Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-83

2M AZ országgyűlés képviselőházának 2. az általános titkos választójogról a következő alapelvek szerint: képviselői, törvényhatósági és községi választójoga van minden férfiúnak és nőnek, aki életének 2l-ik évét betöltötte, legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik, vagy lakása van és magyar állampolgár. (Propper Sándor: Éljen!) Választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van és életének 24-ik évét betöltötte; a választás községenként, közvetlen, titkos szavazassál történik; a választás napját törvényes munkaszüneti napra kell kitűzni; 3. a sajtószabadságról, amelyben kimondja, hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti. (Egy hang baloldalon: Ez Kossuth eszméje, ezt kell törvénybe iktatni/) Előzetes cenzúra nem alkalmazható, sajtóterméket csupán birói Ítélet alapján lehet lefoglalni. (Peidl Gyula: Le az álarccal!) A sajtótermék utcai árusításához, ideértve a falragasz kifüggesztését is, hatósági engedély nem kell; a lapbiztositék, kaució eltöröltetik; (Propper Sándor: Éljen!) 4. az esküdtbiráskodásról, mely szerint a büntetőbíráskodást fontosabb ügyekben esküdtbíróság gyakorolja; sajtó utján elkövetett, valamint politikai bűncselekmények felett minden esetben esküdtbíróság ítél ; esküdtbiró lehet mindenki, akinek választójoga van; 5. az egyesülési és gyülekezési jogról, amelyben törvénybe iktatja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy minden külön bejelenlés és engedély nélkül békésen és fegyvertelenül gyülekezzék; mindenkinek joga van arra, hogy a büntetőtörvénykönyvbe nem ütköző célokra egyesületeket és társulatokat alakithasson; minden egyesületnek joga van a polgári jogszabály értelmében jogi elismertetését megszerezni, amely egyetlen egyesülettől sem tagadható meg azion okból, hogy politikai vagy szociálpolitikai vagy vallási célokat követ; 6. a politikai amnesztiáról, amely szerint mindenki, aki a mai napig politikai vétséget vagy bűncselekményt sajtó utján vagy más nton követett^ el, amnesztiában részesítendő és szabadonbocsátandó. Azon politikai és sajtóügyekben, amelyekben eljárás indult meg, vagy eljárás van folyamatban, a meginditott és folyamatba tett eljárás azonnal megszüntetendő; (Propper Sándor: Helyes!) 7. a földmivesnép földhözjuttatásáról, a következő szempontok figyelembevételével: a hitbizomány és a kötött birtok megszüntetendő; minden nagybirtoknak 500 holdon felüli szántóterülete kártérítés mellett kisajátítandó; a mezőgazdasági, ipari és mintagazdaság céljait szolgáló birtokok kivételes elbánásban részesitendők. A kisajátított földterületekből elsősorban földhöz kell juttatni: 1. az olyan földmunkásokat, akik a szakszerű mezőgazdálkodáshoz értenek és önállóan gazdálkodni akarnak, 2. a kisgazdákat és törpebirtokosokat, akik egy család eltartásához elegendő földbirtokkal nem rendelkeznek, 3. az olyan iöldmives termelő szövetkezeteket, amelyeknek tagjai maguk művelik a földet és okszerű gazdálkodást folytatnak. A községeknek kisajátítási jog adandó minden olyan területre, amely közcélra (közlegelők, erdők, faiskolák, mintagazdaságok) szükséges. Állami Földhivatal! létesítendő abból a célból, hogy a földhöz juttatott földmiveseket, kisgazdákat és kisbirtokosokat és szövetkezeteket hosszú lejáratú kamatmentes állami hitellel (mezőgazdasági szerszámok, tenyész- és I igásállatok, vetőmagvafo lakóházak építésére) 1 83. ülése 1927 november 7-én, hétfőn. ellása és a kisajátítási és kártalanitási, valamint ezekkel összefüggő kérdést rendezze.« T. Képviselőház ! Ha komolyan vesszük az 1848-as forradalom gondolatait, ha komolyan eesszük Kossuth Lajost mint nagy államférfi ut, ha komolyan vesszük Kossuth Lajos megünneplését és emlékének törvénybeiktatását, ha komolyan emlékezünk meg ré,, a komolyság csak abban nyilvánulhat meg, hogy megvalósitjuik ezeket a nagy gondolatokat, intézményesen biztosítsuk ezeket a magyar nép, a magyar nemzet számára, mert ez teszi erőssé, ez forrasztja egybe az országot, ez teszi hatalmassá és fejlődésképessé. Minthogy az én határozati javaslatom ezt a célt szolgálja, kérem annak elfogatását. (Taps a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 Szabó Zoltán jegyző : Esztergályos János''! Esztergályos János: T. Képviselőház! Amikor a törvényhozás Kossuth Lajos halálának 33-ik évfordulója után összeült, hogy lerója kegyeletét és törvényben örökítse meg Kossuth Lajos érdemeit, elmulaszthatatlan kötelességemnek tartom a Ház figyelmét felhivni a magyar törvényhozás egy olyan mulasztására, amely mulasztást, ugy érzem, ennek a képviselőháznak, ennek a törvényhozásnak kell helyrehoznia, s ez a hontalanitási törvény érvényben léte. 1879-ben az akkori törvényhozás megalkotta az 1879 :L. t.-oikket, amelynek két szakasza, a 30-ik és a 31-ik szakasz névtelenül bár, de kifejezetten Kossuth Lajos ellen volt kiélezve. Tisza Kálmán kormánya és a Tisza Kálmán mögött ülő többség akkor, hogy a Habsburg háznak kedvében járjon, képes volt arra, hogy minden idők történelmének egyik legnagyobb fiát, Kossuth Lajost kitagadja és a kitagadást törvénybe iktassa. Kossuth Lajos érdemét nem lehet ma szavakkal felértékelni. Kossuth Lajos érdeme a magyar történelemben felmérhetetlenül nagy és ugy érzem, mindaz, ami ma itt történik, csak egy parányi kis szikrája annak, amivel az ország, a nemzet Kossuth Lajos emlékének tartozik. Ma nyugodt lélekkel, nyugodt aggyal, higgadtan megállapíthatjuk, hogy Kossuth Lajos ezt a szigorú, kíméletlen és kegyetlen eljárást nem érdemelte meg, mert ha ma Magyarország ujabb szörnyű Mohácsa után megnézzük, miért büntette Kossuthot Tisza Kálmán, vagy miért parancsolták Tisza Kálmánra és a Tisza Kálmán mögött ülő többségre, hogy Kossuth Lajossal szemben ily kegyetlenül eljárjon, akkor pártkülönbség nélkül megállapíthatjuk, hogy semmi egyebet nem tett, mint amit abban .az időben tennie kellett, minden ebben az országban élő és Magyarország szabadságát, önállóságát, függetlenségét, kultúráját imádó magyarnak. Mit tettl Dacolt az évszázados Habsburg-házzal, dacolt azzal az erőszakkal, amely erőszak megnyilvánult az 1849 március 4-ikén megjelent oktroj-alkotmányban, amikor . az osztrák császár, a későbbi magyar király, Ferenc József egy rendeletben kimondotta Magyarország alkotmányának megszűnését. Hivatkozik erre Kossuth Lajos a függetlenségi nyilatkozatban, amikor a következőket mondja: »Március 4-ikei és 6-ikai manifesztumaiban tehát az osztrák császár nyíltan kimondja, hogy a magyar nemzetet kitörli az élő nemzetek sorából, az ország területét öt részre feldarabolja, Erdélyt, Horvátországot, Szlavóniát, Fiumét és a magyar tengerpartot Magyarországtól elválasztja, Magyarország belső terű-