel, miért is az ezzel a paragrafussal érintett korhatár felemelésének elhatározásánál az utóbb emiitett ministerek meghallgatása nem mellőzhető. Tisztelettel a következő módositást vagyok bátor előterjeszteni. (Olvassa): »Az ifjúság védelméről, szeszes italok kiszolgáltatása és szórakozóhelyek látogatása terén cím alatt beterjesztett törvényjavaslat 1. §. utolsó bekezdésének 2. sor »hogy« szava után »a földmivelésügyi ministerrel, a pénzügyministerrel, a belügyministerrel és a vallás- és közoktatásügyi ministerrel egyetértően« kitételek állíttassanak be«. (Rothenstein Mór: És még mi?) Arra kérem a népjóléti minister urat, hogy méltóztassék ezen módosításhoz hozzájárulni és méltóztassék azt elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Az általános vita során felszólalók valamennyien foglalkoztak azzal, hogy vájjon a 18 vagy a 21 év volna-e alkalmasabb korhatár ennél a törvényjavaslatnál. Arról, hogy a 16 év legyen, csak a kulisszák mögött, esetleg a folyosókon tárgyaltak, mert érveket, amelyeket a Házban el lehetett volna mondani, egyáltalán nem lehet e mellett felhozni. (Klein Antal: Mondtam érveket!) Arra., hogy van-e Magyarországon alkoholizmus vagy nincs, épen a minister ur szavai válaszolnak, aki a vita bezárásakor szomorú eseteket sorolt elő. Elvégre ő nem pénzügyminister, de nem is szőlősgazda, sőt még csak nem is borkimérő, akinek más érdeket, mint az ország egészségügyi érdekeit, kellene számításba vennie. Sőt ugy tudom, hogy még csak nem is borkerületet képvisel, hogy abból a szempontból kellene neki a korhatár leszállítása mellett érvelni. De ha már nem tudunk tejes prohibiciót elérni különféle okokból, akkor legalább a leventeköteles korig, a 21 éves korig lehetne ezt a korhatárt felemelni. (Láng János: Ugy van! Helyes!) Itt nem akarom én sem az érveket szaporítani, csak rámutatok azokra az érvekre, amelyeket azok mondtak el, akik a leventemozgalommal közvetlen összeköttetésben vannak, s a leventékkel együtt dolgoznak. Elvégre ezeknek érvei nem abból az ajánlott levélből kerültek elő, amelyeket a Sör-, Bor- és Italmérők Egyesülete küldött szét a képviselő uraknak. Azt mondják, de különben is egészen bizonyos, hogy az alkohol elleni küzdelemnek és az ifjúság védelmének nagyobb szolgálatára vagyunk, ha a korhatárt felemeljük, vagy legalábbis végső esetben megmaradunk a 18 éves korhatár mellett, mert sokkal nagyobb bizonyosság az, hogy a méregmentesen felnőtt szervezet továbbra is ellenállani fog tudni az alkohol mérgezéséinek, nem fogja kiváni azt az alkoholt azután sem, ha már a törvény az ő számára ezt nem fogja tilalmazni. Azzal érvelnek itt, nem a képviselőházban, hanem a napilapok hasábjain, és kint a folyosókon, hogy amikor ezek a falusi fiuk különö" sen, akik már 16 éves korukban megházasodnak s a lányok is 16 éves korukban férjhez mennek, amikor teljes koruakká lesznek, amikor a flu családot tart el, azt a nagyszerű jogot, hogy ők beborozhatnak, ne vegyék el tőlük. Nem tudom, hogy amikor az egyéb bóditószerek eltiltására vannak törvényeink és rendele-